A magyar nyelv szókészletének rétegei

Szókészlet:

• a nyelv alapvető építőeleme
• a nyelvek szókészlete hosszú idő alatt, korszakról korszakra alakul ki, növekszik
• egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek legközvetlenebbül

Magyar nyelv: ősi finnugor alapszókincs.

Elenyésző, de a belső szóteremtés erősebb, így a mai magyar nyelv legnagyobbrészt magyar szavakból áll, csak kevés a jövevény vagy idegen szó. A történelem során találkozó népek nyelvei is érintkeznek; ennek során szavak kerülnek át egyik nyelvből a másikba és lassan meghonosodnak.

Magyar nyelv

1. a honfoglalás előtt török népekkel érintkezett – műveltségváltás – az átvett szavak tükrözik (állattartás, vadon élő állatok nevei, lakóhely és berendezés szavai, társadalmi és szellemi tevékenység, stb) 2. szlávok – a honfoglalás előttől kb napjainkig – több ezer kölcsönszó 3. korai németből átvett szavak (polgár, püspök, herceg) – városokkal, kereskedelemmel összefüggő szavak, főúri társaság nyelvhasználata, étkezés, katonai nyelvhaszn., kultúrnövényzet 4. latin jövevényszavak – a középkori latinból, sok közöttük egyházi körökben, iskolai életben, tudományos szavak, orvosi szavak, hónapnevek 5. újlatin kapcsolatok: francia szavak a XVIII-XIX. századból, kevés olasz jövevényszó, ezek katonai, színházi, zenei, kereskedelmi szavak, stb 6. nemzetközi műveltségszavak: nagy világnyelvek közvetítésével, elsősorban a tudományos körökben, forrásuk ált. görög & latin; vándorszavak (régi kultúrák elemeit nevezik meg) 7. modern nemzetközi szavak: felvilágosodás korától, német közvetítéssel 8. tükörszavak: az átvevő nyelv hangalakjával fejeznek ki kölcsönvett idegen tartalmat (pl. anyag – matéria, mater; egyetem – universitas, uni) 9. jövevényszó & idegen szó: nem egyértelmű a határ, idegen eredetűek, idegen hangzásúak, de beilleszthetők a magyar nyelvtani rendszerbe; azok válnak idegen szóból jövevényszóvá, amiknek nincs magyar megfelelője; az idegen szavak és magyar megfelelőjük között hangulatbeli, stílusbeli különbség lehet; ha ugyanazt jelentik, felcserélhetők – kiszorítják valamelyiket

A magyar nyelv szókészletének rétegei

A szókészlet változása-külső és belső okok-külső: környezet változás, életmód változás, új eszközök megismerése-belső ok: nyelvi természetű változások-belső és külső forrású változás – a beszédben indul el, először kisebb közösség, majd szélesebb körök nyelvhasználatában-régen ösztönösebb folyamat, ma a szótárak, a köznyelvi norma, a nyelvtan miatt szabályozottabban megy végbe-újító egyéni szóhasználat akkor lesz nyelvi tény, ha az egész társadalomban elterjed.

A szókészlet változása belső forrásból

• szóteremtés: ösztönös nyelvi tevékenység, egy hangsor önálló jelentést kap, pl. indulatszavak, hangulatszavak
• jelentésfejlődés: a nyelvi elemek a gyakori együtthasználat során jelentésváltozáson mennek keresztül
• szóalkotás: tudatos nyelvi tevékenység, meglévő nyelvi elemek összekapcsolása, több módja létezik:
• szóképzés: a honfoglalás idején kb 50 elemi, többfunkciós képzőnk volt, pl: -d ami lehet: igeképző (mozog-mozdul), kicsinyítő képző (Árpa-Árpád), településnév képző (Szeg-Szeged) és l: igeképző (mozog-mozdul)
• képzőbokrok kialakulása: elhalványul a képző jelentése, és így még egy képző csatlakozik hozzá. Eredeti képző megismétlése, hasonló jelzésű képző, más jelentésű, valamint passzív és inaktív képzők
• szóösszetétel: alá vagy mellérendelő szintagmatikus kapcsolat. Alanyi alárendelés: napsütötte, tárgyi: favágó, mellérendelő lehet kapcsolatos (búbánat), ellentétes (jöttment), jelzős szóösszetételek: minőség, mennyiség, birtokos jelzős
• ragszilárdulás: a határozók kialakulásának jellegzetes módja – a tő és rag kapcsolata idővel elhomályosul, és olyan szorossá válik, hogy a nyelvérzék alapszónak érzi a korábban ragozott szót, például táv-ol-ról
• elvonás: ha a nyelvérzék egy-egy tőszó végét képzőként ételmezi,és leváltásával új szót hoz létre, az negatív szóképzés (perel-per)
• mozaikszók, köznévvé ill. tulajdonnévvé válás által is bővül a szókincs

  A szókészlet változásai külső forrásból 

-idegen eredetű szavak között találhatóak:

bizonytalan eredetűek