Céhek, manufaktúrák és gyárak

1. Céhek kialakulása, jellemzése

A korai feudalizmus idején (V-X. sz.) még egy falu mindent megtermelt magának, nem vált külön a mezőgazdaság és ipar. Azonban a későbbiekben, az érett középkorban (XI-XV. sz.) kezdenek eltávolodni egymástól, újjáélednek a városok, ahol megjelennek a céhek. A céhek azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete volt. Ezekben szakképzett mesterek dolgoznak, irányítják azt (érdekvédelmi szervezet–> a mesterek halála esetén családjaik, özvegyeik segélyt kaptak). Minden mester egymaga, saját kezűleg készít el egy terméket saját műhelyében. Ez kis mennyiségű, de kiváló készterméket eredményez. A minőséget biztosítja az is, hogy határozottan felléptek a nem megfelelő minőségű terméket készítők és a kontárok ellen). Ahhoz, hogy céhmester lehessen valaki, hosszú út vezet. Először valamelyik mester mellett kell dolgoznia éveket inasként, majd „legény” lesz belőle, s egy ún. vándorév (idegen városokban más mesterektől tanulás) után mestervizsgát kell tennie. Ha ez megfelelő volt, akkor válhatott mesterré. A céheknek fontos feladata volt még a városon belül, hogy háború esetén egy-egy kijelölt helyet ők védtek.

2. Manufaktúrák kialakulása, jellemzése

A manufaktúrák először a kora újkor Angliájában alakultak ki, ahol elsőként teremtődtek meg feltételei: a tőke (a tőkésosztály, vállalkozó biztosítja a munkaeszközt), s a bérmunkások. (Az ún.”bekerítéssel”, vagyis a termőföldeket elkerítették, s legelőt alakítottak ki belőle, amin legeltettek, így a gyapjú révén a textilipar erőteljes fejlődésnek indult, s ezáltal a textilipar a manufaktúrák egyik fő ága.) A bekerített földekről elkergetett jobbágyok lettek a bérmunkások. A manufaktúra fontos elemét képezte a francia abszolutizmus idejében a merkantilista gazdaságpolitikájának, tehát Franciaországban az állami gazdaságpolitika nagy szerepet játszott létrejöttében. A manufaktúrák lényege, hogy bennük a szinte semmilyen képesítéssel rendelkező bérmunkások munkamegosztásban dolgoznak, a termék készítésének csak egyes részfolyamatát, részmunkáját végezték, ami nagyobb mennyiségű, de rosszabb minőségű készterméket eredményezett. Tehát a mennyiség a minőség rovására ment, s a minél nagyobb profit reményében a vállalkozók akár gyerekeket, nőket is alkalmaztak, akár több mint 14 órás munkaidőben, mert nem volt érdekvédelem, s nem korlátozták a kialakult piaci versenyt, kialakult a szabad verseny.

3. Gyárak kialakulása, jellemzése

Az 1780-ban kitörő ipari forradalom -, melynek forrása Anglia- újításai, hatása fontos szerepet játszottak a gyáripar kialakulásában: az új energiaforrások, mint a szén, ill. a gőzenergia, s az áruszállítás fejlődése, mint a gőzmozdony, gőzhajó. Ezek segítségével kialakulhattak a gyárak, melyek megteremtették a tömeggyártást, a nagykereskedelmet. A gyárak egy-egy ágazatra szakosodtak. Az első gyárak a textiliparban jöttek létre (fonógép, szövőgép alkalmazásával). A gyárakban gépeket alkalmaztak a munkások mellett. Az itt dolgozó emberekből kialakult az ipari munkásság. Ezek képesítése igen csekély vagy egyáltalán nem volt. Nem volt szükségük rá, hiszen a fontosabb dolgokat elvégezték a gépek.

4. Árusítás, reklámozás, verseny

A céhmesterek maguk, ill. családjuk a piacokon, vásárokon vagy saját üzleteikben értékesítik az árut. A piacot felosztják, s a termékek minőségét, mennyiségét és árát egységesen meghatározzák, ezáltal verseny egyáltalán nem alakulhat ki. Sokszor dolgoztak megrendelésekre, a vásárló a termék készítőjének fizetett (a mesternek). A manufaktúra is készterméket állít elő. Nincs érdekvédelem, a versenyt nem korlátozzák, tehát a manufaktúrának érdeke, hogy magához csábítsa a vásárlókat, aminek következtében elkezdenek reklámokra költeni (ezek népszerűsítik, megismertetik őket az emberekkel). A vásárló a tulajnak fizet, aki bérrel tartozik munkásainak. De a korlátozás hiánya miatt ez irreálisan alacsony is lehet, a vállalkozótól függött. A gyárak megjelenésével már akár kontinenseket is átívelő piac állhatott rendelkezésükre. Ez mindenképpen szükségszerűvé tette az érdekszervezetek és versenyt korlátozó szabályok, törvények létrehozására (pl. minimálbér meghatározása, munkaidő meghatározása). A reklám még nagyobb szerepet vállalt az értékesítés sikerében. A vásárló a tulajnak, vállalatnak fizetett a gyár által előállított termékért. Ez az üzemszervezési forma máig a legelterjettebb.