A tömegkommunikáció

6 perc olvasás

A tömegkommunikációról

A tömegkommunikáció egy közlésfolyamat (egyirányú, közvetett, nyilvános kommunikáció), amely során a nézők, vagy hallgatók más kommunikációs csatornán keresztül (például telefon, e-mail, SMS, levél) válaszolhatnak. Ez a fajta kommunikáció szervezett, intézményes keretek között zajlik.

Hirdetés

A befogadó nagy létszámú, heterogén sokaság. Feladó: nehéz eldönteni ki az, újságíróktól és műsorszerkesztőiktől kapja a célközönség az üzenetet, de őket a kiadók és a szerkesztőségek ellenőrzik.

A tömegkommunikáció eszközei bármikor kikapcsolhatók, félretehetők (szemben a társalgással, ahol a társas érintkezés alapvető feltétel) A tömegkommunikáció eszköz, más szóval médium, többes száma: média, ebbe a csoportba tartoznak például a sajtó, rádió, TV, közterületi objektumok (pl.: plakátok, feliratok), internet, reklám, mozi, videó, stb.

A tömegkommunikáció célja lehet

Tájékoztatás, információ nyújtása
Ismeretterjesztés (→ oktatás, műveltségfejlesztés)
Szórakozás
Normák, értékek közvetítése, így szerepe van egyének és csoportok társadalomba való beilleszkedésében (a szocializációban)
Közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi csoportok érdekeinek, céljainak megfelelően, akiknek a kezében van az adott média, illetve akik fizetik a hirdetéseket, reklámokat, stb.)
Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti embercsoportok megegyezését (a konszenzusteremtést)

A tömegkommunikáció jellemzői:

Személytelen, a személyesség hiánya jellemzi
Közvetítése eszközök segítségével történik
Alapvető funkciója a tájékoztatás
Gyakran érvényesül a felhívó funkció is.
Manipulálás (az információnak csak töredékét juttatják el a közönséghez)
Cél mindig a figyelemfelhívás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés és a reklám.
Gyakran leegyszerűsíti a világról alkotott képet és az értékrendet.

Hirdetés

A média típusai

A tévé, a rádió, az internet, a könyvek, a filmek és a sajtó. Egyes médiumok vizuálisak, vagyis a képi megoldásokra hagyatkoznak, mint például az újságok vagy a plakátok. A rádió auditív, azaz hangi csatornát használ. Ezenkívül természetesen vannak összetett, úgynevezett audiovizuális csatornák, amelyekben egyszerre érvényesül a hang és a kép. Ilyen például a televízió vagy az internet.

Köztévé

Feladata a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információ; nemzeti értékek és hagyományok közvetítése, kisebbségek nyilvános megszólalási lehetősége.

Sajtó (a vizuális média)

A sajtótermékek úgy közölnek információkat, hogy eleget tesznek a következő követelményeknek:

publicitás (nagyobb nyilvánosság)
perioditás (szabályos időközönkénti ismétlődés)
aktualitás

Sajtóműfajok:

tájékoztató
véleményt közlő, véleményformáló

a. A tájékoztató sajtóműfajok

Hír

közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva.
Tényhír: Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?
Teljes, kifejtett hír: Miért? Hogyan?
A teljes hír jellemző felépítése a fordított piramiselv és a lineáris (előrehaladás) szerkezete
Bevezető (összegző)
Magyarázó (részletező)
A jó hír: figyelemfelkeltő, érthető, korrekten tényszerű

Hirdetés

Tudósítás

közérdekű, aktuális eseményről adott, a helyszínen készített beszámoló (a tudósító szemtanú)
visszafogottan személyes hangvétel, monologikus forma

Riport

érdekes eseményről (jelen – vagy múltbeli) szóló eleven, színes, személyes hangvételű, sokszor oknyomozó, tényfeltáró szándékú beszámoló.
A helyszínen készült tudósítás, amelyben a riporter bemutatja az eseményekről a helyzetet, környezetrajzot ad, és megszólaltatja a szereplőket is. → Formadöntően párbeszédes (dialógus). Általában hosszabb terjedelmű, elgondolkodtató.
Gyakori eszköze a feszültségteremtés, a fordulat, a késleltetés, a metaforák. Viszont az információk pontosak, hitelesek, konkrétak, a riportalanyoktól csak azt idézi, ami tényleg elhangzott.

Interjú

az újságírónak a nyilvánosság számára készített beszélgetése nevezetes, vagy érdekes emberekkel.

A manipuláció

A befolyásolás szélsőséges, negatív esete a manipuláció, amikor a közlő a befogadót rá akarja venni valamire, de ezt nem nyílt közléssel, hanem burkoltan, a befogadót megtévesztve teszi.

A manipuláció néhány jellemző eszköze:

egy dologhoz kívánatos értékeket társítanak (szépség, fiatalság, jólét, béke, férfiasság, stb.)
montázs: képek egymás mellé helyezése, amelyek közt a befogadó összefüggést teremt (→ valamit rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tesznek, stb.) ingerküszöb alatti montázs: pl.: Cola
fenyegetés, félelem, bűntudat felébresztése: baj, kár ér, ha nem vagyunk a termék fogyasztói
híres emberek fogadtatnak el árucikket
társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra hivatkozás
szándékos hiánykeltés (csak ma; amíg a készlet tart)
„ön is megnyerheti”
elhallgatás vagy szelektív (szándékosan válogatott) hírközlés
az információ szétdarabolása, az egyes jelenségeket, kijelentéseket összefüggéseikből kiszakítva kezelik.