A beszéd mint cselekvés

A nyelv és a beszéd összefüggése

A nyelv és a beszéd szorosan összefügg. A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése. A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami közös (kollektív), társadalmi jelenség. A beszéd, mint cselekvés  egyedi alkotótevékenység, az egyén  hozza létre az adott kommunikációs helyzetben. Elsődleges célja a valóság leírása – minden kijelentő mondat igaz vagy hamis. Ennek ellenére sok kijelentő mondat nem ír le semmit – pl. ígéret, elnézés, kérés. A megszólalással vagy egy szöveg leírásával valamilyen cselekvést hajtunk végre, vagy a befogadót cselekvésre késztetjük. A közléseink általában nyitott, közvetlen beszédtevékenységek – különböző fajtájú mondatottak hajtjuk végre: kijelentő, felszólító, kérdő, óhajtó.

Pragmatika

• rejtett üzenet, szándék, célzás – a szöveg mögött.

Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilakozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában/cselekvésében  a másik/többi embert, tájékoztatja bizonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.

Beszéd funkciói összefüggnek a cselekvéssel:

• Információközlés, vagy cselekvés tudomásulvétele.
• Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése.
• Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés.

Magánjellegű: Mindhárom funkció nyilvános: felhívónak van szerepe nyíltan vagy rejtetten. Médiaműfajokban is megvan a beszéd és cselekvés összefüggésének jellege – példaértékűnek kell lennie a beszédnek: tárgyilagos stílus, mentes szlogentől, trágárságtól. Beszéd kísérőjelensége a metakommunikáció – együtt fejezik ki a cselekvéssel kapcsolatos tartalmakat. A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze. Gondolati tevékenység, egyben tevékenység  – cselekvés, melynek célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása:

• gondolatközlés,
• érzelmi-akarati kifejezés,
• visszajelzés és
• befolyásolás.

Austin: beszédtettek szerkezetét elemezte először.

Searle: a beszéd mint cselekvés 4 összetevője:

• a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)
• az utalás vagy kijelentés végrehajtása (a kérdés kimondása)
• a  kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)
• a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások).