A szöveg szerkezete: cím, bekezdés, tömb
Mi a szöveg?
Az emberi élet nélkülözhetetlen eleme a kommunikáció. Annak érdekében, hogy közöljünk a másikkal valamit, szövegeket hozunk létre. A szöveg nyelvi jellegű kommunikációs egység, melynek szerkezete, tartalma és jelentése viszonylag zárt, és a beszédhelyzet vagy szövegkörnyezet közegében értelmezhető. Általában több mondatból áll, de előfordul, hogy egy hangot (Jaj!), vagy már egy mondatot szövegnek lehet tekinteni (A fűre lépni tilos!).
A szövegszerűségnek megvannak a saját jellegzetességei, melyekkel a legtöbb szöveg rendelkezik:
- megszerkesztettség
- szövegelemek összekapcsoltsága, belső összefüggés (szövegkohézió)
- teljesség
- lezártság
- tematikai és stílusbeli egyneműség
A szöveg szerkezeti egységei
A szöveg szerkezetének vizsgálatánál két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni. A szöveg esetén beszélhetünk mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységekről. A bekezdés és a nála kisebb szövegegységek (mondat, mondattömb, tételmondat) alkotják a szöveg mikroszerkezetét, míg a bekezdésnél nagyobb egységek (cím, bevezetés, tárgyalás, befejezés, fókuszmondat) annak makroszerkezetét.
A mondattömb és a bekezdés
A szöveg minimális szerkezeti egysége a mondat. Ha egy többmondatos szöveggel van dolgunk, akkor lesznek olyan mondatok, melyek témájuk alapján összébb tartoznak, tömbösödnek, ezzel mondattömböket hoznak létre. Az egy tömbbe tartozó mondatok között egy szorosabb tartalmi-logikai kapcsolat figyelhető meg.
Egy írott szöveg esetén a mondatok tömbösödését azzal jelezhetjük, hogy külön-külön bekezdésbe írjuk őket. A bekezdés a szöveg jelentésbeli, logikai, tipográfiai és nyelvtani egysége, amely az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart. A bekezdés a prózai szövegek legnagyobb mikroszerkezeti egységének tekinthető. Általában egy tételmondattal szokott kezdődni, mely a bekezdés leglényegesebb gondolatát tartalmazza, a többi mondat ezt fejti ki bővebben. Ez látható a következő, Tóth Krisztinától származó idézetnél is:
„Klárimama egyre nagyobb tételben lopkodta haza a Kötöttárugyárból a kardigánokat. Az alumínium ételhordó emeleteibe is kardigánokat tekert, szegény Vica, az unokája meg szégyenkezhetett az iskolában a csipkehorgolt, mindig túl bő felsőkben. Egy idő után már nemcsak a családot látta el, hanem a szomszédokat is…”
A cím
A bekezdésnél nagyobb szerkezeti egységek alkotják a szöveg makroszerkezetét, melybe a bevezetés, tárgyalás és befejezés mellett a fókuszmondat és a cím is beletartozik. A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze.
A cím rendkívül fontos, hisz az olvasó elsőként ezt látja meg, sokszor ennyi dönt arról, hogy a kezébe veszi-e az adott művet vagy sem. Továbbá a cím a szöveg előinformációjának, tartalmi és hangulati jelképének is tekinthető.
Több fajtáját különböztethetjük meg:
- témamegjelölő cím: a szöveg tárgyát közli, egyértelműen lehet belőle következtetni a tartalomra (Az élet értelme, Az európai irodalom története)
- műfajjelölő cím: a szöveg műfajára következtethetünk belőle (Óda, Himnusz)
- címkeszerepű cím: a témát egy szóba sűrítetten jelzi (Iszony, Munkafüzet)
- reklámszerepű cím: figyelemfelkeltő, meghökkentő hatást kelt (Pörkölttel ölt a szomszéd, Velünk jobban jár)
Címet nem csak szövegegésznek, hanem kisebb szövegrészeknek, fejezeteknek is adhatunk (fejezetcím).
Egyéb érdekes ajánlott tartalmak:
