Erdély Bethlen Gábor idején
Erdély 1437-ben jött létre a Kápolnai unió következményeképp. Az ország három részre szakadásakor (1541. augusztus 29.) török vazallusállamként kapta meg Izabella királynő fiával, János Zsigmonddal, és Fráter Györggyel. Mivel Erdély törtök vazallusállam volt, ezért adót kellett fizetnie a Portának és nem folytathatott önálló külpolitikát. Viszont belpolitikai kérdésekben függetlenül dönthetett, és a rendek szabadon választhattak fejedelmet (jóvá kellett hagynia a töröknek, de ez csak formális volt). Éppen e miatt a viszonylagos függetlensége miatt Erdély jelentette a szabad országot.
Fráter György az országot innen kiindulva akarta egyesíteni. Ezért kötötte meg Ferdinánddal 1541. decemberében a Gyalui egyezményt, miszerint a császár kiveri az országból a törököt, akkor övé az egész ország együtt. Éppen ezért lemondatta a királynét és fiát, és osztrák katonákat hívatott be. Viszont Casataldo generális nem tudta, hogy átvágja-e, vagy nem, és ezért 1551. december közepén meggyilkoltatta Alvinczi kastélyában. A török elleni harcok sikertelenek, viszont János Zsigmond halálakor (1571.) konszolidált állapotok vannak.
1572-től a Báthoryak kerülnek halatomra először István, majd mikor ő lengyel király lesz, akkor Kristóf, akinek halála után Zsigmond egy kormányzótanáccsal vezeti a fejedelemséget. Majd 1586-tól Báthory Zsigmond lesz a fejedelem, mikor István meghal. Zsigmond II: Miksával, Ferdinánd utódjával újra a törökök ellen indul. 1591-1606-ig tart a 15 éves háború. sikeresen indult, mert a Bethlen vezette törökbarát pártot visszaszorították. 1595-ben koalíciót köt a Habsburg Birodalom, Erdély, Havasalföld és Moldva, és még abban az évben Gyurgyevónál is nyernek. De fordul a kocka, mert Mária Krisztina, aki B. Zs. felesége lett, elpanaszolja, hogy Zsiga bizony meleg. 1596-ban Mezőkeresztesnél vereséget is szenved a koalíció. Zsigmond lemondott. A fejedelemségért folytatott harcok után (Zsiga visszatértei, Vitéz Mihály, Székely Mózes) Bethlen és tábora Temesvárra hívja Bocskait, aki ugyan Habsburg-barát volt, de ő volt az egyetlen nagyobb hatalmú.
A M.o-n megindult katolikus restauráció és felségárulási perek miatt 1604-ben kitör a Bocskai szabadságharc. 1605-ben Bocskait Erdély, majd a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választják. A 15 éves háborút a Zsitvatoroki, a szabadságharcot a Bécsi béke zárja le 1606-ban. A békében vallásszabadságot kapnak a protestánsok, megerősítik a rendi alkotmányt, nádort választanak, elismerik az önálló Erdélyt. Bocskai a hajdúkra támaszkodott, akik ezek után meghatározóak lettek. Bocskai 1606. végén meghalt. 1607-8. Rákóczi Zsigmond, 1608-13. az „utolsó Báthory”, Báthory Gábor- 1613. és 1629. között volt Erdély fejedelme Bethlen Gábor (korábban is ő volt Bethlen címszó alatt). Az ő, illetve utóda (I. Rákóczi György) alatti időszakot hívjuk Erdély aranykorának.
Bethlennek hatalmas birtokai voltak Erdély területén. Mivel Erdélyben csak középbirtokok voltak, ezért az ő nagybirtoka adta neki a gazdasági és politikai stabilitást. Bethlen tudatos gazdaságpolitikát folytatott. A jövedelmeit úgy növelte, hogy a legfontosabb exporttermékekre állami monopóliumot vezetett be. Szerződéseket kötött Havasalfölddel és Moldvával. Német és morva iparosokat és bányászokat telepített be, hogy fejlessze a gazdaságot.
Támogatta a kultúrát is, alatta virágzott a késő reneszánsz. Gyulafehérváron főiskolát és könyvtárat alapított, és Szenci Molnár Albert is alkotott itt.
Külpolitikájában meghatározó volt, hogy fanatikus református volt. Részt vett a 30 éves háború elején. 1621-ben megkötötte a Nikolsburgi békét, mely a Bécsi béke elemei tartalmazta, és még Erdélyhez csatolt 7 vármegyét.
Utóda I. Rákóczi György volt, aki folytatta a politikáját. II. Rákóczi Györgyöt foglalkoztatta a Lengyel korona, ezért önálló akcióba kezdett érte, minek következtében a szultán a krími tatárokkal feldúlatta Erdélyt. Végül Apafi Mihály kisnemest ültették a fejedelmi székbe, aki 1690-ben felajánlotta a fejedelemséget a Habsburgoknak.
