Hirdetés

A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében

4 perc olvasás
A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében

https://youtu.be/elD-eDwPqYc

I. Morféma = legkisebb, jelentéssel bíró szóelem

lehet a morféma:

A) kötött morféma, vagy

B) szabad morféma

Önálló jelentéssel bíró szóelem. Csak szótő (lexéma=szótári szó) lehet.

szótő

Bizonyos toldalékok előtt (pl.: esz-ik, men-nek, alud-tam). A

toldalék

Csak szótővel együtt nyeri el jelentését.

II. Képző, jel, rag.

2. Képző:

– a legbelsőbb helyzetű szóelem, közvetlenül a szótő után áll. Megváltoztatja a szótő jelentését, s teljes ragozási sort indít el. Új szótári szó jön létre, melynek önálló ragozási rendszere (paradigmája) van. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját és ezzel együtt mondatbeli szerepét is. Megtűrnek maguk mellett másik képzőt, akár többet is (kert-ész-ked-het).

Hirdetés

3. Jel:

– nem alkot új szótári egységet, csupán módosítja a fogalmi jelentést, valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja azt (idő, mód, birtoklás, többség). Valamilyen viszonyt fejez ki. A jel közbülső helyzetű szóelem: előtte a képzők állnak, utána a rag.

Hirdetés

4. Rag:

– a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés jelentésmozzanatának kifejezője. Ezáltal kijelöli a szavak mondatbeli szerepét. A rag szóalakzáró morféma, a képzők és jelek után áll, semmilyen más morféma nem követheti.

Szerepe:

1. Jelölhet mondatbeli viszonyokat (esetragok).

2. Kifejezheti az egyeztetést (névszói és igei személyragok).

Általános kapcsolódási sorrend: szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) Ettől való eltérés néha előfordulhat. (Középfok jele megelőzheti a képzőt: nagy-obb-ít; rag után képző áll: három-szor-i, nagy-ban-i)

A kiejtés néha eltér az írásmódtól  szóelemzés szükséges.

Abszolút szótő: tovább nem bontható (pl.: épít).

Hirdetés

Relatív szótő: képzés utáni szótári szó (pl.: építészet – három szótő  szóbokor).

Kötőhangzó: toldalékolás esetén a szótőhöz kapcsolódik. 90 %-ban a msh torlódás elkerülését és az ejtéskönnyítést szolgálja. Néha jelentésmódosító hatása is van: gyorsok-gyorsak; vörösök-vörösek.

A toldalékok besorolásakor problémát jelenthet a birtokos személyjel.

– jel, mert birtokviszonyt fejez ki

– jel, mert nem zárja le a szóalakot

Hirdetés

– de ragozási sora van (mint az igei személyragnak). Oka: mindkettő személyes névmásokból alakult ki.

III. Típusaik

5. Képzők:

– igeképző (zöld-ell, dob-ol, só-z)

– főnévképző (szép-ség, olvas-ás, madar-ász)

– melléknévképző (nagyszáj-ú, arany-os, ujj-nyi, balaton-i)

– számnévképző (harm-adik, öt-öd)

– igenévképző (úsz-ni, fut-ó gyerek, ér-ett, megír-andó, számol-va)

6. Jelek:

– igéhez kapcsolódó

– múlt idő: -t, -tt

– feltételes mód: -na, -ne, -ná, -né

– felszólító mód: -j (msh törvények miatt változhat)

Hirdetés

– névszóhoz kapcsolódó

– többes szám: -k

– birtoktöbbesítő: -i (könyvei)

– birtokos személyjel: -m, -d, -a/-e, -ja/-je, -unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, -juk/jük

– birtokjel: -é (Katié)

– fokjelek: –bb, leg- + -bb, legesleg- + -bb

7. Ragok:

– igékhez kapcsolódó:

– igei személyragok: sokféle

– névszóhoz kapcsolódó

– tárgyrag: -t

– birtokos jelző ragja: -nak/-nek

– határozóragok: -ba/-be, -ról/-ről, -hoz/-hez/-höz, -an/-en, stb.

– igenevek személyragjai


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!