Hirdetés

Rendszerváltás Magyarországon

12 perc olvasás
Szocializmus

A Kádár-korszak utolsó éveit súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemezte, ami végigsöpört az összes közép-kelet-európai szocialista országon.

Gazdasági háttér

  • Csak extenzív módon voltak képesek gazdasági növekedésre: nem volt képes a rendszer olyan technológiai fejlődést megvalósítani, amely a hatékonyság, a termelékenység növelésével érte volna el a gazdasági gyarapodást
  • Az olajárrobbanás kikényszerítette a hatékonyabb technológiák alkalmazását, amit a rugalmas nyugati piacgazdaság meg tudott oldani, a szocialisták azonban képtelen voltak új növekedési modellt találni, alkalmazkodni a változó világgazdasági kihívásokhoz, ezért megindult a hanyatlási időszak
  • Magyarország sem tudott áttérni egy olyan pályára, ami gazdasági növekedést okozhatott volna, hiába kísérletezett az ország gazdasági reformokkal
  • A külföldről vásárolt technológiákat nem volt gazdaságos fenntartani, az import csak eladósodáshoz vezetett, hisz hitelből vették
  • A kádári vezetés félve az ’56-os események emlékétől, az eladósodás árán is vállalta az életszínvonal-javító politikáját
  • A fizetésképtelenségtől az mentette meg az országot, hogy 1982-ben a Világbank és Nemzetközi Valutaalap tagjává vált, és hitelt kapott
  • Megkezdődött az infláció, a kormány számos kötött áras termék árát feloldotta

A válság társadalmi hatásai

  • Gazdasági pangás és a vállalkozói dinamizmus kibontakozásának kettőssége jellemezte az országot
  • Kapukon belüli munkanélküliség – sok embert nem volt gazdaságos foglalkoztatni, de muszáj volt a politikai elvárás miatt
  • A magánszektorban egyre több sikeres vállalkozás működött, melyek sokszor jobban jövedelmeztek, mint az állami szektorban, de nem tudtak bővülni, növekedni politikai okokból
  • Nem működött megfelelő bankrendszer, hogy hitellel lássa el a beruházókat; a családi vállalkozások saját tőkefelhalmozásának útjában adminisztratív akadályok álltak
  • Kialakult egy kettős gazdaság: az volt előnyben, akik maszekban is tevékenykedtek
  • A társadalom ugyanakkor a nyugati fogyasztói életmódot akarta folytatni, és aki tehette nyugati termékeket vásárolt (autó); megjelentek a mélyhűtőládák, a VHS videomagnók, a számítógépek
  • Növekedésnek indult a szegénység; a városi, többgyermekes, szakképzés nélküli családok voltak a legszegényebbek
  • Növekedtek az egyenlőtlenségek

Ellenzéki mozgalmak kialakulása

1988 elejétől a magyar társadalom döntő többsége a változásokat követelte. A válság kibontakozásával párhuzamosan megjelentek különféle illegális ellenzéki csoportok, akik bírálták a rendszert. Véleményüket a szamizdat kiadványokban (saját kiadású) fogalmazták meg, a cenzúra kikerülésével, illegálisan. Az emberi és polgári jogok követelését és védelmét sürgették. Megjelent a Beszélő, a demokratikus ellenzék politikai folyóirata, továbbá nemzeti szempontokat hangsúlyozó mozgalmak alakultak ki.

Hirdetés
Még 1733 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!