A parlamenti demokrácia működése Magyarországon

1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai

2) Az ellenzék ellenőrző szerepe

3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata

 

Demokrácia:

Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom)

Két fajtáját különítjük el működése alapján:

• Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket
• Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket
Hirdetés
Hirdetés

A magyar demokrácia működése:

Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom

 

Országgyűlés

Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése.

Feladatai: alkotmány elfogadása

Törvények megalkotása

Állami költségek elfogadása

a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása

Nemzetközi szerződések jóváhagyása

Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.

 

Kormány

Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.

 

 

 

Köztársasági elnök

• Köztársasági államformában legfőbb közjogi személy
• Őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
• Kifejezi a nemzet egységét
• Ő a fegyveres erők főparancsnoka
• Az országgyűlés 5 évre választja meg
• Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges
• A ház titkos szavazással választja meg

 

Feladata:

• képviseli a Magyar Köztársaságot
• nemzetközi szerződéseket köt
• megbízza és fogadja a nagyköveteket
• népszavazást kezdeményezhet
• kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat
• kitüntetéseket adományoz
• dönt az állampolgársági ügyekben
• gyakorolja egyéni kinevezési jogát

A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.

 

Alkotmánybíróság:

Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

 

Állami számvevőszék:

Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.

 

Nemzeti jelképeink:

• az állam elnevezése és jellege
• Himnusz
• zászló, címer, főváros

 

Nemzeti ereklyék:

• szent korona és a koronázási jelképek
• Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb

 

Állami szimbólumok

• nemzeti- és állami ünnepek
• legmagasabb állami kitüntetések
• állami eskü
• állami pecsétek

 

Választójog:

Általános, közvetlen, egyenlő, titkos

Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.

 

A szavazás 7 pontja:

• titkos
• szavazni csak személyesen lehet
• a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás
• a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét
• megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában
• külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra
• a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat