Hirdetés

Hangalak és jelentés viszonya

A hangalak és jelentés viszonya

A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.

A szónak két eleme van:

  • hangalak
  • jelentés

Hangalak

  • az a betűsor  vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk.

Jelentés

  • az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor.

A nyelvi jeleket hangsor segítségével jelenítjük meg. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a legtöbb szóban hagyományon, vagy megszokáson alapul.

Hirdetés

Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük:

  1. hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög
  2. hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya
  3. magas-mély hangrendű alakpárok: itt-ott, gyűr-gyúr, ez-az, tömpe-tompa

A hangutánzó és hangulatfestő szavak esetében a hangalak már előre jelzi az adott dolgok, jelenségek hangját. Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő.

Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.

Eredetük szerint vannak még:

  • összetett és képzett szavak

A hangalak és jelentés összefüggései szerinti csoportosítás

  • egyjelentésű szavak
    • a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (általában összetett szavak)
  • többjelentésű szavak (poliszémia)
    • egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll
  • azonosalakúság (homonímia)
    • a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak  (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég
  • rokonértelműség (szinonímia)
    • hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag
  • hasonló alakú szavak (paroníma)
    • hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)
  • ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
    •  (pl.: érdekes – unalmas)

A szójelentés változása

  • bővülés:
    • az adott hangalakhoz újabb jelentés kapcsolódik (pl. nyomtat, ír)
  • szűkülés:
    •  egy szójelentés bővülése a másik szűküléséhez vezethet (pl. tájszavak eltűnése) – rendszeren belül: egyik elem → a másikra is hat (pl. hölgy – menyét)

Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!