Hirdetés

A magyar gazdaság jellemzői 1900-1945 között

19 perc olvasás
Ipar

A mezőgazdaság lényegében az egész korszakban stagnált. Sem a terményszerkezet átalakításában, sem a technikai fejlesztésben nem következett be ugrásszerű változás. Az évtized második felében javuló értékesítési feltételek és az olcsó mezőgazdasági munkaerő nem ösztönöztek eléggé a korszerűsítésre. A búza és a kukorica terméshozama valamelyest meghaladta az I. világháború előtti szintet. Bizonyos előrelépés a zöldség- és főleg a gyümölcstermesztésben történt. Ekkor alakultak ki a Budapest környéki őszibarack, a kecskeméti kajszi- és a szabolcsi almatermelő övezetek, valamint az ezekre épülő konzervipar. (A legfőbb mezőgazdasági termények termelési értéke a következőképpen alakult: 1911-15 átlaga 100, 1925-29 átlaga 103.)

Hirdetés


Hirdetés

Az iparban a régi vezető ágazatok stagnáltak ugyan, de igen jelentős fejlődés bontakozott ki a textiliparban. (1920-22 folyamán 43 új gyárat alapítottak.) A 20-as években az összes magyar gyáripari beruházás 1/3-a a textiliparban történt.

Ipari fejlődés

A nehézipar egyes ágazataiban is bizonyos fejlődés következett be. A magyar elektrotechnikai műszergyártás, a közlekedési eszközgyártás, s a gépipar egyes termékei világmárkát jelentettek. Ilyenek voltak pl. a Ganz gyár motorkocsija (Ganz-Jendrassik motor), Bláthy Ottó árammérője, az Egyesült Izzó kriptonégője (Bródy Imre találmánya), az Orion gyár rádiói. Ezek ¾ része exportra került. A gépipari termelésen belül az elektrotechnikai ipar aránya a 20-as évek 5%-áról a 30-as évek végére 15%-ra nőtt.

vegyiparban a látványos fejlődést a burkolt háborús fejlesztést érintő területeken bontakozott ki a 30-as években (Péti Nitrogénművek, ásványolaj-termelés és finomítás a Dunántúlon).

bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumíniumkohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia-termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelentős eredmény volt.

Hirdetés

Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. AZ 1930-as évek elejére befejeződött a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Jelentős árvízvédelmi munkálatokra került sor, és megépült a csepeli szabadkikötő.

A kereső népesség megoszlása tekintetében hazánk az agráripari országok (pl. Spanyolország, Portugália, Lengyelország) jellegzetes arányait tükrözte. Az iparforgalmi népesség (ipar, kereskedelem, közlekedés) a 30-as évek végén a kereső népesség 35%-a volt. A gazdaság fejlettségi szintjét mutató nemzeti jövedelem 1937-38-ban 120 dollár fejenként, míg az európai átlag 200 dollár volt, a legfejlettebb országoké 3-400 dollár között mozgott. Ennek alapján a korabeli Magyarország a közepesen fejlett országok közé sorolható.

Az első Teleki-kormány tevékenysége – a Nagyatádi-féle földreform

A parasztság már a századforduló óta mind határozottabban követelte a nagybirtok túlsúlyának megszüntetését, saját földigényének kielégítését.

Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a falu népe a magyar közéletben addig ismeretlen aktivitással kapcsolódott be a politikai életbe. Célja a földreform kiharcolása volt. Az egymást követő forradalmi kormányokban keserűen csalódott, hiszen egyiktől sem kapott földet. De nem volt már az 1918 előtti alázatos tömeg, hanem igényt tartott a gazdasági, politikai és társadalmi egyenjogúsításra. A parasztság túlnyomó többsége Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártját támogatta.

Nagyatádi Szabó célja az volt, hogy a 100 holdon felüli birtokok összes területe a megművelt terület 30%-ára csökkenjen. Ezt nem sikerült elérnie, s attól tartott, ha makacskodik, semmiféle földreformra nem kerül sor. Ezért vállalta, hogy földművelésügyi miniszterként a nevével hitelesítsen egy olyan javaslatot, amely nyilvánvalóan csak a földéhség pillanatnyi és részleges csillapítására volt alkalmas.

Hirdetés

Az 1920-ban meghozott törvény nem szabta meg a meghagyható nagybirtok maximális terjedelmét, a nagybirtokokat nem is akarta megszüntetni, csupán a földbirtok megoszlásának „arányosabbá tételét” tűzte ki célul. Ennek megfelelően végül az ország megművelt területének mintegy 8,5%-át osztották ki az igénylők között.

A földek több, mint felét közel félmillió igényjogosult kapta, átlagosan 1,7 kat. holdnyi törpebirtok formájában. Ebből nem lehetett megélni, így az új tulajdonosok jelentős része előbb utóbb tönkrementTartósabb eredménnyel járt, hogy 260 ezer család jutott házhelyhez. Ez azt jelentette, hogy bármilyen kis házat is tudtak építeni, mégis rendelkeztek tulajdonnal. A konyhakert pedig legalább a betevő falatot biztosította.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!