Hirdetés

A morfémák (szótő, rag, képző, jel)

6 perc olvasás
morféma

A morfémák

A beszédünkben szereplő szavakat alkotóelemeire, szóelemekre, azaz morfémákra bonthatjuk. A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége. A morfémáknak két alapvető típusát különítjük el: a tőmorfémát és a toldalékmorfémát.

Hirdetés

Tőmorféma, vagy másnéven szótő, olyan szavakat jelöl, amelyek nem bonthatóak már kisebb részekre, de önállóan is megállják helyüket egy mondatban. Pl.: kutya, nap, fut, lát, stb.

A toldalékmofrémák azok az elemek, amelyek hozzácsatlakoznak a szótőhöz. Mivel a magyar nyelv agglutináló, így számos toldalék kerülhet a szótő után. A toldalékoknak 3 fajtája van: képző + jel + rag -> a szótőhöz való kapcsolódás sorrendje is eszerint alakul.

Pl.: barátságomat -> barát (szótő) + ság (főnév képző) + om (E/1 birtokos személyjel + at (tárgyrag)

A képző

  • Új szót hozhatunk létre vele.
  • Több képző is állhat egymás mellett.
  • Közvetlenül a tőhöz kapcsolódik.
  • Képes megváltoztatni a szó szófaját. (Pl.: sárga (melléknév) -> sárgaság (főnév)
  • Képzők csoportosítása (attól függ, hogy milyen szófajúvá változtatja az alapszót):
    • igeképzők: zöld+ell, dob+ol, só+z
    • főnévképzők: szép+ség, olvas+ás, madar+ász
    • melléknévképzők: arany+os, ujj+nyi, kert+i
    • számnévképzők: harm+adik, öt+öd
    • igenévképzők: úsz+ni, szaladgál+ó, ér+ett, megír+andó, nevet+ve

A jel

  • Árnyaltabbá teszi a szó jelentését, de nem változtatja meg teljesen azt.
  • A szó szófaja nem változik.
  • A képző és a rag között áll. Szófajonként meghatározott módon több is lehet egy szóalakban.

Jelek:

  • A múlt idő jele: -t, -tt
  • A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né és változatai (ad+na, ad+ná, i+nna, i+nná)
  • A felszólító mód jele: -j és változatai (kér+j, té+gy, jö+jj, hi+ggy, fus+s, te+0+dd)
  • A többes szám jele: -k (ceruzá+k, füzete+k)
  • Birtokos személyjelek: -m, -d, -a/-e,-ja/-je (ceruzá+m, ceruzá+d, stb.) –unk/ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, -juk/-jük (füzet+ünk, füzet+etek stb.)
  • Birtokjel: -é (Kati+é)
  • Birtoktöbbesítő jel: -i, -ai, -ei, -jai, -jei (építő+i, rokon+ai, kert+jei)
  • A fokjel:
    • a középfok jele: -bb (keves+ebb)
    • a felsőfok jele: leg-+-bb (leg+kedve+sebb)
    • a túlzófok jele: legesleg-+-bb (legesleg+kedves+ebb)
  • Kiemelőjel: -ik (fényesebb+ik, nagyobb+ik)
  • Ragok, igei személyragok: -k, -m, (vár+ok, vár+om) –l, -sz,-d, 0 (játsz+ol, vár+sz, vár+od, vár+0) 0, -i, -ja (vár, néz+i, vár+ja) –unk/-ünk, -jük/-jük (vár+unk, vár+juk) –tok/-tek/-tök, -játok,-itek (vár+tok, vár+játok, néz+itek) –nak/-nek,-ják/-ik (vár+nak, vár+ják, kér+ik)
  • A főnév igei személyragjai: -om/-od/-a/-e/-unk/-ünk/-otok/-etek/-ötök/-uk/-ük

A rag

  • Nem változtatja meg a szó szófaját.
  • Lezárja a szóalakot. Csak egy lehet belőle.
  • Mondatrész szerepet jelöl.

Ragok:

  • A tárgy ragja: -t (sütemény+t)
  • A birtokos jelző ragja: -nak/-nek (a fiú+nak a labdája)
  • Határozóragok: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től, -val/-vel, -kor, -an/-en ( szép+en) –ul/-ül (magyar+ul) –lag/-leg (emberi+leg)

A szóalkotás módjai:

  1. Szóösszetétel (napszemüveg)
  2. Szóképzés (napozás)
  3. Ritkább szóalkotási módok (bizi, bicaj)

Szóösszetételek

  • Szervetlen szóösszetétel: a tagok között nincs nyelvtani kapcsolat, pl.: mindegy, nemegyszer.
  • Szerves szóösszetétel: van nyelvtani kapcsolat, amely lehet mellérendelő és alárendelő.
    • Alárendelő:
      • Alanyos (napsütötte)
      • Tárgyas (lábtörlő)
      • Határozós (magasugrás)
      • Jelzős (tejfölösszájú)
      • Jelentéstömörítő (csigalépcső)
    • Mellérendelő:
      • Szóismétlések (alig-alig)
      • Ikerszók(fidres-fodros) (miatyánk, csakhogy)

A szóképzés:

  • Amikor egy szótőhöz valamilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót, egy képzett szót kapunk, Pl.: ház+as= házas -> alapszó+ képző= képzett szó
  • Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, így a létrejött szóalak a továbbképzett szó, Pl.: ház+as+ít+ás= házasítás -> alapszó+képző+képző+képző= továbbképzett szó

Képzők csoportosítása:

  • Igéből-igét: mos+akodik, beszél+get
  • Igéből névszót: néz+és, fél+énk
  • Névszóból névszót: szép+ség, asztal+os
  • Névszóból igét: szép+ít, szép+ül
  • Igéből igenevet: ír+ni, ír+ó, kér+t

Ritkább szóalkotási módok:

  • Szóelvonás: gyárt-gyár
  • Szórövidülés: tulajdonos-tulaj, eszpresszó-presszó
  • Szórövidítés: Mária-Mari, Péter-Peti
  • Szóvegyülés: csokor+bokréta=csokréta
  • Szóösszerántás: Cső+orr=csőr
  • Szóhasadás: család-cseléd, sekély-csekély
  • Mozaikszó-alkotás: MÁV (Magyar Állam Vasutak)
  • Szóösszevonás: MAHART (Magyar Hajózási Részvénytársaság)
  • Népetimológia: kara katna (fekete madár törökül)-kárókatona



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!