A rendszerváltozás Magyarországon
Az elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt az ország gyorsan eladósodott, és a lakosság csökkenő jövedelmét csak túlmunka vállalásával tudta kiegészíteni.
Megkezdődött az ellenzék szerveződése, különböző pártok jöttek létre:
- Magyar Demokrata Fórum (MDF)
- Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
- Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
Közben az MSZMP is különböző irányzatokra kezdett bomlani. A párton belül kialakult a reformer vezetők köre Pozsgay Imre és Nyers Rezső vezetésével. 1988-ban leváltották Kádár Jánost, és Grósz Károlyt választották főtitkárrá, aki a rendszer lényegét nem érintő változásokat hozott. Ezután Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki olyan törvényeket fogadott el, melyek lehetővé tették a békés átmenetet.
Az előző események mellett más fontos dolgok is történtek ekkor Magyarországon:
- 1989-ben Pozsgay népfelkelésnek minősítette az 1956-os forradalmat
- Újjáalakultak a történelmi pártok: az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény tette ezt lehetővé
- Megindult a spontán privatizáció: a volt kommunista elit biztosította helyét az új rendszerben
Németh Miklós tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról, és megnyitotta a határt az NDK-állampolgárok előtt (páneurópai-piknik). 1989. október 8-án megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP):
- Örökölte az MSZMP vagyonát és hatalmi pozícióit
- Modern, szociáldemokrata párt
1989. október 23-án kikiáltották a harmadik köztársaságot. A pártállam bukása utáni első országgyűlési választásokat a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nyerte meg, Antall József vezetésével az MDF-FKgP-KDNP koalíciója alakított kormányt:
- Köztársasági elnök: Göncz Árpád (SZDSZ)
- Parlament elnöke: Szabad György (MDF)
- Alkotmánybíróság elnöke: Sólyom László
Konstruktív bizalmatlansági indítvány: megerősítették a miniszterelnöki tisztség súlyát. Csak akkor kezdeményezhetik leváltását, ha ezzel párhuzamosan megnevezik az új miniszterelnököt is.
