Hirdetés
Hirdetés

A dualizmus kora

6 perc olvasás

Kettős állam:

A magyar törvények sorában az 1867. évi XII-ként megjelölt dokumentumdualista alkotmányos monarchiává alakította a birodalmat. A 11 nemzet és nemzetiség lakta dualista birodalom keleti felében a magyar, nyugatiban az osztrák-német nemzet uralma érvényesült. Magyarország belső ügyeit az országgyűlés és az 1848-ban kivívott kormányzati rendszer szabta meg. Az uralkodó Bécsben uralkodott, a kormány Pesten kormányzott. Mind a pesti, mind a bécsi kabinet az uralkodónak volt felelős. A minisztereket is Ferenc József nevezte ki és hívta vissza. Egyik összekötő kapocs az ő személye, a másik a hadügy, a külügy és a pénzügy. A közös ügyek irányítását Bécsben székelő közös minisztériumok végzik. Ellenőrzésükre a két parlament egyenlő számú bizottságot küld ki. Magyarország vállalta a birodalom államadóságainak és közös költségeinek egy részét.

Hirdetés

 

Horvát-magyar kiegyezés:

A kiegyezési törvény megteremtése után a magyar országgyűlés először Horvátország helyzetét rendezte. Az uralkodó erőszakos közbelépésével 1868-ban mégis megszületett a horvát-magyar közjogi egyezmény. E szerint Horvátország és Magyarország „egy és ugyanazon állami közösséget képez és Horvátország külön territóriummal bíró politikai nemzet, s belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír”. A véd rendszer, a pénzügy, az összes gazdasági ágazat és az udvartartás költségei közös ügyei voltak a két országnak.

 

Nemzetiségi törvény:

A többi nemzetiségnek meg kellett elégednie az 1868-ban hozott nemzetiségi törvénnyel, amely széles körű nyelvhasználati jogokat adott a községi, megyei és városi életben. Saját iskolákat tarthatnak fenn, szabadon szervezhetnek művelődési és gazdasági egyesületeket.

 

Választójog:

A lakosság 6,7%-a, a felnőtt férfiak negyede rendelkezett választójoggal. A választójogot nem bővítették, mert a dualizmus magyar és nemzetiségi ellenőrzői kerültek volna többségre a parlamentben. Az ellenzéki többségű területeken sokkal több szavazat kellett egy-egy képviselő megválasztásához, mint a kormányt támogató területeken.

 

Igazságszolgáltatás:

Az új kormány elválasztotta a közigazgatástól, független bíróságokat állított fel. De a járási és megyei törvényszéki bíróságokat a kormány nevezte ki.

Hirdetés

 

Megyerendszer:

A régi nemesi vármegye a nemesi kiváltságok eltörlésével és a jobbágyság felszabadításával funkcióját vesztette. Az állam és a megye kiegyezése szerint a törvényhatóságok kötelesek voltak a törvényeket és a kormány rendeleteit végrehajtani, de megmaradt a felirati joguk. Élükön a főispán állt, akit a kormány nevezett ki.

 

Torlódó társadalom:

Dualizmus korabeli kettős szerkezetű vagy torlódott társadalom:

    • Egymás mellett élt az új, polgárosodó társadalom és a régi feudális társadalom.
    • Az egykori nemesség polgárosult: vállalkozók, értelmiségiek lettek.
    • A polgárság számára viszont életmódbeli, mintát az arisztokrácia és az „úri világ” szolgáltatott.

 

Gazdasági élet:

Lehetővé vált a tőkés termelési viszonyok kialakulása, de ennek alapvető feltételei nem voltak meg. Az 1867-es kiegyezési törvény ezt a bizonytalanságot szüntette meg. Magyarország is részesedett a világ elmaradottabb területeire irányuló tőkekivitelből. Párhuzamban a belföldi tőke is számos kisebb bankot és takarékpénztárt hozott létre.

 

Vám-és kereskedelmi szövetség:

A magyar nagy-és középbirtokos osztály alapvető érdekét szolgálta, mert mezőgazdasági cikkei számára megszerezte az osztrák piacot. A szélesedő kereskedelemnek utakra, szállítási lehetőségekre volt szüksége. Az első nagyobb beruházása a vasútépítés területén történt. Az első vonalak a gabonatermő területek, Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Temesvár irányába épültek.

 

Porosz-féle fejlődés:

A mezőgazdaság kapitulálódása porosz úton történt. A jobbágyfelszabadítás után is megmaradt a feudális eredetű nagybirtokrendszer. Kétezer nagybirtokos a földterületek egynegyedét tartották kezükben. A nincstelenekkel dolgoztató nagy-és középbirtok bekapcsolódhatott a tőkés árutermelésbe. Az önellátásra berendezkedett parasztgazdaságok terjeszkedését a nagybirtok akadályozta, így csak tulajdonosaik életszínvonalának javítására volt elég.

 

Ipar kiépítése:

A Habsburg Monarchia biztos felvevő piacot jelentett a magyar mezőgazdaság számára. A tőkés ipar kibontakozásának adott szakaszán a könnyűipar (textil) háttérbe szorult. A kor vezető iparága jó ideig az élelmiszeripar, a kifejlődött malomipar maradt. Mellette elterjedt iparág a szeszgyártás és a cukoripar.

Hirdetés

 

Vas-és gépgyártás:

A vasútépítés fellendülése nagy keresletet adott a vasgyártásnak. 1870-ben létrehozták a diósgyőri Állami Vasgyárat, a salgótarjáni vasfinomítót. A közlekedés i és mezőgazdasági beruházások növekedése ösztönzőleg hatott a szerszám-és gépgyártásra. Gépgyárak egy része nagyobb tőkével részvénytársaságokká alakult, MÁVAG, Ganz, Láng és Röck gyár.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close