A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői

A kommunikációról

• kommunikáció – közlésfolyamat: mindennapi életünk meghatározó momentuma
• nyelv: a kommunikáció egyik formája, szóbeli & írott
• nyelv = jel + szabály + hagyomány
• a siker érdekében: főbb jellemzők
• kommunikáció – valamely jelrendszert (pl: nyelv) szándékosan és kölcsönösen felhasználunk az emberi érintkezésben – nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere
• beszélő és hallgató, feladó és címzett, adó és vevő – állandó kölcsönhatásban állnak
• a kétoldalúság alapvető eleme a folyamatnak, időnkét helye és szerepcsere
• szükségesek a 1. beszélő értelmes, egész mondatai, ezek 2. a csatornán, pl. levegőn keresztül 3. jutnak el a hallgatóhoz, aki ezeket 4. dekódolja, és 5. visszajelzést ad – kétoldalú folyamat!
• Produktív mind a két fél részéről
• A sikeres kommunikáció alapkívánalma a mindkét fél által ismert nyelv –gát lehet: eltérő nyelvváltozatok, dialektusok, argó, szleng, ifjúság által használt szavak ismeretének hiánya, stílusok különbözősége, tudományos kifejezések, barokkos körmondatok
• A komm. akkor sikeres, ha bíztosítva van az erre megfelelő közeg, a csatorna – levegő, telefon, internet stb., ha több csatornát használunk, csökkentjük a félreértés esélyét, illetve az egymás melletti elbeszélést – a személyes a legcélravezetőbb
• Összetevő még: a beszédhelyzet, amely a felek között kialakult viszonyokat konkretizálja, konkrét közegbe helyezés
• A beszédhelyzetnél nagyobb egység: a valóság, külső (minket körülvevő) és belső (az egonk) valóság – ha a valóság vagy annak egy szelete ismeretlen a hallgató számára, akkor nem érti meg a dolgokat
• Kód: a közlés nyelve, gesztusok, jelbeszéd, normák stb
• Az üzenet megértése a kommunikáció eredménye, ha bármely más összetevő hiányzik, ez meghiúsul – de átadható más úton is, pl. jelzés, mimika, testtartás
• Sikeres kommunikáció – információ fogalma, információs viszony is egyben, a komm. Során egymást informálják a felek, de ez egyoldalú viszony
• Van aki a műalkotásokat is közlésfolyamatnak tekinti – összetett rendszer, mert pl. azonos képek, más érzelmi hatás
• A kommunikáció sikeréhez nem elegendők ezek a nyelvi összetevők – kell még a nyelven túli, vagyis metakommunikáció

A nyelvi közlésfolyamat:

• legfontosabb tényezők: beszélő, hallgató, üzenet, kód (nyelv), csatorna, beszédhelyzet (Jacobson-modell)
• beszélő (adó, jeladó, közlő): valamit közölni akar
• hallgató (vevő, jelvevő, befogadó, címzett): akinek az üzenetet szánják; észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat
• a beszédtevékenység mindkét részről alkotó folyamat, a tudatosság mellett automatikus mozzanatok is vannak benne
• a beszélő & a hallgató megléte még nem elegendő a kommunikációhoz, a kommunikációnak szándékos jelhasználat esetén mindig valamilyen célja van, egy üzenetet akarunk közvetíteni
• az üzenetet a beszélő formába önti – kódolja, a hallgató megfejti – dekódolja
• a kód: hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer (a nyelv is egy kódrendszer, de vannak nem nyelvi kódok is)
• a nyelvi közlésfolyamatban közösen ismert nyelvre van szükség (lehet anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, de még az anyanyelv esetében is lehetnek problémák – különleges nyelvváltozat, ismeretlen szavak, szakszavak, stb)
•  a beszélő és a hallgató között kommunikációs közeg, csatorna jön létre (levegő, média, stb)
•  az eredményes közlésfolyamatnak az is feltétele, hogy közös ismereteink, előismereteink legyenek az adott tárgyról, amelyet valóságdarabnak, valóságnak nevezhetünk

A kommunikációs kompetencia összetevői:

1. a megnyilatkozás nyelvtanilag helyes-e
2.  a megnyilatkozás megvalósítható-e egy adott nyelvi produkció keretében
3.  a megnyilatkozás releváns-e az adott kommunikációs helyzettel, kontextussal
4.  a megnyilatkozás megfelel-e az elvárt nyelvi viselkedésnek, kulturális elvárásoknak

A társalgás (együttműködés, kooperáció) maximái:

„…legyen adalékod a társalgáshoz olyan, amilyet azon a helyen, ahol megjelenik, annak a beszélgetésnek elfogadott célja vagy iránya elvár, melyben épp részt veszel.” (Grice)

1. Mennyiség

• legyen a kívánt mértékben informatív
• ne legyen túl informatív (ez idővesztés)

2. Minőség

• ne mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis
• ne mondj olyat, amiről nincs megfelelő tudásod

3. Viszony/Kapcsolat  – relevancia

• légy releváns (odaillő, a tárgyhoz kapcsolódó)

4. Mód/Modor – érthetőség

• kerüld a homályos kifejezésmódot és a kétértelműséget
• megnyilatkozásod legyen tömör és rendezett