A reformkor fő kérdései

A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van:

1, 1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig)

2, 1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig)

A reformkor a magyarság legpozitívabb korszaka. A mottója: „Jelszavaink valának: haza és haladás.” A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül. A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágy felszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom.

A reformkor egyik legjelentősebb alakja Gróf Széchenyi István (1791-1860).

Széchenyi István a bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan „önművelte” magát, sokat utazgatott, Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára.

 

Elméleti munkássága:

1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére => Tudományos Akadémia

1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram. Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz. Ezenkívül javasolja még :

→  a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában

→ a céhek eltörlését

→ a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet

→ a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor

→ a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok

1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől.

1831-ben megjelenik a Világ c. műve. Ez igazából világosságot, fényt jelent. Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja.

1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban.

A konzervatív nemesek megorolnak rá és meggyűlölik reformjaiért.

 

Gyakorlati munkássága:

1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót.

Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is:

• hajógyártás és téli kikötők építése
• gőzzel hajtott hengermalom
• Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) => dunai gőzhajózás
• ’40-es évek: Tisza szabályozása
• selyemhernyó tenyésztés, selyem manufaktúra Pesten
• ’40es évek: Pest-Vác első vasútvonal
• Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett

 

A reformkori országgyűlések:

1832-34es országgyűlés: sok fontos döntést hoznak.

Elfogadták:

→ A Partium visszacsatolását =Részek (Erdély és a mai Román határ közti rész)

→ Nem nemes is lehet felperes=törvény előtti egyenlőség kezdete

→ A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett

→ A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel

→ Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára

→ A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt

Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot.

1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon.

1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást.

1835-ben elhunyt I. Ferenc és V. Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich gyakorolja.1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek. Pl.: Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László