Az Anjouk Magyarországon

Erősítette a dinasztikus kapcsolatokat nápolyi Anjoukkal. (Andrást oda házasíttatta.) Egyetlen hódító hadjárata volt a havasalföldi Basarb ellen, de ez csúfos vereséggel végződött.

Károly Róbert mérlege: az ország egységét megteremtő békepolitikája Közép-európai nagyhatalommá tette országunkat. A gazdaság fejlődése emelte az életszínvonalat, ezáltal a lakosságszám elérte a kétmilliót. Benépesítette az eddig ritkán lakott területeket hospesekkel. Német bányászokat hívott a Felvidékre, románokat és szászokat Erdélybe. (DE! ezek nem olvadtak be) Fejlődött a mezőgazdaság is. Új termelőeszközök és termelési módok váltak általánossá. Nőttek a termésátlagok- élénkült a kereskedelem. Munkássága hatására fejlődött a pénzgazdálkodás. Intenzíven támogatta a városokat, ugyanis támaszt talált bennük a földesurakkal szemben.

Károly Róbertet fia Nagy Lajos követte a trónon (1342-1382). Apja politikájának köszönhetően Magyarország annyira megerősödött, hogy Lajos hódításokat folytathatott. (már életében lovagkirályként tisztelték) Uralkodásának mindössze három békés éve volt: 1342, 1375-76. Célja egy európai méretű birodalom kiépítése volt. Meg akarta szerezni Nápolyt és Lengyelországot. Az előbbire jó ürügyet szolgáltatott, hogy 1345-ben Nápolyban megölték testvérét Andrást. 1347-ben büntetőhadjárattal válaszolt. (Itt tűnt fel Toldi! � Arany János: Toldi) Sikerült ugyan elfoglalni a várost, de hadjáratának nem lett eredménye, ugyanis nem tudott veszteségeket okozni az ellenségnek, mert azok elmenekültek. 1350-ben ismét csapatokat küldött Itáliába, de most sem járt sikerrel. Nápolyi hódításai miatt szembekerült Velencével és a pápával, akik féltek Magyarország túlzott megerősödésétől. Északon harcolt a pogány litvánokkal, Bulgáriában a bogumilokkal. Ő volt az első magyar király, aki szembekerült a terjeszkedő törökökkel. Hadjárataival megszerezte Velencétől a dalmát kereskedővárosokat is (Raguza, Zára, Spalato)

1370-ben meghalt III. Kázmér, így az 1335-ös megállapodás értelmében Nagy Lajos örökölte a lengyel trónt. A két ország között perszonálúnió jött létre. (csak az uralkodó személye volt azonos) [Uralkodása alatt meggyengült a lengyel királyi hatalom. A hadjáratok miatt a nagybirtokosok hatalma növekedett.]

Gazdaság: Az apja által felhalmozott vagyont már a nápolyi hadjárat során felhasználta, ezért újak után kellett néznie. Bevezette a kilencedet. (jobbágy által fizetett adó, ami a termés 1/9 részét jelentette) A legnagyobb birtokosoknak nem volt szükségük erre a bevételre, úgyhogy gyakran be sem szedték. Így próbálták saját birtokukra csalogatni a jobbágyokat. Ez a bárók és a köznemesek ellentétéhez vezetett.

Az 1351-es törvények: Nagy Lajos 1351-ben megújította az Aranybullát. Beiktatta az ősiség törvényét, ami azt jelentette, hogy a nemesi birtok sérthetetlen és elidegeníthetetlen. Nem lehet róla végrendelkezni. Az apa halála után az egyenes ági leszármazottra száll, ha ilyen nem létezik, akkor a nemzetségre, ha az kihal, akkor visszaszáll az uralkodóra. (Ez a törvény 1848-ig állt fenn, addig nagy gondokat okozott a nemességnek, mert nem vehettek fel hitelt, ugyanis a birtok nem képezhette a fedezet tárgyát.) Beiktatta továbbá a kilencedtörvényt, ami meghatározta az egységnyi jobbágytelek utáni kötelezően beszedendő adók mennyiségét. A törvények között szerepel az egy és ugyanazon nemesség elve, ami azt jelenti, hogy minden nemes azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkezik. Ezen intézkedésével meggyorsította a köznemesi rend fejlődését.

A trónt kisebbik lányára Máriára és annak férjére, Luxemburgi Zsigmondra (1387-1437) hagyta.