Az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra 1919-ben Magyarországon

Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra nagygyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért.

A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz-Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok.

10. Az új államszervezet

Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése.

Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok – direktóriumok alakulnak.

Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel.

11. Gazdaság átszervezése

FK – márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és – felosztás helyett – termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak.

12. Szociális és kultúrpolitika

– nyolcórás munkaidő

– betegségi- és balesetbiztosítás

– egységes oktatási rendszer

– iskolák államosítása, pedagógus átképzés