A reformkor fő kérdései

1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot.1840-ben engedik ki őket, minekután a ’39-40’es reform országgyűlésen a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe. Ezen az országgyűlésen elfogadják még:

→  Az önkéntes örökváltságot

→  A váltótörvényt

→ A szabad gyáralapításról szóló törvényt

→  A zsidóságnak szabad költözködési jogot adtak, kivétel a bányavárosokban

 

Kossuth Lajos (1802-1894):

Egy távollevő főrendet helyettesítve jutott el az 1832-36os országgyűlésre, ahol kézzel írott Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, amiket aztán tudósítás céljából szétküldött a vármegyéknek. 1837-től a Törvényhatósági Tudósításokat kezdeményezte. Kossuthot a cenzúra megsértése miatt ítélték el. 1841-ben felajánlják neki a Pesti Hírlap szerkesztését, amelyet 1844-ig ő csinál. A lap rendkívül népszerű lesz, ő szerkeszti meg a modern politikai újságírást, a vezércikk műfaját, témája pedig a gazdasági és társadalmi problémák.

Elméleti programja:

→ Kulcseleme az érdekegyesítés, a társadalmi összhang megteremtése, melyet ő a kötelező örökváltság bevezetésével kíván elérni.(a jobbágyok nem tudják kiváltani magukat, ezért az államnak kell szavatolnia a felszabadítást)

→  A sajtószabadság

→  A közteherviselés

→  A törvény előtti egyenlőség

Gyakorlati programja:

o       1841-ben az iparegyesület megszervezése

o       1842-ben az ipari kiállítás megrendezése, a magyar termékek forgalmazása

o       kereskedelmi társaság szervezése

o Védővám módszer: Kossuth egy osztrák közgazdász, Friedrich List módszerével próbálja védeni a magyar árukat, mivel a külföldi áruk (osztrák, cseh) minősége legalább olyan jó, de az áruk kevesebb, ezért mindenki azokat veszi

o 1844-ben megalakult a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 éven keresztül csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik, egyébként csak magyar árut vesznek. Ez úton kívántak a magyar gazdaságnak tőkét biztosítani a fejlődéshez.

 

Kossuth és Széchenyi vitája

Széchenyi a Kelet Népe c. vitairatban bírálja Kossuthot a nagy szenvedélyű reformirományaiért. Kossuth válaszként megírja a nem kevésbé szenvedélyes Feleletet.

Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál, míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat.

 

Magyarország a forradalom előtt

1843-44’es országgyűlés: 3 fontos törvényt fogadtak el

– a magyar nyelv lett az államnyelv

– nem nemesek is birtokolhatnak nemesi javakat

– nem nemesek is betölthetnek bármilyen közhivatalt

1840-es évek közepén megkezdődött a reformok visszaszorítása, az adminisztrációs rendszer, mely szerint, ha a főispán nem tartózkodik a megyében, akkor bécsi érdekeltségű adminisztrátornak kell helyettesítenie.

Centralisták: Báró Eötvös József, Szalay László, Csengeri Antal, Trefort Ágoston; reformerek, szabad önkormányzatokon nyugvó, központosított államot akartak létrehozni, ezért Kossuthtal is vannak vitáik.

Kossuth az úgynevezett municípialistákhoz tartozott, akik ragaszkodtak még a vármegyékhez. Kossuth  szerint a centralisták túl gyorsan akarják a változást, Magyarország még nem áll készen rá.

1846-ban a galíciai (Magyarországtól É-K-re) tartományban a lengyel nemesek fellázadtak a bécsiek ellen a szabadságukért, de a saját jobbágyaik nem álltak melléjük, mert nem kaptak örökváltságot és így elbukott a szabadságharcuk. Ennek kellene a magyarok számára intő példaként szolgálnia.

1846-ban megalakul a konzervatív párt, aminek a tagjai kisebb mennyiségű változást akarnak bevezetni.

1847. márc. 15-én megalakul az ellenzéki párt, melynek vezetői: Kossuth, Deák F. Batthyány Lajos. Kiadnak egy nyilatkozatot a főbb tételeikkel: közteherviselés, kötelező örökváltság, sajtószabadság, népképviselet (a parasztoknak választójog), törvény előtti egyenlőség.

1847 végén volt az utolsó reformkori országgyűlés, ahol kiújul Széchenyi és Kossuth vitája. Széchenyi megírja a Politikai programtöredékeket, melyre Kossuth az iparegyesületi lapban, a Hetilapban válaszol.