Hirdetés

Az ókori Görögország

11 perc olvasás
This is sparta

Fogalommagyarázatot a tétel végén találsz.

Hirdetés

1. Spárta

Spárta társadalma:

Spártát a dór hódítók hozták létre, ezért a társadalmat két fő részre lehet tagolni: Hódítók és Meghódítottak.

A leigázott őslakók a helóták. Mindenüktől megfosztották őket és állami tulajdonban lévő rabszolgák lettek. Ők művelték a spártaiak földjét. A termény felét megtarthatták. Javaikat örökíthették. Számuk kb. 10-szer magasabb volt, mint a teljes jogú spártaiaké. A spártaiak a krüpteia nevezetű tevékenységgel fegyelmezték őket. Az ipari munkákat a környező hegyekben lakó perioikoszok végezték. Birtokolhattak földet, néha katonáskodtak, de nem voltak teljes jogú spártaiak. Valószínű, ők is dórok voltak, számuk kb. 3-szor magasabb volt, mint a teljes jogú spártaiaké. Spárta arisztokratikus jellegű állam volt. Célja a nemzetiségi rend fenntartása, akár mesterséges eszközökkel is. (gazdasági eszközök, nevelés) A társadalom élén a teljes jogú spártaiak álltak. Csak ők rendelkeztek politikai jogokkal. Katonai jellegű nevelést kaptak. Nem volt saját földjük, ugyanis 1-1 parcellát kaptak az állam területéből, amin helóták dolgoztak. Vaspénzt használtak. (kerülendő a kapcsolat más poliszokkal) Nem végeztek termelőmunkát, csak katonáskodtak.

Spárta államszervezete:

Az államszervezet csúcsán a két király állt. Személyüket nem választották, hanem nemzetségi leszármazási úton jutottak a hatalomhoz.

Feladatuk:

  • vallási szertartások irányítása
  • háború esetén a sereg vezetése.

A két király is helyet kapott a gerúsziában.

  • 28 tag +2 király = 30 fő
  • a tényleges hatalom birtokosa
  • 60 év feletti spártaiak közül választották őket
  • törvényjavaslatotokat tesz a népgyűlésnek
  • joga van feloszlatni a népgyűlést.

Az államszervezet fontos szerve az apella. Ide a 30. évüket betöltött spártai férfiak automatikusan bekerültek. Igennel vagy nemmel szavaztak az eléjük tárt kérdésben. Nem lehetett a tagoknak felszólalni, javaslatot tenni, csak szavaztak.

2. Athén

Athén államszervezete:

A város társadalmát 3 csoportra oszthatjuk: 1. Teljes jogú athéniak, 2. metoikoszok, 3. rabszolgák. A rabszolgaság nem volt jelentős, csak háztartási szinten alkalmazták őket. Az általános fejlődés következtében Athénban az örökletes királyságot felváltotta az arisztokratikus köztársaság. Az államot 9 db arkhón irányította. Kezdetben halálukig, majd 10 évig, végül ie. 683-tól 1 évig látták el feladatukat:

  • irányították a politikát
  • irányították a gazdaságot
  • irányították a vallást
  • irányították a hadügyeket
  • intézték az igazságszolgáltatást

Mellettük állt az areioszpagosz, a volt arkhónok tanácsa. (tisztviselők ellenőrzése) A politikai hatalmat itt is az arisztokrácia birtokolta kezdetben, de a démosz nyomására ie. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Ezek szigorúak voltak, az arisztokráciát szolgálták, DE: korlátozták önkényes hatalmaskodásaikat. A démosz legnagyobb sérelme az adósrabszolgaság intézménye volt. Ie. 594-ben Szolon arkhón is kodifikálta törvényeit. Vérségi alap helyett vagyoni alapra helyezte a politikai hatalmat. Eltörölte az adósrabszolgaságot, létrehozta a héliaiát szintén a démosz érdekében. Vagyoni osztályokba sorolta Attika lakosságát:

  • 500 mérősök
  • 300 mérősök – lovagok
  • 200 mérősök – ökörfogatosok
  • napszámosok ők dolgoztak az esküdtbíróságon

Athén fénykorát Periklész (ie. 5.sz.) korában élte. A társadalmat általános jólét jellemezte. A polgároknak volt saját tulajdonuk, együttesen pedig a polisz tulajdonosaivá váltak. Valóban irányították az államot. Athénban a legfőbb hatalmat az eklészia képviselte. Megszerezte a hatalmat az arisztokráciától. Döntöttek háború és béke kérdésében, törvényeket hoztak. Itt a legegyszerűbb ember is beleszólhatott az állam ügyeibe. Közvetlen demokrácia volt. Az igazságszolgáltatás is a nép kezén volt. Minden nap kisorsolták az esküdtbíróság 30 tagját a 30. évüket betöltött athéniak közül. A népgyűlés választotta a hadvezéreket is. A hadsereget a sztratégoszok vezették (10 db) Ez a tisztség a többivel ellentétben többször is felvehető volt. Jelentős szerv volt továbbá a búlé is, melynek fő feladata a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok véleményezése volt. Kezdetben 400, majd 500 fő vett részt az ülésein.

Hirdetés

Az arisztokrácia és a démosz harca Athénban, a demokrácia fejlődése:

Ie. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Ezek szigorúak voltak, az arisztokráciát szolgálták, DE: korlátozták önkényes hatalmaskodásaikat. A démosz legnagyobb sérelme az adósrabszolgaság intézménye volt. Ie. 594-ben Szolon arkhón is kodifikálta törvényeit. Eltörölte az adósrabszolgaságot. A legfőbb érvényesülési fórum a népgyűlés lett. Itt mindenki felszólalhatott. A gyarmatosítás miatt a görög parasztoknak nem kellett gabonát termelniük. Elterjedt a kertgazdálkodás, fejlődött az ipar, ezáltal fejlődött a kereskedelem is. A démosz növelte gazdasági erejét az arisztokráciával szemben, majd a két réteg egyensúlyi helyzetbe került. Ekkor ragadta magához a hatalmat Peiszisztrátosz. Bevezette a türannisz-rendszert, ami ie. 560-510-ig állt fenn. Ő maga 560-527-ig töltötte be a címet, majd fiai (Hippiasz és Hipparkosz) követték. Intézkedéseivel a démoszt erősítette (építkezések, kedvező kereskedelmi megállapodások…). Létrehozta a vidékre kiszálló bíróságokat. Ezzel a vidéken dolgozó embereket távol tartotta a politikai élettől. Rendszeres évi adót szedett, ebből jutott az építkezésekre és a hadseregre is. Intézkedései következtében a démosz annyira megerősödött, hogy nem volt szüksége a türanniszok gyámkodására, ezért ie. 510-ben spártai segítséggel elűzték. Az arisztokrácia és a démosz harcának következő állomása Kleisztenész reformjai ie. 508-ban. A politikai élet alapja a terület lett. Attikát 3 fő területi csoportra osztotta: városi, tengerparti és szántóföldi rész. Így minden egységben a démosz került többségbe. 10 phülére osztotta a területet, a phüléket pedig 3-3 kerületre (város, tenger, föld). Ez alapján hívta össze a búlét is. Minden phüle 50-50 főt delegált, így a testület 500 főre duzzadt. Megvonta tőlük a népgyűlés elleni vétójogot. Csak javasolhattak a népgyűlésnek és kisebb ügyekben dönthettek. A türannisz-rendszer elkerülésére bevezette az osztrakiszmoszt ( akit megszavaztak, az 10 évre megy, de javait nem veszti el). Az intézkedések hatására a démosz megszerezte a politikai hatalmat.

Görög-perzsa háborúk: ie. 492-448

A háború fő oka a perzsa terjeszkedés volt. Elfoglalták Kis-Ázsiát, annektálták a tengerszorosokat. Ez sértette Görögország érdekeit, ugyanis a szorosokon keresztül áramlott be Hellászra a gyarmatokról a gabona. A kirobbantó ürügy az volt, hogy Athén 20 hadihajóval támogatta a Kis-Ázsiában lévő görög poliszokat a perzsák ellen. A háborút 3 szakaszra lehet bontani:

I. szakasz: ie. 492-től

Ie. 492-ben a perzsák tengeren és szárazföldön indulnak Hellász ellen, de mindkét helyen kudarcot vallanak, ugyanis a hajóhadat egy vihar elpusztítja, a szárazföldi erők pedig súlyos veszteségeket szereznek a helyi őslakókkal vívott harcokdan. Ezek hatásáta I. Dareiosz visszavonulást hirdet. Ie. 490-ben ismét támadnak a perzsák. Marathon mellett kerül sor a döntő összecsapásra. 25000 perzsa harcossal szemben Miltiádész 10000 Athéni katonát tudott felsorakoztatni. Mellettük állt még kb. 1000 szövetséges is. A csatát a görögök nyerték Miltiádész képességeinek köszönhetően. Ie. 486-ban I. Dareiosz meghalt és trónviszályok törtek ki a perzsa birodalomban. Athén időt nyer a további felkészülésre. Két irányzat van a poliszban:

  1. Ariszteidész leképzelése: a szárazföldi erők fejlesztése. Ez az arisztokrácia érdekeit szolgálta.
  2. A másik irányzatot Themisztoklész képviselte. Ő a démosz érdekeit tartotta szem előtt, ezért a flotta fejlesztését szorgalmazta.

Végül cserépszavazásra került a sor és Ariszteidészt 10 évre száműzték. Athén 200 db. 3 evezősoros hadihajót készített. Ezzel Hellász leghatalmasabb tengeri ura lett (4-5-ször több hajója van, mint a másodiknak).

II. szakasz: ie. 490-479-ig

Xerxész perzsa uralkodó szárazföldön és tengeren is támad (200000 katona + 650 hajó). A kisebb görög poliszok behódoltak, de Athén és Spárta ellenállt. A szárazföldi összecsapásra a thermopüleai szorosnál került sor. Itt perzsa győzelem született Leonídász spártai király hősiessége ellenére is. A perzsák tovább nyomultak előre, a görögök feladták Attikát. Athén lakossága Szalamiszra menekült. A város elpusztult. A szalamiszi tengeri ütközetre ie. 480-ban került sor. 450-500 perzsa hadihajó állt szembe 400 vadonat új, sokkal modernebb görög gályával. Törvényszerű volt a görög gőzelem. Xerxész nagykirály visszavonult, de a legyőzött poliszokban (köztük Athénban is) helyőrséget hagyott. Ezeket ie. 479-re legyőzték a görögök.

Hirdetés

III. szakasz: ie. 479-448-ig

A görögöknél felmerül a kérdés, hogy folytassák-e a háborút. Athén folytatni kívánta, de Spárta nem. Ők megelégedtek városuk sértetlenségével és kivonultak. Athén viszont kezdeményezni akart. Ie. 478-ban létrehozte a Déloszi Szövetséget. Ie. 449-ben Ciprus mellett legyőzték a perzsa hajóhad maradékát és ie. 448-ban megkötötték a békét: a perzsák lemondtak az Égei-tenger elfoglalásáról, átadták a tengerszorosokat, kivonultak a Kis-Ázsiában lévő görög poliszokból. Cserébe Athén nem terjeszkedett tovább.

Évszámok:

  • Ie. 776 – görög időszámítás kezdete
  • Ie. 621- Drakón
  • Ie. 594 – Szolon
  • Ie. 560-727 – Peiszisztratosz türannisza Athénban
  • Ie. 510 -utolsó türannosz elűzése
  • Ie. 508 – Kleisztenész
  • Ie. 492-448 – Görög-Perzsa háború
  • Ie. 490 – Marathon
  • Ie. 480 – Thermopüleai szoros; Szalamisz
  • Ie. 478- Déloszi Szövetség
  • Ie. 431-404 – peloponészoszi háború

Fogalmak:

  • Apella: spártai népgyűlés
  • Areioszpagosz: volt arkhónok tanácsa Athénban.
  • Arkhón: Athén élén álló tisztviselők (9 db). Ie. V. századra fomális szerep
  • Ephorosz: spártai felügyelő – királyok és a gerúszia ellenőrtése
  • Gerúszia: vének tanácsa Spártában
  • Heliaia: athéni esküdtbíróság. 1 napos megbizatás-napidíj, sorsolták a 30 tagot.
  • Helóta: spártai állami tulajdonban lévő rabszolga.
  • Krüpteia: spártai nevelésmód – helóták legyilkolása
  • Metoikosz: idegen Athénban
  • Osztrakiszmosz: cserépszavazás Athénban
  • Perioikosz: körüllakó Spártában
  • Sztratégosz: athéni hadvezér


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!