A kiegyezéshez vezető út és a kiegyezés
- tartalma kompromisszumos:
- helyre állította Mo-on az önkormányzatokat, azaz megszüntette az 5 kerületet, valamint a döntéseket a 100 tagú Birodalmi Tanács hozza, melynek vezetője:
- Ferenc József
- emiatt nem fogadták el a magyarok, mert ugyanúgy Ferenc József döntött mindenben
- Ferenc József nem vonja vissza, hanem kiadott egy újabb javaslatot:
- helyre állította Mo-on az önkormányzatokat, azaz megszüntette az 5 kerületet, valamint a döntéseket a 100 tagú Birodalmi Tanács hozza, melynek vezetője:
1861-ben a Februári Pátensre:
- a 100 tagú Birodalmi Tanács helyett 343 tagú parlamentet hozott létre, melybe 120 képviselő ment Magyarországról
- a magyarok ezt sem fogadták el, ragaszkodtak az 1848 előtti helyzethez
Kiegyezés előtti politikai viszonyok
2 politikai párt alakult meg a kiegyezés előtt
- Deák Ferenc vezetésével: (1861)
- Felirati Párt:
-elismerték Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az Országgyűlés javaslatait felirati formában juttassák el az uralkodónak
– Teleki László vezetésével: (1859)
– Határozati Párt:
-nem fogadták el Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak.
-lényege, hogy az uralkodó törvényjavaslatait határozat formájában utasítják el.
– A kiegyezés előtti utolsó időszakot Provizórium (átmeneti állapot) időszakának nevezték. – Vezetője: – Schmerling
– 1861-ben összeült az Országgyűlés, megegyezett mind a két párt, hogy visszautasítják az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, a vita csak abban volt, hogy milyen formában tegyék ezt meg. Ezért egy szavazást indítottak: felirat (155) és határozat (152)
– Teleki László öngyilkos lett a vereség miatt
– Feloszlott az Országgyűlés is
– Deák Ferenc megvárta, hogy a Bécsiek kezdeményezzenek a kiegyezésre vonatkozóan
-titkos tárgyalások indultak meg 1865-ben:
Magyarok ( Deák Ferenc) <=> Bécsiek (August Antal)
– 1865-ben Deák Ferenc a Pesti Hírlapban a Húsvéti Cikkben fogalmazta meg a kiegyezés magyar álláspontját, mely egy középutat vázalt fel, mely a magyarok számára elfogadható lett volna, nem adta fel az önállóságot teljesen, de ez csak egy elképzelés volt.
-Ezután az osztrákok menesztették Schmerlinget és helyére Beleredit választották és ő folytatta a tárgyalásokat a magyarokkal.
–1866-ban kitört a porosz-osztrák háború és ekkor döntötték el, hogy kiegyeznek a magyarokkal.
–1867- januárjában indultak meg a tárgyalások:
– magyar oldal: – Andrássy Gyula
– Lónyay Menyhért
– Eötvös József
– osztrák oldal: – Beleredi
– Blust külügyminiszter
1867. februárjában megszületett az osztrák – magyar kiegyezés
pontjai:
1. Az új állam neve Osztrák – Magyar – Monarchia (OMM)
– dualista = két központú alkotmányos monarchia
– közös uralkodó köti össze
2. három közös ügy van
– külügy
– hadügy
– és az ezekhez vonatkozó pénzügy
3. közös minisztereket neveztek ki, akiket Delegációk (küldöttek) ellenőriztek (60-60 fő)
4.,önálló magyar kormány alakult meg 1967-ben, első miniszterelnök: – gr. Andrássy Gyula
Kiegyezés utáni politikai viszonyok:
– 1867-ben törvénybe iktatták a kiegyezést és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták
– Megszületett a gazdasági kiegyezés is:
– lényege: – a magyarok részt vettek Ausztria gazdasági életében
– vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttek (10 évre szólt)
– Mo. 30%-ban átvállalta az osztrákok államadósságát
– 1868 nyarán megszületett a Kis-kiegyezés vagy Horvát-kiegyezésà Horváto. Autonómiát kapott (önálló kormánya lehetett)
-a 343 tagú Parlamentbe 43-at a horvátok küldhettek (ezt a lehetőséget csak ők kapták meg)
– A Kiegyezés megkötése előtt Kossuth Lajos nyílt levelet intézett Deák Ferenchezà„Kasszandra-levél”à Kossuth Lajos megjósolta Mo. tragédiáját, ha kiegyeznek az osztrákokkal (Kasszandra volt a Trójai király leánya, aki előre látta Trója elestét.).
-1868-ban kiadták a Nemzetiségi Törvénytà Európában az első olyan törvény, amelyben a nemzetiségeknek jogokat adtak.
–Tartalma: – ahol 50%-ban laktak a nemzetiségek, ott az iskoláztatás nemzetiségi nyelven folyhatott
Lapozz a további részletekért
