Hirdetés

A magyar gazdaság jellemzői 1900-1945 között

19 perc olvasás
Ipar

A mezőgazdaság helyzete

Különösen előnytelen helyzetbe került a jelentős mértékben kivitelre termelő mezőgazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli országok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaci áresés elsősorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontját képezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké. Ily módon növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet, szélesre nyílt az agrárolló.

Hirdetés


Hirdetés

Csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás. Az adósságteher nyomasztotta a nagybirtokot is, de katasztrofális hatást elsősorban a birtokos parasztság érezte meg. Az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat. A földmunkások és napszámosok 1919. előtt átlagosan évi 180-200 munkanapot tudtak dolgozni, a válság alatt csak 150-et. A napszámbérek kb. a felére csökkentek.

gazdasági válság súlyosan érintette a középrétegeket is. A kisiparosok és a kereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot. A tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan.

Az ipari válság

Az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil, a bőr és a papíripar, itt csak 2-4%-os visszaesés következett be.

Az ipari munkásság helyzetét mindenekelőtt a munkanélküliség nagyarányú növekedése jellemezte. 1928-1932 között 30%-kal (615 ezerről 429 ezerre) csökkent a foglalkoztatott munkások száma. Terjedt a tartós munkanélküliség, 1932-ben a munkanélküliek már átlagosan 5-600 napja voltak kereset nélkül. A bérek 1929-1933 között 25%-kal csökkentek. Míg 1929-ben 90%-ig, 1933-ban csak 60%-ig fedezték egy átlagos öttagú munkáscsalád megélhetési költségeit.

Hirdetés

A válság után

Az 1929-33-as világválság megpróbáltatásai után az 1930-as évek közepétől fellendült a magyar gazdaság, miután a mezőgazdaság terményei számára sikerült biztosítani a német és olasz piacot. Mindez azonban csak arra volt elegendő, hogy munkaalkalmat adjon az olcsó és nagy létszámú hazai munkaerőnek. A mezőgazdaság gépesítése nem folytatódott, sőt már a meglévő gépparkot is csak mintegy kétharmados arányban üzemeltették.

Növekedett – az elsősorban kézi erővel dolgozó – mezőgazdaság termelése, s javult az állatállomány minőségi összetétele is. Ennek eredményeként megduplázódott a baromfiexport, a vajkivitel pedig negyvenszeresére nőtt. Ugyanakkor továbbra is a gabonafélék és a feldolgozatlan termékek jelentették a mezőgazdasági kivitel döntő többségét.

A fogyasztási cikkeket előállító ipar (textil-, bőr, papír-) termelése a korszakban megduplázódott, amit elősegített az elzárkózó gazdaságpolitika is. Kiemelkedő sikert ért el a konzervipar, a Globus-konzervek külföldön is keresetté váltak.

Az 1920-as években fedezték fel Európa egyik legnagyobb bauxit lelőhelyét hazánkban, s az 1930-as években átlagosan évi félmillió tonna ércet hoztak a felszínre. 1934-ben felépült az első hazai timföldgyár1935-ben pedig az első alumíniumkohó.

Az Egyesült Izzó nemcsak megszilárdította az izzólámpa gyártásában elért világpiaci helyét, hanem Bródy Imre 1931-ben kifejlesztett kriptonégőivel ki is szélesítette azt. A vállalat – 1931-ben – megvásárolta az Orion gyárat, amely gyorsan kiépülő magyar rádióipar motorvonatok nemcsak állták a nemzetközi versenyt, de a harmincas években sikerült betörni velük a latin-amerikai piacra is. fellegvára lett. Az 1930-as évek végén már évi 40-50 ezer készüléket gyártottak, s ennek 75%-át exportálták. A Ganz-gyárban készült

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!