Az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra 1919-ben Magyarországon

Politikai válság

1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút.

A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök – Jászi Oszkár; programja – „Keleti Svájc”) és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett.

Programjuk:

 – háború azonnali beszüntetése,

– új választások,

– földreform, szociálpolitikai reform,

– egyesülési- és gyülekezési szabadság,

– nemzetiségi önrendelkezési jog.

 

2. A nemzeti tanács pártjai

1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak.

3. A polgári demokratikus forradalom győzelme

1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki.

Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat.

Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát)  József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza † (tisztázatlan körülmények között).

1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került.

Cél: modern polgári Magyarország  megteremtése.

4. Független Magyarország

Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Magyarország  függetlenségét (400 év után).

Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság.

• választójogi törvény (nőkre is),

• sajtószabadság,

• esküdtbíráskodás,

• gyülekezési szabadság,

• földreform.

5. A fegyverszünet

Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt.

A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d¢Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára.

6. Gazdasági nehézségek

Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra.

1919. februárban született meg a földreformról szóló néptörvény. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára.

1918. nov. 24. – Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla)

Programjuk:

– fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása,

– az ipar munkásellenőrzése,

– nemzeti kérdés,

– antantbarátsággal való szakítás.

7. Kormányválság és a baloldal térnyerése

1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. – Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy – Latinca Sándor).

8. Vix-jegyzék

Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. A kiürített terület keleti részét megszállják a románok politikai határként értelmezik (Károlyiék) márc. 20-án lemond a kormány. (Vix – francia alezredes)

9. A proletárdiktatúra kikiáltása

A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése.