Erdély Bethlen Gábor és I Rákóczi György fejedelemsége alatt

Erdély

Bocskai halála után a birtokai visszaszálltak a királyra. Mátyás főherceg az 1608-as pozsonyi országgyűlésen megerősítette a rendek jogait. A rendek befolyása nemcsak az uralkodóval szemben, hanem a polgársággal szemben is nőtt. A XVII. századra felbomlott a familiaritás. Erdély irányítását Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor vette át. Báthori elfoglalta Szebent és székhelyévé tette. A kialakult erőviszonyokat figyelmen kívül hagyva megkísérelte Havasalföld megszerzését. A Habsburgokhoz való közeledése miatt Bethlen Gábor is szembefordult vele. Bethlen török támogatással, mint fejedelem tért haza és elűzte Báthorit.

Bethlen Gábor fejedelemsége

Bethlen egy elpusztult, belsőleg is meghasonlott országba tért vissza, hozzálátott a rend helyreállításához. Szebent visszaadta eredeti tulajdonosainak. A fejedelmi jövedelmek növelése érdekében visszavette az adományokat. Bányászokat és iparosokat hívott Erdélybe. A legfontosabb exporttermékekre: szarvasmarha, méz, viasz, vas kereskedelmére állami monopóliumot vezetett be.

Merkantilista jellegű gazdaságpolitikája növelte a belső pénzfelhalmozást. Bethlen elfogadta a török jelenlétét és igyekezett megnyerni bizalmát. 1616-ban átadta Lippát a töröknek. A harmincéves háború kirobbanása, a Habsburgok lekötöttsége új helyzetet teremtett, bővült Bethlen mozgástere. A magyar és cseh rendek hívására 1619-ben 18000 katonájával megszerezte az ország nagy részét. 1620-ban a magyar rendek királlyá választották. Ám a fejedelem tisztában volt azzal, hogy a török nem egyezne bele Erdély és Magyarország egyesítésébe. Ezért nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával.

A magyar rendekkel is szembekerült, hiszen a rendek Magyarországon jogaikat nemcsak a Habsburggal, de vele szemben is megvédték. 1620-ban a csehek Bethlen támogatása ellenére vereséget szenvedtek, a cseh nemesség elvesztette rendi jogait. A magyar nemességet megdöbbentette a váratlan fordulat, s jelentős részük a hasonló sors elkerülése végett visszatért II. Ferdinánd hűségére. Bethlen hajlott a békére. 1621-ben Nikolsburgban aláírták a megállapodást. Bethlen lemondott a Felvidékről, magyar fejedelmi és királyi címéről, átadta a koronát. Cserébe megújították a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét vármegyét és több uradalmat. Bethlen uralkodása idején virágzott az erdélyi kultúra. Gyulafehérváron főiskolát alapított és számos tehetséges diák külföldi tanulmányait segítette.

I. Rákóczi György

Bethlen feleségére hagyta a fejedelmi széket. A rendek elfogadták akaratát, de a váradi és a székely főkapitányok Rákóczi György mellé álltak, aki Kelet-Magyarország legnagyobb földbirtokosa, Bethlen hadvezére volt. A segesvári országgyűlés I. Rákóczi Györgyöt választotta fejedelemmé, amit a török is jóváhagyott. I. Rákóczi igyekezett jó viszonyt fenntartani a törökkel. A budai pasa megkísérelte Bethlen Istvánt a fejedelmi székbe juttatni, de ezt I. Rákóczi megakadályozta. A harmincéves háború küzdelmeibe sokáig nem avatkozott be, mígnem 1644-ben csapatai elfoglalták a Felvidéket, s Morvaországban egyesültek a svéd erőkkel. A törökök félve a túlságos megerősödésétől, hazarendelték és megkötötték a bécsi békén alapuló linzi békét, ami a vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyokra is.

Erdély bukása

Apja halála után II. Rákóczi György foglalta el a fejedelmi széket. A lengyel trónt akarta elfoglalni. Mivel a török nem akarta a fejedelem megerősödését, ezért engedély nélkül indult a lengyel trónért 1657-ben. A trón elfoglalása nem sikerült, az erdélyi had pusztulása után Erdélyre zúdult a török haragja. A fejedelemséget törökök, tatárok, hajdúk dúlták föl. Egymás után estek el a várak, a Partiumból vilajetet szervezett a török. II. Rákóczi elesett, a Habsburgok és a törökök titkos megállapodást kötöttek, melynek értelmében a Habsburgok elismerték az újabb török foglalásokat, a török pedig lemondott Erdély felszámolásáról, s beleegyezett a vazallusi állapot helyreállításába. A török Apafi Mihályt tette fejedelemmé. A fejedelemség területe harmadára csökkent, a török majdnem 3-szorosra emelte adóit. A meggyengült fejedelemség képtelen volt a Habsburgokkal szemben a magyar rendiség védelmére.