A kommunikáció egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti szándékos és kölcsönös fölhasználása.

Kommunikációról általában emberi környezetben beszélünk, de beszélhetünk állatok, illetve emberek-állatok közötti kommunikációról is.

A nyelvi közlésfolyamatban több tényezőnek van szerepe. A legfontosabbak: a beszélő és a hallgató, az üzenet, a kód (vagyis a nyelv), a csatorna és a beszédhelyzet.

 

Beszélő:

az közölni akar valamit.

Ez olykor teljesen átgondolatlan, reflexszerű, automatikus cselekedet (mindennapos köszönés), máskor átgondolt, megformált közlés (önéletrajz megírása, hozzászólás átgondolása). Beszélő lehet adó, jeladó vagy közlő.

Hallgató:

az, akinek az üzenetet szánjuk.

Észleli, felfogja és értelmezi a hallottakat. Hallgatót nevezhetjük vevőnek, jelvevőnek, befogadónak vagy címzettnek. A hallgatóból válhat beszélő (közlő).

A beszélő továbbítja közölnivalóját a hallgatónak üzenet formájában. Az üzenetet a beszélő formába önti (kódolja), a hallgató önmaga számára megfejti, lefordítja (dekódolja).

Kód:

hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Van nem nyelvi kód, illetve verbális (szóbeli) kód.

Csatorna:

a beszélő és a hallgató között létrejövő kommunikációs közeg.

Beszédhelyzet:

kontextus, szituáció, az a kommunikációs közeg, melyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését

 

Kommunikációs konfliktusok:

• A kommunikációban közösen ismert nyelvre van szükség, ez lehet az anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, ha azonban a felek nem egy nyelvet beszélnek, akkor az kommunikációs konfliktushoz vezet pl.: magyar anyanyelvű, idegen nyelven nem beszélő személy beszélget egy külföldivel – nem nyelvi kommunikációval kénytelenek megoldani a helyzetet

• Ugyanígy kultúrbeli, szokásbeli eltérések is okozhatnak bonyodalmakat, ha nem ismerjük azoknak pontos jelentését, illetve más helyen vagy közegben más értelmet nyernek közölnivalóink pl.: szokásbeli eltérések két ország népe között, különböző köszönési formák

• Anyanyelven belül is lehet fennakadás a megértésben: amikor a partner különleges nyelvváltozatot beszél, ismeretlen szavakat, szakszavakat használ, esetleg nagyon furcsa módon fűzi össze gondolatait pl.: korosztályok között nyelvi kifejezések, szókészletek más értelműek

• Konfliktus okozhat a közvetítő közeg vagy csatorna meghibásodása, külső tényezők befolyásolása, az információ továbbításának valamilyen módon való akadályozása pl.: zajt keltő zavaró hatások, telefondrót meghibásodása, levél elkeveredik a Postán

• Magában a beszédhelyzetben is adódhatnak konfliktusok, félreértések, melyek hatással vannak a közlés lefolyására pl.: mindkét kar felemelése mást jelent egy koncerten, futballmeccsen, tesnevelésórán vagy kivégzőosztag előtt; a kutya farkcsóválása is mást jelent az uralkodás és a behódolás szituációjában

• a kommunikációt zavaró tényező lehet még a nem megfelelő szókincs, nyelv vagy stílus használata

• illetve a kommunikáció sikerességét is gátolhatják olyan tényezők mint például a kommunikációs közegben létrejöhető zaj (pl.: hangzavar, fejfájás)

• gyakran már a kommunikáció előkészítésében hibázunk, nem gondoljuk át mit akarunk elérni

• kommunikációs gátak / félreértés / nem elég árnyalt kifejezésmód, kettős értelmű szavak kifejezések használata

• az információveszteség

• hitelvesztés

• a kommunikációs lánc megszakadása