Hirdetés
Hirdetés

Az athéni demokrácia kialakulása

8 perc olvasás
brown concrete pillars

A görög társadalom

Théseusz Kr.e. 13. sz-ban élt, és ő egyesítette és szervezte erős állammá Athént. K.re. 8-6. sz-ig az ipar és a kereskedelem (Athén központi fekvése miatt) fejlődött, és az árutermelés és pénzhasználat kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, viszont megnehezítette a parasztság helyzetét:
az egyre jobban elaprózódó kisparaszti birtok már nem győzte az arisztokrata nagybirtokokkal a versenyt és egyre jobban eladósodott. Ám az arisztokraták –bekapcsolódva az árutermelésbe- mohón növelni akarták birtokaikat és biztosítani a megművelésükhöz szükséges munkaerőt. Ezért a fizetni nem tudó adósaiknak nemcsak a földjét foglalták le, hanem az adóst is rabszolgájukká tették-> adósrabszolgaság. Akinek a földjét elvették, elvesztette polgárjogát is. Az eladósodás nagy mértékű volt és így a föld nélkül maradtak tömege kénytelen volt kivándorolni. Így létrejöttek telepek a

Hirdetés
  • Fekete- és Égei-tenger partvidékén
  • Szicíliában
  • Dél-Itáliában

Ez a mozgalom volt a görög gyarmatosítás (8-6) melynek során a kitelepülők megint földhöz és polgárjoghoz jutottak.

Ez az arisztokráciának jó volt, mert megszabadult a nincstelen tömegektől. Ám a gyarmatosítás fejlesztette az ipart és a kereskedelmet. Így mivel a politikai hatalom az arisztokrácia kezében volt, összefogtak az iparosok és kereskedők a parasztsággal az arisztokrácia ellen: ez a része a társadalomnak a démosz. Az egyre erősebbé váló démosz (mind gazdasági mind katonai szempontból) a politikai egyenjogúságért küzdött az arisztokráciával szemben.

Athén

Kr.e. a 7. sz-ban az örökletes királyságot felváltja az arisztokratikus köztársaság.

Kilenc arkhont, azaz tisztviselőt választottak az állam élére akik a politikai, gazdasági és vallási ügyeket intézték, és foglalkoztak a hadüggyel, és az igazságüggyel is. Évente váltották őket. Őket ellenőrizte és mellettük állt az Areiospagos nevű testület ami volt arkhónokból állt. A politikai hatalmat itt is az arisztokrácia tartja kézben.

Kr.e. 621 – Drákón (arkhon) törvényei: a démosz nyomására törvényeket alkot: végre leírják a szokásjogokat. Ezek a törvények szigorúak voltak és főként az arisztokrácia érdekeit szolgálták, de némileg korlátozta is az arisztokrata bíróságok önkényét. Az adós rabszolgaságot nem törölte el, így a társadalmi harcok egyre élesedtek.

Kr.e. 594 – Szolón (7 bölcs egyike, arkhon) : eltörölte az adósrabszolgaságot

  • elengedték az adósságokat (földet visszakapták az eladósodottak, akiktől azt elvették)
  • a külföldre eladott rabszolgákat visszavásárolta
  • politikai jogokat kiterjeszti a legszegényebbekre
  • a lakosságot vagyonbecslés alapján 4 osztályba sorolta
    • 500 mérősök (leggazdagabbak)
    • 300 mérősök (lovagok)
    • 200 mérősök (zeugitészek/ökörfogatosok)
    • thészek (béresek és napszámosok)

A vagyoni beosztással Szolón a démosz gazdagabb rétegeinek érdekeit szolgálta.

  • családvédelmi rendelkezéseket hozott …
  • az esküdtbírósághoz lehetett fellebbezni(cserép)
  • Ez teremtette meg a demokrácia alapjait.

A türannisz

Ezek után kialakult egy egyensúlyi helyzet:

  • Arisztokrácia: birtokolja a földet és a politikai hatalmat
  • Démosz: birtokolja a gazdasági hatalmat-> ipar és kereskedelem.

Az arisztokrácia már nem tudta a politikai hatalmat a kezében tartani, míg a démosz még nem volt olyan erős, hogy gazdasági súlyánál fogva meg tudja ragadni azt. Ekkor jöttek létre a türannisz rendszerek:

Hirdetés

Ezt az egyensúlyi helyzetet kihasználva, egyes arisztokraták (akik érdekeltek voltak az ipar és kereskedelem fejlődésében) a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat, és uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták.  A rendszer élén álló személy a türannosz.

Athénban Szolón halála után a kialakult egyensúlyi helyzetet kihasználva Peiszisztratosz (Kr.e. 560-527) teremtette meg a türanniszt.

  • véget vetett a belső harcoknak és ezzel a gazdasági élet felvirágzását segítette.
  • munkalehetőséget biztosított a szegényeknek, iparosoknak: építkezések
  • támogatja a kereskedelmet (Fekete-tenger)
  • külpolitikájának köszönhetően Athén sok polisszal jó viszonyt alakított ki
  • vallás-> első drámák a Dionüszosz-ünnepek alatt

Ahhoz, hogy a démosz gazdaságilag tovább fejlődhessen, szüksége volt a politikai hatalomra is. A türannoszok azonban nem akarták átadni a hatalmukat, így a démosz fejlődésének útjában álltak. A türannisz rendszernek el kellett ezért buknia. Peiszisztratosz utódjai alatt egyre nagyobb lesz a feszültség, és végül az athéniak Kre. 510-ben elűzték a türannoszokat.

Kr.e. 508-ban Kleisztenész szervezte újjá az államot.

Attika lakosságát területi alapon 10 phülébe (kerület) osztotta. Minden phülé 3 részből állt

  • városi
  • szárazföldi
  • tengerparti

Így mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember jelen volt.

  • Minden phülé 50-50 tagot küldött az 500ak tanácsába:
    • a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat megvitatják, és gondoskodnak a népgyűlés (eklézia) döntéseinek végrehajtásáról is.
    • 1 évig voltak hivatalban a tanács tagjai és a tisztségviselők (kaptak fizetést)

A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, melynek minden teljes korú athéni polgár tagja volt. Főbb feladatai voltak:

  • Törvényhozás
  • Tisztviselő választás
  • Háború és béke kérdésében való döntés

Az athéni nép tehát önmagát kormányozta, és polgárai nemcsak szabadok, de lényegében egyenjogúak is voltak, habár Kleisztenész hagyta, hogy az Areiospagos a politikai ügyekben bíráskodjék és ellenőrizze a tisztviselőket. Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.

A görög-perzsa háborúk (Kre. 492-449)

Kr.e. 7-6.sz-ban a Perzsa Birodalom nyugati irányú terjeszkedésében elérte Kis-Ázsiát, és a célja a gazdasági szempontból jelentős Égei-medence vagyis a görög föld meghódítása volt. Ürügyet szolgáltatott, hogy Athén segítette a iónok perzsaellenes felkelését felbátorodva azon, hogy a perzsák nem tudták legyőzni a Kszítákat.

Kr.e. 490-ben az athéniek a perzsa harcmodort jól ismerő Miltiadész vezetésével Marathón mellett legyőzték a túlerőben lévő perzsa sereget (Dareiosz).

Hirdetés

Ekkor két eltérő vélemény létezett

  • legyen Athén szárazföldi hatalom: arisztokrácia és parasztság-> Ariszteidész
  • legyen Athén tengeri hatalom: kereskedők, iparosok és a legszegényebbek (hajón szolg.) Themisztoklész

A 2. verzió valósul meg, óriási flotta épül.

Kre. 480-ban Leónidász spártai király a Thermopülai szorosnál 300 katonájával együtt hősi halált hal.(megcselekedtük amit megkövetelt a haza)

Kre. 480-ban a szalimiszi csata során a görögök leverik a perzsákat, majd 1 év múlva szárazföldön is megverik őket.

Déloszi szövetség K.re. 478

Spárta kivált a háborúból mert gazdasági érdekei nem kívántak terjeszkedést, míg Athén azonban az iparra és kereskedelemre fektette a hangsúlyt, így kellett a domináns pozíció az Égei-medencében. Ezért egy perzsaellenes védelmi szövetséget hívott létre: tagjai közösen védekeztek a perzsák ellen, ám 1 idő után a védelmet Athén oldotta meg a tagok pedig adóztak neki.

Athén és Spárta közt feszültség kerekedett, és mikor az arisztokrácia Spárta-barát politikája kudarcot vallott Athénban, a demokrácia hívei új reformokat vezettek be-> megszüntették az Areioszpagosznak azt a jogát, h a tisztviselőket ellenőrizze. A demokratikus irányzat élén Periklész állt. Ezzel a reformmal a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban: demokrácia 100%-ig.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!