Hirdetés

Az ókori Görögország

Az ókori Görögország

Spárta társadalma

Spártát a dór hódítók hozták létre, ezért a társadalmat két fő részre lehet tagolni:

1: HÓDÍTÓK

2: MEGHÓDÍTOTTAK

A leigázott őslakók a helóták. Mindenüktől megfosztották őket és állami tulajdonban lévő rabszolgák lettek. Ők művelték a spártaiak földjét. A termény felét megtarthatták. Javaikat örökíthették. Számuk kb. 10-szer magasabb volt, mint a teljes jogú spártaiaké. A spártaiak a krüpteia nevezetű tevékenységgel fegyelmezték őket. Az ipari munkákat a környező hegyekben lakó perioikoszok végezték. Birtokolhattak földet, néha katonáskodtak, de nem voltak teljes jogú spártaiak. Valószínű, ők is dórok voltak, számuk kb. 3-szor magasabb volt, mint a teljes jogú spártaiaké. Spárta arisztokratikus jellegű állam volt. Célja a nemzetiségi rend fenntartása, akár mesterséges eszközökkel is. (gazdasági eszközök, nevelés) A társadalom élén a teljes jogú spártaiak álltak. Csak ők rendelkeztek politikai jogokkal. Katonai jellegű nevelést kaptak. Nem volt saját földjük, ugyanis 1-1 parcellát kaptak az állam területéből, amin helóták dolgoztak. Vaspénzt használtak. (kerülendő a kapcsolat más poliszokkal) Nem végeztek termelőmunkát, csak katonáskodtak.

Hirdetés

Spárta államszervezete:

Az államszervezet csúcsán a két király állt. Személyüket nem választották, hanem nemzetségi leszármazási úton jutottak a hatalomhoz.

Feladatuk:
– vallási szertartások irányítása
– háború esetén a sereg vezetése.

A két király is helyet kapott a gerúsziában.
– 28 tag +2 király = 30 fő
– a tényleges hatalom birtokosa
– 60 év feletti spártaiak közül választották őket
– törvényjavaslatotokat tesz a népgyűlésnek
– joga van feloszlatni a népgyűlést.

Az államszervezet fontos szerve az apella. Ide a 30. Évüket betöltött spártai férfiak automatikusan bekerültek. Igennel vagy nemmel szavaztak az eléjük tárt kérdésben. Nem lehetett a tagoknak felszólalni, javaslatot tenni, csak szavaztak.

Athén államszervezete:

A város társadalmát 3 csoportra oszthatjuk: 1. Teljes jogú athéniak, 2. metoikoszok 3. rabszolgák. A rabszolgaság nem volt jelentős, csak háztartási szinten alkalmazták őket. Az általános fejlődés következtében Athénban az örökletes királyságot felváltotta az arisztokratikus köztársaság. Az államot 9 db. arkhón irányította. Kezdetben halálukig, majd 10 évig, végül ie. 683-tól 1 évig látták el feladatukat:

– irányították a politikát
– irányították a gazdaságot
– irányították a vallást
– irányították a hadügyeket
– intézték az igazságszolgáltatást

 

Mellettük állt az areioszpagosz, a volt arkhónok tanácsa. (tisztviselők ellenőrzése) A politikai hatalmat itt is az arisztokrácia birtokolta kezdetben, de a démosz nyomására ie. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Ezek szigorúak voltak, az arisztokráciát szolgálták, DE: korlátozták önkényes hatalmaskodásaikat. A démosz legnagyobb sérelme az adósrabszolgaság intézménye volt. Ie. 594-ben Szolon arkhón is kodifikálta törvényeit. Vérségi alap helyett vagyoni alapra helyezte a politikai hatalmat. Eltörölte az adósrabszolgaságot, létrehozta a héliaiát szintén a démosz érdekében.
Vagyoni osztályokba sorolta Attika lakosságát:

– 500 mérősök
– 300 mérősök – lovagok
– 200 mérősök – ökörfogatosok
– napszámosok ők dolgoztak az esküdtbíróságon

 

Athén fénykorát Periklész (ie. 5.sz.) korában élte. A társadalmat általános jólét jellemezte. A polgároknak volt saját tulajdonuk, együttesen pedig a polisz tulajdonosaivá váltak. Valóban irányították az államot. Athénban a legfőbb hatalmat az eklészia képviselte. Megszerezte a hatalmat az arisztokráciától. Döntöttek háború és béke kérdésében, törvényeket hoztak. Itt a legegyszerűbb ember is beleszólhatott az állam ügyeibe. Közvetlen demokrácia volt. Az igazságszolgáltatás is a nép kezén volt. Minden nap kisorsolták az esküdtbíróság 30 tagját a 30. évüket betöltött athéniak közül. A népgyűlés választotta a hadvezéreket is. A hadsereget a sztratégoszok vezették (10db.) Ez a tisztség a többivel ellentétben többször is felvehető volt.
Jelentős szerv volt továbbá a búlé is, melynek fő feladata a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok véleményezése volt. Kezdetben 400, majd 500 fő vett részt az ülésein.

Az arisztokrácia és a démosz harca Athénban, a demokrácia fejlődése:

ie. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Ezek szigorúak voltak, az arisztokráciát szolgálták, DE: korlátozták önkényes hatalmaskodásaikat. A démosz legnagyobb sérelme az adósrabszolgaság intézménye volt. Ie. 594-ben Szolon arkhón is kodifikálta törvényeit. Eltörölte az adósrabszolgaságot. A legfőbb érvényesülési fórum a népgyűlés lett. Itt mindenki felszólalhatott. A gyarmatosítás miatt a görög parasztoknak nem kellett gabonát termelniük. Elterjedt a kertgazdálkodás, fejlődött az ipar , ezáltal fejlődött a kereskedelem is. A démosz növelte gazdasági erejét az arisztokráciával szemben, majd a két réteg egyensúlyi helyzetbe került. Ekkor ragadta magához a hatalmat Peiszisztrátosz. Bevezette a türannisz – rendszert, ami ie. 560-510-ig állt fenn. Ő maga 560-527-ig töltötte be a címet, majd fiai (Hippiasz és Hipparkosz) követték. Intézkedéseivel a démoszt erősítette. (építkezések, kedvező kereskedelmi megállapodások…) Létrehozta a vidékre kiszálló bíróságokat. Ezzel a vidéken dolgozó embereket távol tartotta a politikai élettől. Rendszeres évi adót szedett, ebből jutott az építkezésekre és a hadseregre is. Intézkedései következtében a démosz annyira megerősödött, hogy nem volt szüksége a türanniszok gyámkodására, ezért ie. 510-ben spártai segítséggel elűzték. Az arisztokrácia és a démosz harcának következő állomása Kleisztenész reformjai ie. 508-ban. A politikai élet alapja a terület lett. Attikát 3 fő területi csoportra osztotta: városi, tengerparti és szántóföldi rész. Így minden egységben a démosz került többségbe. 10 phülére osztotta a területet, a phüléket pedig 3-3 kerületre (város, tenger, föld). Ez alapján hívta össze a búlét is. Minden phüle 50-50 főt delegált, így a testület 500 főre duzzadt. Megvonta tőlük a népgyűlés elleni vétójogot. Csak javasolhattak a népgyűlésnek és kisebb ügyekben dönthettek. A türannisz- rendszer elkerülésére bevezette az osztrakiszmoszt. ( akit megszavaztak, az 10 évre megy, de javait nem veszti el) . Az intézkedések hatására A DÉMOSZ MEGSZEREZTE A POLITIKAI HATALMAT.

 

Görög -perzsa háborúk: ie 492-448

A háború fő oka a perzsa terjeszkedés volt. Elfoglalták Kis-Ázsiát, annektálták a tengerszorosokat. Ez sértette Görögország éedekeit, ugyanis a szorosokon keresztül áramlott be Hellászra a gyarmatokról a gabona. A kirobbantó ürügy az volt, hogy athén 20 hadihajóval támogatta a Kis-Ázsiában lévő görög poliszokat a perzsák ellen.
A háborút 3 szakaszra lehet bontani:

I. szakasz: ie.492-ben a perzsák tengeren és szárazföldön indulnak Hellász ellen, de mindkét helyen kudarcot vallanak, ugyanis a hajóhadat egy vihar elpusztítja, a szárazföldi erők pedig súlyos veszteségeket szereznek a helyi őslakókkal vívott harcokdan. Ezek hatásáta I. Dareiosz visszavonulást hirdet. Ie 490-ben ismét támadnak a przsák. Marathon mellett kerül sor a döntő összecsapásra. 25000 perzsa harcossal szemben Miltiádész 10000 Athéni katonát tudott felsorakoztatni. Mellettük állt még kb. 1000 szövetséges is. A csatát a görögök nyerték Miltiádész képességeinek köszönhetően. Ie. 486-ban I. Dareiosz meghalt és trónviszályok törtek ki a perzsa birodalomban. Athén időt nyer a további felkészülésre. Két irányzat van a poliszban: 1:Ariszteidész leképzelése: a szárazföldi erők fejlesztése. Ez az arisztokrácia érdekeit szolgálta. A másik irányzatot Themisztoklész képviselte. Ő a démosz érdekeit tartotta szem előtt, ezért a flotta fejlesztését szorgalmazta. Végül cserépszavazásra került a sor és Ariszteidészt 10 évre száműzték. Athén 200 db. 3 evezősoros hadihajót készített. Ezzel Hellász leghatalmasabb tengeri ura lett. (4-5-ször több hajója van, mint a másodiknak)

II. szakasz: ie.490-479-ig Xerxész perzsa uralk. szárazföldön és tengeren is támad. ( 200000 katona + 650 hajó) A kisebb görög poliszok meghódoltak, de Athén és Spárta ellenállt. A szárazföldi összecsapásra a Thermopüleai szorosnál került sor. Itt perzsa győzelem született Leonídász spártai király hősiessége ellenére is. A perzsák tovább nyomultak előre, a görögök feladták Attikát., Athén lakossága Szalamiszra menekült. A város elpusztult. A szalamiszi tengeri ütközetre ie 480-ban került sor. 450-500 perzsa hadihajó állt szembe 400 vadonat új, sokkal modernebb görög gályával. Törvényszerű volt a görög gőzelem. Xerxész nagykirály visszavonult, de a legyőzött poliszokban (köztük Athénban is) helyőrséget hagyott. Ezeket ie. 479-re legyőzték a görögök.

III. szakasz: ie.479-448-ig: A görögöknél felmerül a kérdés, hogy folytassák-e a háborút. Athén folytatni kívánta, de Spárta nem. Ők megelégedtek városuk sértetlenségével és kivonultak. Athén viszont kezdeményezni akart. Ie 478-ban létrehozte a Déloszi Szövetséget. Ie 449-ben Ciprus mellett legyőzték a perzsa hajóhad maradékát és ie 448-ban megkötötték a békét: a perzsák lemondtak az Égei-t. elfoglalásáról, átadták a tengerszorosokat, kivonultak a Kis-Ázsiában lévő görög poliszokból. Cserébe Athén nem terjeszkedett tovább.

 

Évszámok:

Ie. 776- görög időszámítás kezdete
Ie. 621- Drakón
Ie. 594 – Szolon
Ie. 560-727 Peiszisztratosz türannisza Athénban
Ie. 510 -utolsó türannosz elűzése
Ie. 508 Kleisztenész
Ie. 492-448 -göörg-perzsa háb.
Ie. 490 Marathon
Ie. 480 Thermopüleai szoros; Szalamisz
Ie. 478- Déloszi Szöv.
Ie. 431-404 Peloponészoszi háb.

Fogalmak:

Apella: spártai népgyűlés
Areioszpagosz: volt arkhónok tanácsa Athénban.
Arkhón: Athén élén álló tisztviselők (9 db). Ie. V. századra fomális szerep
Ephorosz: spártai felügyelő – királyok és a gerúszia ellenőrtése
Gerúszia: vének tanácsa Spártában
Heliaia: athéni esküdtbíróság. 1 napos megbizatás-napidíj, sorsolták a 30 tagot.
Helóta: spártai állami tulajdonban lévő rabszolga.
Krüpteia: spártai nevelésmód – helóták legyilkolása
Metoikosz: idegen Athénban
Osztrakiszmosz: cserépszavazás Athénban
Perioikosz: körüllakó Spártában
Sztratégosz: athéni hadvezér

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!