A névszótövek

A névszók jelzése és ragozása

1. A névszótövek

Szó = szótő + toldalék. Pl.: apu|kámékkal.

Kétfajta szótő van, relatív és abszolút szótő, lehet egyalakú a névszótő, vagy többalakú.

Abszolút szótő: a szó toldalék nélküli alakja, nem tagolható, (nem szegmentálható) további elemekre.

Relatív szótő: a szó toldalékos alakja, amelyről még leválasztható toldalék, amelyhez még további toldalék kapcsolódik, vagy kapcsolódhat. pl.:  asztalos|oknak. Toldalék lehet: képző, jel, rag.

Egyalakú  a névszótő, ha a toldalék előtt változatlanul marad az alakja (hajó: hajók, ház: házak típus)

Többalakú névszótövek: amikor a a toldalék előtt megváltozik a névszótő alakja: (pl.: bokor-bokr-, dolog-dolg-, kehely: kelyhet, 1. kéz, 2. kez-,)

Sorrendjük: szótő + képző + jel + rag, az esetek 99%-ban, emellett valamelyik toldalék kimaradhat.

2. A képző

Képző: megváltoztatja a szó jelentését, és gyakran a szófaját is.

Pl.:

1. igéből névszót (tanul – tanulság, ír – írás),

2. névszóból névszót (só – sós),

3. névszóból igét (öreg – öregít, kapa -kapál),

4. igéből igét (olvas – olvasgat).

3. A jel

Jel: nem változtatja meg a szó szófaját, csak módosítja, pl. a többes szám jele a k. Pl. fiú – fiúk.

Az igemódok jelei:

1. Feltételes mód jele: -na, –ne, –ná, –né.

2. Felszólító mód jele j.

 Melléknév fokozásának a jele (bb, leg+…+bb).

Birtokos személy jele, pl. könyvem, könyvetek, könyve, könyvünk, könyvetek, könyvük.

4. A rag

Rag: a rag mondatba fűzi a szavakat, nem változtat semmit.

Ige személyragjai; a tárgy ragja (t),  határozóragok: (-ban, -ben, -től, -től, -hoz, -hez, -höz, stb.)

Gyakran a toldalékokat kötőhang köti össze, ezek magánhangzók, pl. könyvem.

A névszókhoz a következő jelek és ragok járulhatnak:

– a többesjel, birtokjel, a fokozás jelei, a birtokos személyjelek, a tárgyrag, a különféle határozók és a birtokos jelző ragjai.