Hirdetés

Hétköznapi kommunikációs konfliktusok

4 perc olvasás
boy singing on microphone with pop filter

A kommunikációról és résztvevőiről

A kommunikáció egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti szándékos és kölcsönös fölhasználása. Kommunikációról általában emberi környezetben beszélünk, de beszélhetünk állatok, illetve emberek-állatok közötti kommunikációról is. A nyelvi közlésfolyamatban több tényezőnek van szerepe. A legfontosabbak: a beszélő és a hallgató, az üzenet, a kód (vagyis a nyelv), a csatorna és a beszédhelyzet.

Hirdetés

Beszélő:

  • közölni akar valamit.
  • Ez olykor teljesen átgondolatlan, reflexszerű, automatikus cselekedet (mindennapos köszönés), máskor átgondolt, megformált közlés (önéletrajz megírása, hozzászólás átgondolása).
  • Beszélő lehet adó, jeladó vagy közlő.

Hallgató:

  • Az, akinek az üzenetet szánjuk.
  • Észleli, felfogja és értelmezi a hallottakat. Hallgatót nevezhetjük vevőnek, jelvevőnek, befogadónak vagy címzettnek.
  • A hallgatóból válhat beszélő (közlő).

A beszélő továbbítja közölnivalóját a hallgatónak üzenet formájában. Az üzenetet a beszélő formába önti (kódolja), a hallgató önmaga számára megfejti, lefordítja (dekódolja).

Kód:

  • Hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer.
  • Van nem nyelvi kód (nonverbális), illetve verbális (szóbeli) kód.

Csatorna:

  • A beszélő és a hallgató között létrejövő kommunikációs közeg.

Beszédhelyzet:

  • kontextus, szituáció, az a kommunikációs közeg, melyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését

Kommunikációs konfliktusok

  • A kommunikációban közösen ismert nyelvre van szükség, ez lehet az anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, ha azonban a felek nem egy nyelvet beszélnek, akkor az kommunikációs konfliktushoz vezet pl.: magyar anyanyelvű, idegen nyelven nem beszélő személy beszélget egy külföldivel – nem nyelvi kommunikációval kénytelenek megoldani a helyzetet;
  • Ugyanígy kultúrbeli, szokásbeli eltérések is okozhatnak bonyodalmakat, ha nem ismerjük azoknak pontos jelentését, illetve más helyen vagy közegben más értelmet nyernek közölnivalóink pl.: szokásbeli eltérések két ország népe között, különböző köszönési formák;
  • Anyanyelven belül is lehet fennakadás a megértésben: amikor a partner különleges nyelvváltozatot beszél, ismeretlen szavakat, szakszavakat használ, esetleg nagyon furcsa módon fűzi össze gondolatait pl.: korosztályok között nyelvi kifejezések, szókészletek más értelműek;
  • Konfliktus okozhat a közvetítő közeg vagy csatorna meghibásodása, külső tényezők befolyásolása, az információ továbbításának valamilyen módon való akadályozása pl.: zajt keltő zavaró hatások, telefondrót meghibásodása, levél elkeveredik a Postán;
  • Magában a beszédhelyzetben is adódhatnak konfliktusok, félreértések, melyek hatással vannak a közlés lefolyására pl.: mindkét kar felemelése mást jelent egy koncerten, futballmeccsen, tesnevelésórán vagy kivégzőosztag előtt; a kutya farkcsóválása is mást jelent az uralkodás és a behódolás szituációjában;
  • A kommunikációt zavaró tényező lehet még a nem megfelelő szókincs, nyelv vagy stílus használata,
  • illetve a kommunikáció sikerességét is gátolhatják olyan tényezők mint például a kommunikációs közegben létrejöhető zaj (pl.: hangzavar, fejfájás);
  • Gyakran már a kommunikáció előkészítésében hibázunk, nem gondoljuk át mit akarunk elérni;
  • Kommunikációs gátak / félreértés / nem elég árnyalt kifejezésmód, kettős értelmű szavak kifejezések használata;
  • az információveszteség;
  • hitelvesztés;
  • a kommunikációs lánc megszakadása.

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!