Az antik róma – A Flaviusoktól a késő római művészetig – I rész

Egy Constantinus által emeltetett, de régebbi anyagokat felhasználó diadalív falaiba illesztve fennmaradt néhány, a Flaviusok korából származó medalion. A kör alakú reliefek vadász- és áldozati jeleneteket ábrázolnak. Ma még nem tudjuk, eredetileg milyen építményt díszíthettek. Sokáig általános volt az a feltételezés, hogy Traianus vagy esetleg Hadrianus egy diadalívéről származnak, sőt, az ábrázolásokon felismerni vélték Hadrianus családtagjait is. Újabban azonban a Flaviusok korára teszik a reliefek keletkezési idejét. Kidolgozásukban az Augustus kori klasszicizmus a térbeli ábrázolással egészül ki.

A Flavius-ház építtette a Titus thermái néven ismert fürdőt. Domitianus tiszteletére lovas szobrot állítottak a Forumon. Helyreállították a capitoliumi templomot, és az Esquilinuson családi temetkezőhelyet, pantheont emeltek.

Az építkezések a hispániai ltalicában született Traianus hosszú és dicsőséges uralkodása alatt folytatódtak. Előzőleg a rövid ideig hatalmon lévő Nerva egy új császárfórumot emeltetett, amelynek jelentős maradványai ma is láthatók. Nerva fogadott fia, Traianus, uralkodásának húsz éve alatt (98-117) az egész birodalmat és elsősorban Rómát fényűző épületekkel gazdagította. Traianus kora a római művészet nagy kiérlelődésének kora volt, s a további fejlődés már a késő antik kora középkori művészet kialakulását segítette elő. A Traianus idején létrehozott alkotások egyik jellegzetes példája az a beneventói (Beneventum) diadalív, amely a Brindisibe (Brundisium) vezető út elején emelkedik.

Traianus beneventói diadalíve 114-ből, valószínűleg Appollodórosz tervei szerint épült.

A 114-ben készült építmény az atyai gonddal uralkodó nagy császárnak állít emléket. A diadalív feliratán már szerepel a jelző, amelyet a szenátus adott neki: optimus, vagyis a legjobb. A külső falfelületeket és az ív belsejét díszítő domborművek a tökéletes uralkodót, az igazságos kormányzót állítják elénk, aki egyben a birodalom minden polgárának atyja is. Míg római fórumának reliefes oszlopán. Traianus személyesen vezet hosszú hadjáratokat a barbárok ellen, a beneventói diadalíven a béke időszakaiban láthatjuk; nem fáradhatatlan hadvezérként, hanem legfőbb tisztségviselőként, akinek isteni eredetű kormányzata áldást hoz a gondjaira bízott hatalmas területekre. A diadalív attikájának, felső szegélyének bal sarkában egy domborművön a három capitoliumi istenséget, Iuppitert, Iunót és Minervát látjuk, amint Traianus javára lemondanak a Róma fölött gyakorolt védnökségükről. A beneventói diadalív többi reliefjén a császár földet oszt a veteránoknak, kiváltságokban részesíti a tartományokat, vagy a kereskedők küldöttségét fogadja. A jelenetek hátteréből a kikötők helyi istenségei figyelik attribútumukkal az uralkodó nagylelkűségét.

A Traianus atyai gondoskodásának emléket állító reliefek közül az a kettő a legérdekesebb, amelyik az ív belsejét díszíti. Az egyiken a császár áldozatot mutat be, hogy újabb békés korszak vehesse kezdetét. A másikon a római nép családias közvetlenséggel veszi körül Traianust, és jótéteményeiért, a szegény gyermekek támogatásáért hálásan ünnepli. A szegények vállukra emelve mutatják gyermekeiket a császárnak, és az uralkodó áldóan nyújtja feléjük kezét.

Traianus katonai erényeinek a dicsőítésére, a parthusok és a dákok elleni hadjáratainak emlékére a Capitolium lábánál épült fel a császár fóruma. A munkálatokat vezető építész a szír, damaszkuszi Apollodórosz volt, és irányítása alatt nyilván sok kiváló szobrászművész dolgozott, akik a monumentális teret nagyszerű domborművekkel és mellvédekkel díszítették. Traianus fórumáról rengeteg töredék került Róma különböző templomaiba és múzeumaiba; ilyen például a Santi Apostoli-templom sasa, vagy a Constantinus-diadalívet díszítő két másik medalion.

A Forum Traiani együttese szinte keletiesen monumentális volt. A tulajdonképpeni fórumot alkotó, oszlopokkal szegélyezett térre egy diadalíven át lehetett belépni. A tér közepén a császár lovas szobra állt. Az udvar széleihez egy-egy félkör alakú építmény csatlakozott, a diadalívvel szembeni oldalát pedig a Basilica Ulpia öthajós, kétapszisos épülete zárta le. A bazilika mögött két könyvtár kapott helyet, és a köztük nyíló udvaron állt Traianus győzelmi oszlopa. Az oszlop alapjában található sírkamra, amely valaha az uralkodó szarkofágját őrizte, ma üres. Az oszlop mögött a császár temploma magasodott. Ez az egész együttes még érintetlenül állt a barbár betörések korában.