Hirdetés
Hirdetés

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei

6 perc olvasás

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei.

– Az első világháború első éveiben a Monarchia megítélése kedvező. Az antant az európai erőegyensúly tartópillérének gondolta, mely stabilizálja a hatalmi viszonyokat Európa közepén és a Balkánon, valamint megakadályozza Oroszország előretörését és a Német Császárság hegemóniáját.

Hirdetés
  • 1917 február 23. Oroszországban megdől a cárizmus, Leninék hatalma még igen ingatag, a nyugat már nem tart tőle, így a Monarchiára már nem volt szükség Oroszország ellen.
  • IV. Károly 1918 májusában megállapodást köt II. Vilmossal, melyben az osztrák-magyar hadsereget alárendeli a német vezetésnek.

– Így a Monarchia kompenzációs szerepe mind a két kulcsfontosságú helyen megszűnik, ezért megítélése az antant által jelentősen romlik. 1918 tavaszától egyre inkább a Monarchia felbontását támogatták több kisebb, jobban irányítható államra.

– Ezt a tervet jelentősen segítette az a tény, hogy a Monarchia etnikailag rendkívül megosztott, és egyre erősödnek a nemzetiségeken belül a szeparatista nézetek. A Birodalom egész területén megszületik az igény nemzetállamok létrehozására. (Amennyiben ez megvalósul, a Monarchia már nem képes működni).

  • 1918. ápr 18-án a nemzetiségek kongresszust tartanak Rómában, ahol kimondják, hogy nem szándékoznak a Monarchia keretei közt élni. Kidolgozásra kerülnek az elszakadási programjaik, és mivel az antant már támogatta törekvéseiket, közeledés indul meg..
  • A magyar belpolitikában a kiegyezés(1867) óta meglévő függetlenségi törekvések sem erősítették a dualista államot.

– A háborús kimerültség miatt sem anyagi sem emberi erőforrás nem állt rendelkezésre a szétbomlás megállításához. Az országban egyre nagyobb a háborúellenes hangulat. A városokban sztrájkok, éhségtüntetések törnek ki. Az egyre gyakoribb rekvirálások miatt a parasztság is szembefordul az államhatalommal. A Monarchia közel 4 millió katonával vett részt. Ebből 1 millió halott, másfél millió hadifogoly lett. A legnagyobb áldozatok az orosz (Galícia) és az olasz (Isonzó) frontokon voltak. Katonalázadások indulnak meg, egyre felgyorsul a hadsereg felbomlása.

– IV. Károly egy utolsó kétségbeesett kísérletet tesz a Monarchia megmentésére. 1918. okt 17-én nyilvánosságra hoz egy császári manifesztumot, melyben a Monarchiát szövetségi állammá nyilvánítja:. „minden néptörzs” nemzeti tanácsainak vezetésével létrehozza saját nemzeti államát, amelyek államszövetségben működnek. A nemzetiségek már nem érik be ennyivel. Teljes önállóságot akarnak, nem fogadják el a manifesztumot.

Hirdetés

– Az utódállamok gyorsan szerveződtek, melyeknek létrejöttéhez az antant minden támogatást megadott.
Az új utódállamok:

– Lengyelország (okt.7),

– Csehszlovákia (okt.28),

– Horvátország, Szlavónia, Dalmácia (okt.29) -> Szerb-horvát-szlovén királysággá alakult

– Bosznia (okt.31)

Közben a Monarchián belül is forradalmi válság alakult ki.

1918.okt.17-én Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elveszítették a háborút.

1918.okt.24-én három jelentős ellenzéki pártból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.

 

Tagjai:

– A Függetlenségi és a 48-as Párt (Károlyi párt 1916 júl)

– Az Országos Polgári és Radikális Párt (Jászi Oszkár)

– A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Vázsonyi V)

 

A Magyar Nemzeti Tanács programja:

– a háború azonnali beszüntetését, és- általános és titkos választójogot követeltek – annexió nélkül- földreformot és szociálpolitikai reformot hirdettek nemzetiségi önrendelkezést akartak, hogy biztosítható legyen a demokratikus Magyarország területi épsége.

A MNT megalakulásakor Wekerle Sándor miniszterelnök lemondott. A király (IV. Károly) azonban nem volt hajlandó Károlyi Mihályt kinevezni miniszterelnökké, ezért 1918.okt.28-án hatalmas tömeg indult a budai várba, hogy a király megbízottjától, József főhercegtől kierőszakolják Károlyi miniszterelnökségét, és a MNT elismerését. A Lánchídnál azonban a rendőrség feltartóztatta a tömeget. Október 30.-án újabb tüntetések zajlottak, a Keleti-pályaudvaron bevagonírozott katonák is csatlakoztak a résztvevőkhöz. Az éjszaka folyamán győzött a forradalom. Október 31.-én Károlyi Mihályt kinevezték miniszterelnökké. A kormány november 1-én felmentést kapott a királynak tett esküje elől, és a Nemzeti Tanács előtt tett esküt. Ezzel kinyilvánították az Ausztriától való elszakadást.

Ezután IV. Károly november 11.-én az ECKARTSAU-i nyilatkozatában lemondott Német-Ausztria államügyeinek intézéséről => nov. 12.-én kikiáltották Ausztriában a köztársaságot. Nov. 13.-án hasonló nyilatkozatot adott a magyar parlamentnek => nov. 16.-án kikiáltották Magyarországon is a köztársaságot.

Évszámok:

1917.febr.23 – cárizmus összeomlása Oroszországban

1918.ápr.8 – nemzetiségi kongresszus Rómában

1918.okt.17 –  IV. Károly manifesztuma

1918.okt.24 –  Magyar Nemzeti Tanács

1918.okt.28 –  lánchidi csata

1918.okt.30/31 –  őszirózsás forradalom

1918.nov.1 –  Károlyi miniszterelnök lett – elszakadás Ausztriától

1918.nov.11 és 13 – IV. Károly eckartsaui nyilatkozatai

1918.nov.12 – Ausztria köztársaság

1918.nov.16 – Mo. köztársaság

Idegen szavak:

Manifesztum = nyilatkozat

Föderáció = szövetség

Annexió = a katonai megszállás után egy terület közigazgatási beépítése egy másik államba

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close