Hirdetés

Erdély fejlődése, aranykora és hanyatlása

11 perc olvasás

A XVI. század második felére a középkori magyar királyság három részre szakadt. A három rész közül Erdély próbálta képviselni, őrizni a magyar államiság érdekeit, a Habsburg Birodalom és a Török Porta között lavírozva.

Hirdetés


Hirdetés

1541-ben a törökök elfoglalták Budát, de Erdélyt nem kebelezték be. Évi 10.000 Ft adó fejében megtarthatta részleges önállóságát. Belpolitikában önállóan rendelkezett, de külpolitikában egyeztetni kellett a Portával. Igaz, hogy elvileg a török nem szólt bele a belső ügyekbe, de a fejedelmek akkor tudtak hatékonyan működni, amikor a szultán támogatta őket. 1566-ban megkapták az önálló fejedelemválasztás jogát. Rendszeresen összehívták az országgyűlést, melynek tagjai voltak a magyar nemesek, székely lófők és szász patríciusok. A legnagyobb hatalmat a fejedelem képviselte, ugyanis ő volt a legnagyobb földbirtokos és a protestáns egyház feje egy személyben. Döntéseit a Fejedelmi Tanács segítette. Erdély központja Gyulafehérvár volt.

Báthory István fejedelemsége (1571-86)

János Zsigmond halála után került a fejedelmi székbe. Felesküdött a Habsburg uralomra, de megküldte a 10.000 Ft-ot a töröknek. Politikai célja volt, hogy megtalálja ez egyensúlyt a Porta és Bécs között. Ő maga katolikus volt, de mint fejedelem, bírta a protestáns egyházfői címet is. Az ellenreformáció híve volt, de elzárkózott minden erőszaktól. 1576-ban lengyel királlyá választották, így ereje jelentősen megnőtt. Székhelyét ugyan áttette Krakkóba, de ez még nem jelentett szakítást az erdélyi ügyekkel. Rendbe tette a kincstár ügyeit. Jelentős birtokvisszavételekkel pótolta a költségvetés hiányát. Merkantilista módon támogatta a kereskedelmet és az ipart. Ezzel a tevékenységével megerősítette Erdély helyzetét és új politikai célokat helyezett kilátásba, mégpedig az ország egyesítését Erdélyből kiindulva. Ebben az ügyben azonban már nem tudott cselekedni, mert 1586-ban meghalt.

Utódja unokatestvére a gyengekezű Báthory Zsigmond lett (1588-1602). Tanácsadója, Bocskai István ösztönzésére bekapcsolódott a törökellenes harcokba. Seregei nagy győzelmet arattak a visszavonuló török csapatokon 1595-ban Gyurgyevónál. A következő évben viszont fordulat következett. Elesett Eger és Kanizsa. A törökök ismételten megerősödtek és 1596-ban Mezőkeresztesnél vereséget mértek a császári-erdélyi egyesült seregekre. Báthory Zsigmond uralkodása alatt négyszer lemondott és háromszor visszajött. Határozatlan magatartásával rengeteg ellenséget irányított Erdélyre.

Bocskai István (1557-1606)

Az elhúzódó háborúskodás, a zsoldosok féktelen garázdálkodása teljesen kimerítették Erdélyt. A Habsburg udvar különböző okokból koholt vádak alapján felségsértési pereket indított a magyar és erdélyi birtokosok ellen. A perbefogottakat fő- és jószágvesztésre ítélték, hogy elkobzott birtokaikkal pótolják az állam hiányát.

Hirdetés

Ilyen támadás érte Erdély és a Partium leghatalmasabb urát, Bocskai Istvánt is, viszont ő nem hódolt be, hanem ellenállt. Amikor Belgiojoso gróf ostromolni kezdte bihari várát, Bocskai megnyerte magának a hajdúkat és fegyverrel válaszolt. 2-3.000 fős seregével Bocskai győzelmet aratott a császáriakon Diószeg és Álmosd mellett is. 1604-re már a Felvidék nagy részét ellenőrizte, beleértve Kassát is. 1605-ben megszerezte Erdélyt is török segítséggel. Ezután kiterjesztette hatalmát a Dunántúlra is. 1605-ben a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. (Továbbá kimondták a katolikus és protestáns vallások egyenjogúságát.). A török szultán arannyal és drágakővel kirakott koronát küldött neki, de ő ezt nem fogadta el, ugyanis nem akarta a Magyar Királyságot török védnökség alá helyezni. Célja csak a magyar rendi jogok védelme volt Béccsel szemben. A török szövetséget ugyan elfogadta, de ezt mindig ideiglenesnek tekintette.

Az újabb győzelmek és a diplomáciai nyomás hatására az udvar békét ajánlott Bocskainak. 1606-ban megkötötték a bécsi békét, mely lezárta a felkelést. Megegyeztek, hogy a felkelők teljes amnesztiát kapnak, továbbá megállapodtak a törvénytelen perek lezárásában. Kijelentették, hogy a magyarországi tisztségeket csak magyarok tölthetik be. Vallásszabadságot biztosítottak a protestánsoknak (a mezővárosok és a falvak kivételével, mert ezek a földesurak tulajdonában voltak 1555 augsburgi vallásbéke �akié a föld, azé a vallás�). Megerősítették a rendi alkotmányt, az ország élére újból nádort választottak. Bécs elismerte az önálló Erdélyt. Bocskai letelepítette a hajdúkat és kollektív kiváltságokat adott nekik. (katonai szolgálat fejében teljes adómentesség). Bocskai megkapott élete végéig több területet (megyék: Ung, Bereg, Szatmár, + Tokaj várát) Még ebben az évben (1606) sor került a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békére, melyet Bécs kötött a Portával. Status quo alapján rendezték a vitás területi kérdéseket. Bécs 20.000 forintos egyszeri ajándékot adott a szultánnak, cserébe az lemondott Bécs ostromáról.

Lapozz a további részletekért

1 2 3