Hirdetés

Magánhangzó illeszkedés törvénye

3 perc olvasás
Magánhangzó illeszkedés törvénye

Hangok alkalmazkodása

A beszédben a hangokat nem elszigetelten, hanem összefüggően, egy folyamat részeként ejtjük és halljuk. A szomszédos hangok hatnak egymásra, többé-kevésbé megváltoztatják egymás tulajdonságait. Ezt a jelenséget nevezzük alkalmazkodásnak.

Hirdetés

Nyelvünknek azt az ősi sajátságát, hogy a szavakban szabályosan rendeződnek, hangrendnek nevezzük. Vannak magas, mély és vegyes hangrendű szavaink. A magánhangzók kapcsolódási törvényszerűségei más jellegűek, mint a mássalhangzóké. A hangok egymásra hatása ugyanis nem a közvetlenül egymás mellett előforduló hangokban érvényesül.

Illeszkedés törvénye

Az illeszkedés a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra.

– Ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor mély magánhangzót tartalmazó toldalék járul hozzá. – Nem kizárólagos érvényű, hogy ha az utolsó szótagban é, i van a toldalék magánhangzója általában mély. – Ha az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű van akkor a toldalék magánhangzója magas. – Ha az utolsó szótagban e van, ingadozik a toldalékolás. Ha a mély magánhangzó után csak egy e-t tartalmazó szótag van, akkor egyformán jó a magas és mélyhangú toldalékolás. Ha azonban az e után még egy magas hangrendű szótag követi a mély magánhangzót, akkor a toldalékolás általában magas. – Az összetett szavak toldalékolását az utótag határozza meg.

Az illeszkedés törvénye azt teszi lehetővé, hogy nyelvünk toldalékainak jelentős része többalakú.

Hirdetés

Egyalakú toldalékok: A szó hangrendjétől független Pl.: -ig, -ért, -ni, -ít, -kor

Kétalakú toldalék: A toldalékok többsége kétalakú, van egy magas és egy mély alakja. Magas hangrendű szóhoz magas, a mély hangrendű szóhoz mély toldalék kapcsolódik. Pl.: -ban/-ben; -nak/-nek; -ról/-ről; -nál/-nél; -ság/-ség

Háromalakú toldalékok: A magas magánhangzós alaknak van egy ajakkerekítéses és egy ajakkerekítés nélküli változata is. Ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója ajakkerekítéses, akkor magas, ajakkerekítéses magánhangzót tartalmazó toldalék járul hozzá, és fordítva.

Ezt a törvényt nevezzük ajakműködés szerinti illeszkedésnek Pl.: -dos/-des/dös; -hoz/-hez/-höz; -kod/-ked/-köd;

  Mássalhangzó törvények


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!