Szavak (különböző jelentéskapcsolatok)
Az azonos alakúságot, többértelműséget, rokonértelműséget a nyelv különböző szintjein vizsgálhatjuk – szöveg, mondat, szavak szintjén.
Szavak
A szavak hangalakjához valamilyen – általában megegyezésen alapuló – jelentés fűződik.
Egyjelentésű szavak
Egy szó vagy szóelem a beszédhelyzettől függetlenül csak egy jelentést tud felidézni. Leggyakoribb az összetett szavaknál és bizonyos toldalékoknál. Az egy hangalakkal több jelentést felidéző szóelemeket két csoportra osztjuk:
Azonos alakú szavak
A két vagy több jelentés között nincs kapcsolat, az azonos hangalak véletlen. Pl.: terem, vár, ég, légy, fűz.
Nyelvtani azonosalakúság
Gyakran úgy alakul ki az azonosalakúság, hogy egyik vagy mindkét jelentés toldalékolásával alakul ki két kapcsolatban nem álló, azonos hangalak. Pl.: háló – hál+ó, várunk (ige és főnév) Azonos alakúnak tekintjük azokat a szavakat, szóelemeket is, amelyek között ma már nem érzünk semmilyen kapcsolatot. Pl.: fagy, nyom, les, zár, csavar, az igei személyrag és a birtokos személyjel.
Jelentésbővülés
Egyes szavakat alkalmilag más jelentéssel használtak, ez az alkalmi jelentés állandósult. Azokat a szavakat, amelyekben egy hangalaknak több jelentése van, és e jelentések között kapcsolat van többjelentésű szavaknak hívjuk.
Hasonló alakú szavak
Gyakran közös tőből kissé eltérő toldalékolással hasonló hangalak keletkezik, melyeknek a jelentése azonban eltérő. Pl.: egyelőre – egyenlőre.
Egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik:
Rokonértelmű szavak:
Szorosabb értelemben: A valóság ugyanazon darabjára vonatkoznak. Pl.: bicikli – kerékpár. Tágabb értelemben: egyik szó valamilyen érzelmi, szemléletbeli többlettel rendelkezik, esetleg valamilyen fokozatosságot állíthatunk fel a rokonértelmű szavak között. Pl.: fut – szalad – rohan, énekel – kornyikál. A rokonértelmű szavak használati értelmében mindig van különbség, más stílusréteghez tartozhatnak, rendelkezhetnek valamilyen érzelmi többlettel, vagy éppen érzelemmentesek.
A rokonértelműség nem csak a szavak, szóelemek szintjén jellemző, hanem a szintagmák, a mondatok, a szöveg szintjén is. Mondanivalónkat a beszédhelyzettől és érzelmi állapotunktól függően megformálhatjuk különböző stílusban, érzelmi töltéssel.
