A Kádár-korszak

Előzményei:

• 1956-ban a szovjetek felszámolták a fegyveres ellenállást, bár politikai értelemben nem uralták az országot.
• A Kádár-kormány, ahogy ők hívták magukat, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, november 7-én szovjet páncélosok védelmében érkezett a Parlamentbe.
• A Kádár- kormány hatalmát elutasították az értelmiségiek, és a munkástanácsok is.
• A munkástanácsok a városokban és üzemekben gyakorolták hatalmukat, november 4. után is sok helyen vezették a sztrájkokat és ellenőrzésük alatt tartották a helyi igazgatást.
• A munkástanácsokat a szovjet katonai hatóságok is tárgyalópartnernek tekintették.
• A falvakban nemzeti tanácsok működtek, akik ellátták a helyi közhatalmat (mint a munkástanácsok).
• A feloszlatott téeszekből mindenki visszakapta a földjét.
• Kádár támogatására csak az ÁVH-sok és az MDP rákosista funkcionáriusai/hivatalnokai kínálkoztak föl, de őket távol akarta tartani, hogy fenntartsa annak a látszatát, hogy vele nem a régi diktatúra jön vissza.
• A szovjetek elrabolják a jugoszláv nagykövetségről kilépő Nagy Imrét és társait, pedig Kádár János megígérte nekik, hogy nem indul velük szemben eljárás.
• A szovjetek megakadályozzák az Országos Munkástanács megalakulását (vidéki és városi munkástanácsok küldöttei)
• A Kádár-kormány megerősödik a szovjet katonai jelenlét miatt.
• Kádár kemény kezű politikába kezd, célja a megtorlás és a megfélemlítés. Ekkor már igénybe vette a régi rákosisták szolgáltatásait.
• Az MSZMP ellenforradalomnak minősíti ’56-ot, hamis vádak alapján (december).
• Letartóztatások: először a szovjet politikai rendőrség, majd a magyar belügyi hatóságok.
• Az új hatalom rendfenntartói a karhatalmisták (pufajkások, a szovjetektől kapott ruházat miatt), nagyrészt volt ÁVH-sokból és állásukat vesztett funkcionáriusokból állt.
• Békés tüntetések (december) – sortűz (Nagy Imre visszatérése a kormányba, szovjetek kivonása, letartóztatottak szabadon bocsátása); pl.: Salgótarján, Békés megye; Miskolcon a szovjetek fegyverrel támadtak a Munkástanácsot védő tüntetőkre, és az őket védő magyar rendőrökre.
• Budapesti Munkástanács: újra sztrájkot hirdet; ezért ezt ürügyként használva a kormány betiltja a Munkástanácsot, és több aktivistát őrizetbe vettek.
• A kormány statáriumot hirdet, felállítják az internálás intézményét (rendőr bármikor letartóztathat határozatlan időre)
•  ≈200 ezer ember hagyja el az országot.
• 1957. tömeges, válogatás nélküli megtorlások, letartóztatásai hullámok, 228 személyt végeznek ki, és 26 ezret marasztaltak el.
• Megfélemlítést szolgáló perek az adott közösség tekintélyes, mértékadó személyiségei ellen.
• A hatalom igyekezett megtörni a társadalom különböző csoportjainak, köreinek ellenálló képességét, mindenki ismert meghurcolt személyeket.
• Az első kivégzés a szabadságharc miatt ’56. december, Miskolc, utolsó ’61. augusztus.
• Nagy Imrét 1958. június 16-án végzik ki.
• Eddigre a Kádár-rendszer szinte ugyan olyan volt, mint a Rákosi-rendszer.
• Munkásőrség – félkatonai szervezet, bár az ÁVH nem lett újraszervezve.
• A védelmi testület egységei az MSZMP vezetői alá tartoztak, bármikor mozgósíthatták őket.

A kollektivizálás befejezése:

Először az életszínvonalat javító intézkedéseket vezettek be (pl.: feláldozták a beruházásokat, a katonai kiadásokat csökkentették)- emelkedett a munkások bére, engedték a parasztok szabad gazdálkodását, nincs kötelező terménybeszolgáltatás. → javul az ország élelmiszer-ellátása is.

Ezután visszaveszik az parasztság engedményeit; szigorítják az önállóan gazdálkodó parasztságra vonatkozó intézkedéseket; A parasztságot bekényszerítik a termelőszövetkezetekbe – kampánnyal, erőszakos fellépéssel és kedvező feltételekkel.

→ Teljessé válik a kommunista hatalom ellenőrzése a társadalom felett.

A kommunizmus kiépítése

1, Elsorvasztják a forradalom idején alakult pártokat.

2, Leszámolnak azokkal a korábbi MDP- csoportokkal, akik szerint a szocialista eszméiket diktatúra nélkül kell megvalósítaniuk.

3, Megfélemlítik az értelmiségieket, meg akarják törni a forradalom valamennyi csoportját.

• A forradalommal kapcsolatos büntetőjogi szankciók nagyrészt munkásokat érintettek, pedig ideológiai szempontból a kormány mindig rájuk hivatkozott.
• A ,,kétfrontos harc” jegyében felléptek a Rákosi-korszak leginkább szem előtt lévő alakjaival szemben.
• Rákosi nem térhetett haza a Szovjetunióból.
• Az MSZMP-n belül is eltűntek a rákosisták, Gerő Ernőt kizárják, voltak akiket letartóztattak, de hamar kiengedték őket.
• Újabb letartóztatási hullám (1960) leginkább katolikus főpapok, és református lelkészek ellen. Főleg a fiatalokkal foglalkozó papok ellen irányult, a nevelésből ki akarták szorítani az egyházat.
• Az 1948-as célokat a hatvanas évek elejére érték el (pártállami hatalom, a gazdaság és társadalom a hatalomnak való alávetése, Kádár hatalma nem megkérdőjelezhető).
• A kormány külpolitikailag elszigetelődik a vasfüggönyön túl lévő országoktól.
• Enyhülés az 1960-as évektől.
• Az ENSZ napirenden tartotta a magyar ügyet, és elítélte azt, de a Szovjetunió megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács elé kerüljön.
• Széles, de nem teljes körű amnesztia 1963.- Az Egyesült államokkal kötött alku része, ez a feltétele annak, hogy az ENSZ elismerje a Kádár-kormányt Magyarország képviselőjének.
• Segített a hatalom megszilárdulásának a diktatúra lazítása.
• ,,Aki nincs ellenünk, velünk van” – az ellenállást még mindig nem tűrték, de a semleges embereket nem bántották, nem kellett lelkesedni a pártért.
• A magántulajdon felszámolásával nem lett olyan réteg, ami a szocializmus ellensége lenne.
• A rendszer ezután nem avatkozott be az emberek mindennapjaiba, igyekeztek az embereknek megadni az anyagi előrejutás lehetőségét; ,,Aki dolgozik, az boldogul”, bár bizonyos szint felé nem lehetett emelkedni párttagság nélkül.
• Nő az életszínvonal.
• Igyekeztek feledtetni a hatalomra jutásuk körülményeit.
• A közösségi cselekvéseket elnyomták, a szerveződések csak a hatalom irányítása alatt működhettek. → Elősegíti a társadalom atomizálódását, kiölte a közösségi cselekvésre való hajlandóságot.

→ A privát szférán kívüli világot az állam illetékességi körének látták, nem érdemes közös fellépéssel megpróbálni elérni dolgokat.

Kultúra

A szólásszabadság hiánya miatt a politikai és sajtónyilvánosság helyett irodalmi művekben, szociográfiákban lehetett vitákat folytatni, álláspontot kifejteni, bujtatottan rendszert kritizálni. → A rendszer ellenőrzése alá vonja a szellemi életet is.

A kulturális élet irányítója Aczél György – ,,három T rendszere”: támogatott, tűrt és tiltott művek, szerzők. Kevesen vállaltak olyan konfliktust a rendszerrel, hogy tiltottak legyenek tartósan.

A kultúra és a tudományos élet területén sok volt az ügynök, aki ki próbálta deríteni az emberek politikai meggyőződését a politikai rendőrség irányításával. Ezek az emberek zsarolva voltak a rendszer által (vagy akár az előrelépésük, elkötelezettségük miatt).

Az ügynökök információt gyűjtöttek, azokat pedig továbbadták tartótisztjeiknek, illetve sokszor pletykákkal bomlasztották az ellenzéki szerveződéseket, lejáratták tagjaikat.

A gazdaság

• A magyar gazdaságpolitika az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején még az extenzív iparosítás útját járta, a termelés növelését új munkaerő bevonásával oldották meg. A kollektivizálás miatt áramlott a munkaerő a városokba, az iparba ≈ félmillió ember.
• A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőre számítva, gyárakat alapítottak iparral nem rendelkező helyekre.
• Nem tudták leküzdeni az egyes árucikkek hiányát, emelni a technológia színvonalát, javítani a termelékenységet.
• Az ipar rászorult a külföldi használati jogokra, licencekre, alkatrészekre.

→  Felül kellett vizsgálni a gazdaság működését, 1968-ban elindítják a gazdaság átalakítását. (Magyarország a leginkább reformista a keleti blokkban.)

• Az állami tulajdonban lévő vállalatok nagyobb gazdálkodási önállóságot kaptak, nyereségre kellett törekedniük, üzletvitelüket bevételeik szerint irányítaniuk.
• A vállalatok vezetőit, dolgozóit anyagilag érdekeltté akarták tenni a gazdasági sikerekben.
• A termelőszövetkezetek megszervezésekor nagyobb szerepet hagytak a háztáji gazdálkodásnak, és az egyéni kezdeményezéseknek. Egyéni gazdálkodásra lehetett földet bérelni.
• Magyarország is bevonul Csehszlovákiába szovjet kérésre, itt világossá vált, hogy a reformok nem lehetnek akkorák, hogy veszélyeztessék a párt a gazdaság és a politika feletti egyeduralmát. Ezen kívül a szovjetek és az MSZMP is ellenezte őket, mondván ezzel Magyarország letér a szocialista fejlődési pályáról. → Kádár visszavesz a reformjaiból, majd a hetvenes évek elején eltávolítja a reform-párti vezetést.
• Ezt termelési nehézségek követték, így ezután nagyobb teret engedtek a magánkezdeményezéseknek, de a (kisüzemi magángazdaság és az állami) termelőegységek nem tudtak lépést tartani a szabadpiaci gazdaságokkal. (technológia, termelékenység) → Külföldi hitelfelvétel (meg akarták tartani az életszínvonal-javító politikát), fokozódik az ország eladósodása.
• A mezőgazdaságban teret adtak a magánkezdeményezéseknek (háztáji gazdaságok, téeszekben vállalkozásszerűen működő egységek), exportra is tudtak termelni.

A rendszert működtető pártelit

Káderek

• Középréteghez tartoztak, több tízezren voltak.
• Ide tartoztak a közigazgatásban, és a munkahelyeken működő pártszervezetek függetlenített vezetői, a tanácselnökök, párttitkárok, különböző szakterületek irányítói, igazgatók, intézményvezetők.
• A pártvezetés akaratát teljesítették.
• Aki bekerült soraikba, az ott is maradt nyugdíjazásáig.
• Feltételei a politikai megbízhatóság, a megfelelő szakértelem.

Nómenklatúra

• Olyan posztokat töltöttek be, melyekhez a megfelelő pártszerv jóváhagyása kellett.
• Számuk kb.: 3000 fő.
• Ők működtették a rendszert hatalmi szempontból.
• Számos kedvezményt kaptak: olcsóbb lakás, stb.

Pártvezetők

– A hatalmi elit köre.

– 4K néven különítették el őket. K-vonalú telefonnal rendelkeztek, (külön hálózat), utazhattak Külföldre, a Kútvölgyi Kórházban kezelték őket, és a Kerepesi temetőbe temették őket.

Életmód

A 60’-as évektől engedmények, a szabadságjogok egy részét visszaadták, vagy pótlékot nyújtottak helyettük.

• Viszonylagos szabadság a külföldre utazásban.
• Életszínvonal javulása.
• A magánszféra tiszteletben tartása.
• Háztáji gazdálkodások engedélyezése.
• Nyugati írók, filmek, fogyasztási cikkek beengedése.

→ Ezek a keleti tömbön belül is elkülönítették Magyarországot. Az ország stabilizálásában segített az, hogy egy politikailag közömbös társadalmat tudtak létrehozni.

,,Frizsiderkommunizmus”- a kortársak szerint. A fogyasztói szemlélet elterjedését fejezte ki.

• Árubőség volt, bár a minőség és a választék elmaradt a nyugathoz képest.
• A mesterségesen kialakított árak alacsonyak voltak, a középréteg is megvehette őket.
• Elterjedtek a háztartási gépek, járművek, elektronikai eszközök.

Falvak

• A házak 40%-a alapozatlan vályog, vagy hasonló ház volt.
• Csak minden tizedik házban volt fürdőszoba.
• A konyhai tűzhelyeket, sütőket szilárd fűtőanyaggal gyújtották be, ezekkel is fűtöttek.
• A falusi családok maguk fedezték a hússzükségletüket, és más élelmiszer szükségletüket.
• A hűtést igénylő élelmiszereket vermekben tárolták.

60-as évek után:

• A kockaházak terjedtek el. Két szoba nézett az utcára, megjelent a hálószoba, a fürdőszobák gyakoribbak lettek, még ha használatuk nem is lett mindennapi. A kemencéket felváltotta a cserépkályha. A konyhákba villany-, vagy gáztűzhelyeket szereltek be. A világításhoz villanyt kezdtek el használni az olajmécses és petróleumlámpa helyett.
• Visszaszorult az élelmiszerrel való önellátás, de a disznóvágás megmaradt.
• Az öltözködés is megváltozott.
• Ezek a változások összefüggtek a téeszesítésből adódó változásokkal, hiszen megszűnt a családi keretek közötti gazdálkodás.