A Kádár-korszak

Előzményei:

• 1956-ban a szovjetek felszámolták a fegyveres ellenállást, bár politikai értelemben nem uralták az országot.
• A Kádár-kormány, ahogy ők hívták magukat, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, november 7-én szovjet páncélosok védelmében érkezett a Parlamentbe.
• A Kádár- kormány hatalmát elutasították az értelmiségiek, és a munkástanácsok is.
• A munkástanácsok a városokban és üzemekben gyakorolták hatalmukat, november 4. után is sok helyen vezették a sztrájkokat és ellenőrzésük alatt tartották a helyi igazgatást.
• A munkástanácsokat a szovjet katonai hatóságok is tárgyalópartnernek tekintették.
• A falvakban nemzeti tanácsok működtek, akik ellátták a helyi közhatalmat (mint a munkástanácsok).
• A feloszlatott téeszekből mindenki visszakapta a földjét.
• Kádár támogatására csak az ÁVH-sok és az MDP rákosista funkcionáriusai/hivatalnokai kínálkoztak föl, de őket távol akarta tartani, hogy fenntartsa annak a látszatát, hogy vele nem a régi diktatúra jön vissza.
• A szovjetek elrabolják a jugoszláv nagykövetségről kilépő Nagy Imrét és társait, pedig Kádár János megígérte nekik, hogy nem indul velük szemben eljárás.
• A szovjetek megakadályozzák az Országos Munkástanács megalakulását (vidéki és városi munkástanácsok küldöttei)
• A Kádár-kormány megerősödik a szovjet katonai jelenlét miatt.
• Kádár kemény kezű politikába kezd, célja a megtorlás és a megfélemlítés. Ekkor már igénybe vette a régi rákosisták szolgáltatásait.
• Az MSZMP ellenforradalomnak minősíti ’56-ot, hamis vádak alapján (december).
• Letartóztatások: először a szovjet politikai rendőrség, majd a magyar belügyi hatóságok.
• Az új hatalom rendfenntartói a karhatalmisták (pufajkások, a szovjetektől kapott ruházat miatt), nagyrészt volt ÁVH-sokból és állásukat vesztett funkcionáriusokból állt.
• Békés tüntetések (december) – sortűz (Nagy Imre visszatérése a kormányba, szovjetek kivonása, letartóztatottak szabadon bocsátása); pl.: Salgótarján, Békés megye; Miskolcon a szovjetek fegyverrel támadtak a Munkástanácsot védő tüntetőkre, és az őket védő magyar rendőrökre.
• Budapesti Munkástanács: újra sztrájkot hirdet; ezért ezt ürügyként használva a kormány betiltja a Munkástanácsot, és több aktivistát őrizetbe vettek.
• A kormány statáriumot hirdet, felállítják az internálás intézményét (rendőr bármikor letartóztathat határozatlan időre)
•  ≈200 ezer ember hagyja el az országot.
• 1957. tömeges, válogatás nélküli megtorlások, letartóztatásai hullámok, 228 személyt végeznek ki, és 26 ezret marasztaltak el.
• Megfélemlítést szolgáló perek az adott közösség tekintélyes, mértékadó személyiségei ellen.
• A hatalom igyekezett megtörni a társadalom különböző csoportjainak, köreinek ellenálló képességét, mindenki ismert meghurcolt személyeket.
• Az első kivégzés a szabadságharc miatt ’56. december, Miskolc, utolsó ’61. augusztus.
• Nagy Imrét 1958. június 16-án végzik ki.
• Eddigre a Kádár-rendszer szinte ugyan olyan volt, mint a Rákosi-rendszer.
• Munkásőrség – félkatonai szervezet, bár az ÁVH nem lett újraszervezve.
• A védelmi testület egységei az MSZMP vezetői alá tartoztak, bármikor mozgósíthatták őket.

A kollektivizálás befejezése:

Először az életszínvonalat javító intézkedéseket vezettek be (pl.: feláldozták a beruházásokat, a katonai kiadásokat csökkentették)- emelkedett a munkások bére, engedték a parasztok szabad gazdálkodását, nincs kötelező terménybeszolgáltatás. → javul az ország élelmiszer-ellátása is.

Ezután visszaveszik az parasztság engedményeit; szigorítják az önállóan gazdálkodó parasztságra vonatkozó intézkedéseket; A parasztságot bekényszerítik a termelőszövetkezetekbe – kampánnyal, erőszakos fellépéssel és kedvező feltételekkel.

→ Teljessé válik a kommunista hatalom ellenőrzése a társadalom felett.

A kommunizmus kiépítése

1, Elsorvasztják a forradalom idején alakult pártokat.