1. A hangalak és jelentés viszonya

A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.

A szónak két eleme van:

hangalak

– jelentés

Hangalak:

– az a betűsor  vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk.

Jelentés:

– az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor.

A nyelvi jeleket hangsor segítségével jelenítjük meg. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a legtöbb szóban hagyományon, vagy megszokáson alapul.

Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük:

               1. hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög

               2. hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya

               3. magas-mély hangrendű alakpárok: itt-ott, gyűr-gyúr, ez-az, tömpe-tompa

A hangutánzó és hangulatfestő szavak esetében a hangalak már előre jelzi az adott dolgok, jelenségek hangját. Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő.

Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.

Eredetük szerint vannak még:

összetett és képzett szavak

 

2. A hangalak és jelentés összefüggései szerinti csoportosítás

– egyjelentésű szavak

– a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (általában összetett szavak)

– többjelentésű szavak (poliszémia)

– egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll

– azonosalakúság (homonímia)

– a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak  (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég

– rokonértelműség (szinonímia)

– hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag

– hasonló alakú szavak (paroníma)

– hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)

– ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

–  (pl.: érdekes – unalmas)

 

3. A szójelentés változása

bővülés:

– az adott hangalakhoz újabb jelentés kapcsolódik (pl. nyomtat, ír)

– szűkülés:

–  egy szójelentés bővülése a másik szűküléséhez vezethet (pl. tájszavak eltűnése) – rendszeren belül: egyik elem → a másikra is hat (pl. hölgy – menyét)