Hirdetés

Erdély fejlődése, aranykora és hanyatlása

A XVI. század második felére a középkori magyar királyság három részre szakadt. A három rész közül Erdély próbálta képviselni, őrizni a magyar államiság érdekeit, a Habsburg Birodalom és a Török Porta között lavírozva.

Hirdetés

1541-ben a törökök elfoglalták Budát, de Erdélyt nem kebelezték be. Évi 10.000 Ft adó fejében megtarthatta részleges önállóságát. Belpolitikában önállóan rendelkezett, de külpolitikában egyeztetni kellett a Portával. Igaz, hogy elvileg a török nem szólt bele a belső ügyekbe, de a fejedelmek akkor tudtak hatékonyan működni, amikor a szultán támogatta őket. 1566-ban megkapták az önálló fejedelemválasztás jogát. Rendszeresen összehívták az országgyűlést, melynek tagjai voltak a magyar nemesek, székely lófők és szász patríciusok. A legnagyobb hatalmat a fejedelem képviselte, ugyanis ő volt a legnagyobb földbirtokos és a protestáns egyház feje egy személyben. Döntéseit a Fejedelmi Tanács segítette. Erdély központja Gyulafehérvár volt.

Báthory István fejedelemsége (1571-86): János Zsigmond halála után került a fejedelmi székbe. Felesküdött a Habsburg uralomra, de megküldte a 10.000 Ft-ot a töröknek. Politikai célja volt, hogy megtalálja ez egyensúlyt a Porta és Bécs között. Ő maga katolikus volt, de mint fejedelem, bírta a protestáns egyházfői címet is. Az ellenreformáció híve volt, de elzárkózott minden erőszaktól.

1576-ban lengyel királlyá választották, így ereje jelentősen megnőtt. Székhelyét ugyan áttette Krakkóba, de ez még nem jelentett szakítást az erdélyi ügyekkel. Rendbe tette a kincstár ügyeit. Jelentős birtokvisszavételekkel pótolta a költségvetés hiányát. Merkantilista módon támogatta a kereskedelmet és az ipart. Ezzel a tevékenységével megerősítette Erdély helyzetét és új politikai célokat helyezett kilátásba, mégpedig az ország egyesítését Erdélyből kiindulva. Ebben az ügyben azonban már nem tudott cselekedni, mert 1586-ban meghalt.

Utódja unokatestvére a gyengekezű Báthory Zsigmond lett (1588-1602). Tanácsadója, Bocskai István ösztönzésére bekapcsolódott a törökellenes harcokba. Seregei nagy győzelmet arattak a visszavonuló török csapatokon 1595-ban Gyurgyevónál. A következő évben viszont fordulat következett. Elesett Eger és Kanizsa. A törökök ismételten megerősödtek és 1596-ban Mezőkeresztesnél vereséget mértek a császári-erdélyi egyesült seregekre.

Báthory Zsigmond uralkodása alatt négyszer lemondott és háromszor visszajött. Határozatlan magatartásával rengeteg ellenséget irányított Erdélyre.

Bocskai István: (élete: 1557-1606): Az elhúzódó háborúskodás, a zsoldosok féktelen garázdálkodása teljesen kimerítették Erdélyt. A Habsburg udvar különböző okokból koholt vádak alapján felségsértési pereket indított a magyar és erdélyi birtokosok ellen. A perbefogottakat fő- és jószágvesztésre ítélték, hogy elkobzott birtokaikkal pótolják az állam hiányát.

Ilyen támadás érte Erdély és a Partium leghatalmasabb urát, Bocskai Istvánt is, viszont ő nem hódolt be, hanem ellenállt. Amikor Belgiojoso gróf ostromolni kezdte bihari várát, Bocskai megnyerte magának a hajdúkat és fegyverrel válaszolt. 2-3.000 fős seregével Bocskai győzelmet aratott a császáriakon Diószeg és Álmosd mellett is. 1604-re már a Felvidék nagy részét ellenőrizte, beleértve Kassát is. 1605-ben megszerezte Erdélyt is török segítséggel. Ezután kiterjesztette hatalmát a Dunántúlra is. 1605-ben a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. (Továbbá kimondták a katolikus és protestáns vallások egyenjogúságát.). A török szultán arannyal és drágakővel kirakott koronát küldött neki, de ő ezt nem fogadta el, ugyanis nem akarta a Magyar Királyságot török védnökség alá helyezni. Célja csak a magyar rendi jogok védelme volt Béccsel szemben. A török szövetséget ugyan elfogadta, de ezt mindig ideiglenesnek tekintette.

Az újabb győzelmek és a diplomáciai nyomás hatására az udvar békét ajánlott Bocskainak. 1606-ban megkötötték a bécsi békét, mely lezárta a felkelést. Megegyeztek, hogy a felkelők teljes amnesztiát kapnak, továbbá megállapodtak a törvénytelen perek lezárásában. Kijelentették, hogy a magyarországi tisztségeket csak magyarok tölthetik be. Vallásszabadságot biztosítottak a protestánsoknak (a mezővárosok és a falvak kivételével, mert ezek a földesurak tulajdonában voltak 1555 augsburgi vallásbéke �akié a föld, azé a vallás�). Megerősítették a rendi alkotmányt, az ország élére újból nádort választottak. Bécs elismerte az önálló Erdélyt. Bocskai letelepítette a hajdúkat és kollektív kiváltságokat adott nekik. (katonai szolgálat fejében teljes adómentesség). Bocskai megkapott élete végéig több területet (megyék: Ung, Bereg, Szatmár, + Tokaj várát)

Még ebben az évben (1606) sor került a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békére, melyet Bécs kötött a Portával. Status quo alapján rendezték a vitás területi kérdéseket. Bécs 20.000 forintos egyszeri ajándékot adott a szultánnak, cserébe az lemondott Bécs ostromáról.

1606-ban meghalt Bocskai István, az erdélyi rendek Rákóczi Zsigmondot (1606-08) választották fejedelemnek. Tőle, a kiváltságaikért felkelt hajdúk segítségével, 1608-ban Báthory István unokaöccse, a 18 éves Báthory Gábor (1608-13) szerezte meg a hatalmat. Ő havasalföldi hadjáratával kivívta a Porta ellenszenvét és az ellene fellázadt hajdúk megölték. Halála után a rendek Bethlen Gábort (1613-29) választották fejedelemnek.

Bethlen Gábort fejedelemsége (1613-29): Ez az időszak új fejezetet nyitott Erdély történelmében. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Minden eszközt felhasznált hogy felvirágoztassa Erdélyt, ugyanis távoli céljai közé tartozott az ország egyesítése Erdélyből kiindulva. Tudta, hogy a török még jelentős erőt képvisel, ezért törekedett a jó kapcsolatra a Portával. Uralkodása nyugalmat és jólétet teremtett Erdélyben.

Bethlen a Báthorytól örökölt káoszban erős kézzel rövid idő alatt rendet teremtett. Sok hanyag tisztviselőt leváltott, a többit pedig rendszeresen ellenőrizte. Az érdemtelenül eladományozott birtokokat visszavette, ezzel jelentősen megnövelte saját befolyását. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő árucikkekre monopóliumot vetett ki (higany, méz, viasz, szarvasmarha) Ezekből a gazdasági intézkedésekből a fejedelemnek és a népnek is jelentős haszna származott.

Figyelmet fordított az ipar fejlesztésére is. A rendkívüli hadi szükségleteket a céhek nem tudták ellátni, ezért gyakran bízott meg céhen kívülieket is termeléssel. Külföldi iparosokat hívott be az országba (pl.: morva anabaptisták). Az erdélyi bányák fejlesztésére a Felvidékről bányászokat hívott. Gazdasági tevékenysége miatt Erdély bevételei hallatlanul megnőttek, elérték az 500.000 forintot, amiből jutott pénz az állandó hadsereg fenntartására. Katonái rendszeres zsoldot kaptak, a várakat állandóan javították, karbantartották.

Bethlen háttérbe szorította a rendeket, megerősítette a fejedelmi hatalmat. Elsősorban a hadseregre és a fejedelmi birtokokra támaszkodott. Továbbra is megmaradtak a kormányzás állami szervei (Fejedelmi Tanács, országgyűlés, Kamara, Kincstartóság, vármegyék, székek, városok), de ezek alig korlátozták a fejedelmi hatalmat. A közigazgatás minden szála a fejedelem kezében összpontosult. Bethlen korlátlan hatalmát az tette lehetővé, hogy az erdélyi birtokosok a fejedelmi birtokok árnyékában éltek, viszonylag szegények voltak, nem tellett nekik familiárisokra, bandériumra. Bethlen támogatta a társadalom középrétegét. Védelmezte a jobbágyokat, a mezővárosoknak kiváltságokat adott.

Erdély uralkodása alatt élte fénykorát. Befolyásos tényező lett az európai politikai életben is. 1618-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-48). Csatlakozott Pfalzi Frigyes cseh királyhoz és a vele szövetkezett osztrák rendekhez. Majd a Porta engedélyével 1619-ben megindult felső-Magyarország felé. Elfoglalta Kassát is, majd 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen a magyar rendek királynak választották. Megnyílt az út az ország egyesítésére. Ő mégsem koronáztatta meg magát, ingatagnak tartotta helyzetét. A katonai sikerek ellenére 1621-ben megkötötte a nikolsbugi békét II. Ferdinánddal. Visszaadta foglalásai jelentős részét, viszont élete végéig megkapott hét vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod, Abaúj), valamint megkapta a birodalmi hercegi címet. Még kétszer csatlakozott be a háborúba, de nem ért el jelentősebb eredményeket.

Pártolta a tudományokat és a művészeteket. A tehetséges jobbágyifjaknak biztosította a külföldi továbbtanulást. Gyulafehérváron protestáns főiskolát alapított, gazdag könyvtárat hozott létre. Megpróbálta visszaszerezni a töröktől a Corvinákat is.

Utóda I. Rákóczi György lett. (1630-48). Ő követte a Bethlen által létrehozott utat. Hasonlóan jó képességű politikus volt, mint elődje, bár sokkal konzervatívabb és céltudatosabb. A belső hatalom megszilárdítása végett növelte a fejedelmi birtokokat. Ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. 1643-ban szövetkezett a svédekkel és megindult a Felvidéken. Jelentős katonai sikereket ért el. Lehetősége lett volna végső csapást mérni a Habsburgokra, de a Porta visszahívta. Kénytelen volt visszavonulni, de így is előnyös békét köthetett a császárral. 1645-ben megkötötte a linzi békét. Ez kiterjesztette a vallásszabadságot a mezővárosok és a falvak lakosságára is. Ő is megkapta az előbb említett hét megyét, sőt, a Szabolcs és Szatmár megyéket örökíthette is. 1648-ban halt meg, fiára a lengyel trón megszerzését bízta.

Utóda fia, II. Rákóczi György lett (1648-60). Trónraléptekor megváltoztak az európai viszonyok. Véget ért a harmincéves háború és a Porta is megerősödött.

Hiányzott belőle apja megfontoltsága. 1657-ben a svédekkel szövetkezve betört Lengyelországba. A szultán, aki határozottan megtiltotta a támadást, ellene küldte a krími tatárokat, akik elfogták az egész sereget és feldúlták Erdélyt. A fejedelem életét vesztette a török ellen vívott harcokban. 1660-ban elesett Nagyvárad és a törökök megszervezték az V. magyarországi vilajetet.

Apafi Mihály (1661-90) követte a fejedelmi székben. A tatár támadás után Erdély menthetetlenül hanyatlásnak indult. Uralkodása alatt tovább nőtt a Portától való függés. Jó politikus volt. Mindig megtalálta az utat a Porta és Bécs között. Viszonylagos nyugalmat teremtett Erdélyben.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!