Hirdetés

A szöveg szerkezete: cím, bekezdés, tömb

4 perc olvasás
A szöveg szóban és írásban

Mi a szöveg?

Az emberi élet nélkülözhetetlen eleme a kommunikáció. Annak érdekében, hogy közöljünk a másikkal valamit, szövegeket hozunk létre. A szöveg nyelvi jellegű kommunikációs egység, melynek szerkezete, tartalma és jelentése viszonylag zárt, és a beszédhelyzet vagy szövegkörnyezet közegében értelmezhető. Általában több mondatból áll, de előfordul, hogy egy hangot (Jaj!), vagy már egy mondatot szövegnek lehet tekinteni (A fűre lépni tilos!).

Hirdetés

A szövegszerűségnek megvannak a saját jellegzetességei, melyekkel a legtöbb szöveg rendelkezik:

  • megszerkesztettség
  • szövegelemek összekapcsoltsága, belső összefüggés (szövegkohézió)
  • teljesség
  • lezártság
  • tematikai és stílusbeli egyneműség

A szöveg szerkezeti egységei

A szöveg szerkezetének vizsgálatánál két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni. A szöveg esetén beszélhetünk mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységekről. A bekezdés és a nála kisebb szövegegységek (mondat, mondattömb, tételmondat) alkotják a szöveg mikroszerkezetét, míg a bekezdésnél nagyobb egységek (cím, bevezetés, tárgyalás, befejezés, fókuszmondat) annak makroszerkezetét.

A mondattömb és a bekezdés

A szöveg minimális szerkezeti egysége a mondat. Ha egy többmondatos szöveggel van dolgunk, akkor lesznek olyan mondatok, melyek témájuk alapján összébb tartoznak, tömbösödnek, ezzel mondattömböket hoznak létre. Az egy tömbbe tartozó mondatok között egy szorosabb tartalmi-logikai kapcsolat figyelhető meg.

Egy írott szöveg esetén a mondatok tömbösödését azzal jelezhetjük, hogy külön-külön bekezdésbe írjuk őket. A bekezdés a szöveg jelentésbeli, logikai, tipográfiai és nyelvtani egysége, amely az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart. A bekezdés a prózai szövegek legnagyobb mikroszerkezeti egységének tekinthető. Általában egy tételmondattal szokott kezdődni, mely a bekezdés leglényegesebb gondolatát tartalmazza, a többi mondat ezt fejti ki bővebben. Ez látható a következő, Tóth Krisztinától származó idézetnél is:

„Klárimama egyre nagyobb tételben lopkodta haza a Kötöttárugyárból a kardigánokat. Az alumínium ételhordó emeleteibe is kardigánokat tekert, szegény Vica, az unokája meg szégyenkezhetett az iskolában a csipkehorgolt, mindig túl bő felsőkben. Egy idő után már nemcsak a családot látta el, hanem a szomszédokat is…”

Hirdetés

A cím

A bekezdésnél nagyobb szerkezeti egységek alkotják a szöveg makroszerkezetét, melybe a bevezetés, tárgyalás és befejezés mellett a fókuszmondat és a cím is beletartozik. A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze.

A cím rendkívül fontos, hisz az olvasó elsőként ezt látja meg, sokszor ennyi dönt arról, hogy a kezébe veszi-e az adott művet vagy sem. Továbbá a cím a szöveg előinformációjának, tartalmi és hangulati jelképének is tekinthető.

Több fajtáját különböztethetjük meg:

  • témamegjelölő cím: a szöveg tárgyát közli, egyértelműen lehet belőle következtetni a tartalomra (Az élet értelme, Az európai irodalom története)
  • műfajjelölő cím: a szöveg műfajára következtethetünk belőle (Óda, Himnusz)
  • címkeszerepű cím: a témát egy szóba sűrítetten jelzi (Iszony, Munkafüzet)
  • reklámszerepű cím: figyelemfelkeltő, meghökkentő hatást kelt (Pörkölttel ölt a szomszéd, Velünk jobban jár)

Címet nem csak szövegegésznek, hanem kisebb szövegrészeknek, fejezeteknek is adhatunk (fejezetcím).



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!