Ókori demokrácia

A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki. Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.

Kiindulópont:

• A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek
• a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették
• A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között
• Az árucsere lebonyolítására vert pénzeket kezdtek használni
• Átalakult a harcászat is
  • Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét
  • ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor
  • Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
• Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait
• A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent
• a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett
• hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében
• A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból à szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett
• Athénban a polgárok jogait és kötelességeit a származásuk alapján állapították meg
• Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal rendelkezett
• Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam ügyeinek intézésére
• Hivatali idejük lejárata után a politika ellenőrzésével és bíráskodással foglalkozó Areioszpagosz tagjai lettek

Drakón arkhón intézkedései:

• Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott
• Ezek rendkívül szigorú rendelkezések
• Az arisztokrácia érdekeit védték, de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára
• A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította
• Ez is a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett
• A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont)
• a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság
• Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb reformok árán kerültek el

Szólon arkhón reformjai:

• Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná
• Érvénytelennek nyilvánított minden adósságot (az adósoknak nem kellett visszafizetniük tartozásaikat)
• Eltörölte az adósrabszolgaságot
• Ettől kezdve mindenki a vagyonával, és nem a szabadságával felelt tartozásaiért
• A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
• Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be
  • A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt (ötszázmérősök)
  • A második osztályt lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani
  • Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök
  • A szegény napszámosok negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak
• E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a politikai jogok is
• Minden felnőtt athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróságok munkájában
• De a tisztségeket csak a három felső osztály tagjai tölthettek be
• Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg
• Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa), amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált s, amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat
• Kibővítette a polgárjogot, ugyanis egyik határozata nyomán athéni polgárnak tekintettek mindenkit, akinek a szülei is azok voltak, tehát a földtulajdon nem számított többé a politikai jogok feltételének
• Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével polgárjogot kaphassanak
• Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert

A türannisz kora:

• Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat
• Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték
• A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus
• Az őt hatalomra segítő parasztoknak földet osztott
• A tengeri kereskedelmet fejlesztette
• Piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön
• Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek
• Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették
• A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok
• Peisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel kellett számolniuk. Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani.
• Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült

Kleiszthenész arkhón (Kr.e. 508) reformjai:

• Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni
• A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel
• Athén városállam területét három sávra osztotta: tengerpartra, belső mezőgazdasági területekre és a városra
• Minden sávban tíz-tíz harmadot szervezett
• Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet
• A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította
• Mivel a tengerparton és a városban a démosz kézművesei és kereskedői éltek nagy számban, az arisztokraták legfeljebb a mezőgazdasági vidéken szerezhettek politikai befolyást, s így a démosz minda tíz phülében túlsúlba került
• A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt
• Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett
• Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről
• A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak
• Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani.
• Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is
• A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel
• Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította
• Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.