A magyar választási rendszer
1989-ben a rendszerváltáskor nem készítettek új alkotmányt Magyarországon, csupán módosították az 1949-es változatot, ami így alkalmassá vált a demokratikus rendszer megteremtéséhez. 2011 áprilisában egy új alkotmányt fogadnak el, ami 2012 januárjában lépett életbe. Az Alkotmány biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, azok kölcsönös ellenőrzését.
Törvényhozó hatalom
A törvényhozó hatalmat az egykamarás országgyűlés testesíti meg, melynek tagjait 4 évente választják.
Választási rendszer
- Demokratikus választójog van: általános, egyenlő, közvetlen, titkos
- A választáson 18 év feletti személyek vehetnek részt
- A képviselők száma 199 (106 egyéni, 93 országos listás): egyéni képviselő lehet, aki a választókerületben lakóhellyel rendelkezik, és összegyűjti a szükséges ajánlást
- A választások egy fordulóból állnak, a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő
- Az országos listán a választók politikai pártokra szavaznak, a pártokra leadott szavazatok arányában kapják a helyeket a képviselők
- Töredékszavazatoknak azokat a szavazatokat hívjuk, melyeket az egyéni képviselői körzetekben adtak le; töredékszavazatnak számít a győztesre leadott, de a győzelemhez nem szükséges szavazat
- Az a párt juttathat a parlamentbe képviselőt, amelyik eléri a listán az 5%-os küszöböt
- Az országgyűlés feladata a törvényhozás, a kormány ellenőrzése, állami tisztviselők választása, nemzetközi szerződések jóváhagyása
Végrehajtó hatalom
A választásokon győztes párt listavezetőjét a köztársasági elnök felkéri a kormányalakításra. Feladata parlamenti többséggel rendelkező kormány létrehozása, szükség esetén koalíció megkötése.
- A kormány tagjait a miniszterelnök jelöli ki, és a parlament választja meg
- Az alkotmány biztosítja, hogy a kormányt nehezen lehessen megbuktatni: egyik módszere a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amivel a miniszterelnök és a miniszterek csak együtt buktathatók meg
- A kormány feladata a törvényjavaslatok kidolgozása, költségvetés elkészítése és végrehajtása
- Javaslatot tehet az állami tisztviselőkre, dönt a jutalmakról és kitüntetésekről, illetve irányítja az állami közigazgatást
Igazságszolgáltató hatalom
Ide tartozik a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség. Vezetőit a kormány javaslatára a parlament választja 9 évre.
