Mássalhangzó törvények

Mássalhangzó törvények – hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik, ezeket az eseteket nevezzük mássalhangzó-törvényeknek.

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek, amelyeknek hangtani szinten van jelentőségük (vagyis, abban, hogy hogyan ejtjük ki a szavakat. A leírt forma és a kiejtett forma közötti különbség a következőkben nyilvánulhat meg: a képzés helye, a képzés időtartama, a hangszalagok állapota (zöngés, zöngétlen) és a képzés módja.

A mássalhangzó hasonulás

A magyar nyelvben vannak mássalhangzópárok, melyeknek egyik tagja zöngés, a másik pedig zöngétlen. Az, hogy egy hang zöngés, vagy zöngétlen attól függ, hogy kiejtésekor a hangszalagok rezegnek-e vagy sem. Íme néhány mássalhangzópár (a párok első hangja a zöngés és a második a zöngétlen): b-p, d-t, gy-ty, z-sz, zs-s, v-f, g-k stb. Ha egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor hatnak egymásra, ami kétféle módon jelentkezhet: részleges és teljes hasonulásban.

Részleges hasonulás

Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat. Általában az egymás mellé került mássalhangzók közül zöngésség szerint az első fog hasonulni a másodikhoz, tehát az első mássalhangzó a rákövetkező mássalhangzó zöngésségének fog megfelelni.

• Zöngésség szerinti -> ezt írásban nem jelöljük
  • Zöngéssé válás: pl.: népdal, versben
  • Zöngétlenné válás: pl.: dobszó, vízpont
• Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. pl.: színpad, különben, szénpor

Teljes hasonulás

Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, vagyis az egymás mellé került hangot azonosság válnak. A teljes hasonulás kétféleképpen jelenthet meg: írásban jelölt és írásban jelöletlen módon.

• Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
• Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

Összeolvadás

Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Ez a legtöbb esetben írásban nem jelölt. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

Mássalhangzó rövidülés

Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük. Ezt a helyesírás nem veszi figyelembe, így az írott formában minden mássalhangzót jelölünk. pl.: otthon, hallgat, arccal, jobbra

Mássalhangzó kiesés

Akkor beszélünk mássalhangzó-kiesésről, amikor három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik (legtöbb esetben a középső tag) az ejtés során kiesik. Ezt a fajta kiejtésmódot sem tükrözi a helyesírásunk, így írásban minden mássalhangzót ki kell írni. Pl.: nézd meg, mondta. csukd be Magánhangzó illeszkedés törvénye   https://www.youtube.com/watch?v=OdL8sgFe_FE