Petőfi életrajza, pályaképe

2.  verses epika megújítása (A helység kalapácsa)

Petőfi a Helység kalapácsával egy eposz paródiát írt 1844-ben. Az eposz eszközeit használja: van előhang, utóhang, vannak állandó jelzők, van seregszemle (amikor a kocsmába belép Fejenagy), isteni beavatkozás is (bíró). Azonban ezt az előkelő stílust alantas dolgok leírására használja. A falusi emberek a hősei, köznapi történettel foglalkozik. Ettől paródia. Azonban ez a mű két műfaj ötvözete: nem csak eposz paródia, hanem anekdotaszerű elbeszélés is. Elbeszélés: jellegzetes falusi szereplőkkel, a falusi életből kiragadott jelenetekkel. Az egész ironikus: a pap és a kovács vetélkedése (már eléggé öregek: 55, 40 évesek), nem illenek hozzájuk a szerepek: Fejenagy a hősszerelmes, Kántor a bukott trubadúr, Erzsók a szerelem tárgya. Ez a szerep összenem illés a szatírának jellegzetes eleme. A népi szereplőkön alkalmazza a szatírát, így lesz anekdotikus. A hosszú hasonlatok az eposzi hasonlatok paródiái (hogyan veszekednek a kutyák a koncért). „Felhevülésének gyors talyigája”: ez rossz metafora, mert a talyiga nem gyors (képzavar). Amikor Fejenagy mászik le a templomból, akkor a kötél és a bőr párbeszéde egy erőltetett allegória, vagy például a szerelmének hatalmasságát akarja jellemezni, de a gazdájukhoz rohanó malacokhoz hasonlítja magát, koronája bornak és pálinkának (stíluszavar). A szereplők körüli képanyag illik a személyek foglalkozásához (pl.: Harangláb úgy cibája a hajat, mint a harangkötelet). A paródia másik jellemzője eszköze a csattanós történet. Tehát ez az eposzparódiának és a szatirikus anekdotának a keveréke. A műnek két célja van: 1. lejáratni a nagyon népszerű romantikus eposzt, 2. megteremteni a verses elbeszélés alapjait. Ezzel a művel akarta előkészíteni a terepet a János vitéz számára. Érdelessége, hogy a korabeliek nem értették meg Petőfi szándékait, azt hitték, hogy egy rosszul sikerült eposz. Báró Eötvös József védte meg.

3. A népies elbeszélő költemény (János vitéz)

Petőfi 1844. végén írta a János vitézt. Eredetileg csak addig tartott a történet, míg Iluska meghal, és Jancsi elindul második vándorútjára. Így egy verses elbeszélés lett volna tragikus véggel. Itt is vannak azért mesei elemek: amikor beáll katonának, ahogy visszatér, a zsiványokkal kapcsolatos kalandja, az, hogy neki akarják adni a királylányt, stb. A főszereplők a legkivetettebbek a faluban. Jancsit találták, cselédként tartják; Iluska anyja meghalt, apja újraházasodott, majd meghalt. A mesei alapokra épít, de aztán a mesei közvetítéseket elhagyja. Mesében a legkisebb fiú szerencsét próbálni indul, itt elkergetik (méghozzá jogosan). Ez a falusi történet nem mese. Műfajilag verses elbeszélés, nagyon jól ábrázolt, differenciált lélekábrázolással. Összetett érzések vannak benne, a lélektani motiváció nagyon magas fokú, ami le van írva, az csak a jéghegy csúcsa, a költő és az olvasó ismeretanyaga tölti ki. Pl.: Jancsi és Iluska „természetesen” azért szerettek egymásba, mert ők a falu árvái. Az író mindig épít a mi életbeli tapasztalatainkra. Csak céloz a lélekábrázolásnál. Ez teljesen idegen a mesétől. A mesében a hagyományra építenek, és mindig ki is fejtik azt. „Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve…” ez egy előreutalás. Jancsival kell azonosítani. Metaforikus eszközök, előreutalások, célzások, ezek a műköltészetnek, a magasköltészetnek, az elbeszélésnek az eszközei. Az 5. fejezet végén kezdődik a mesei betét, ezt biztosan mutatja a holló megjelenése. A falu és a pusztaság Petőfi által megélt való világ (Kiskunság). Mikor belép az erdőbe, akkor kezdődik a mese. A mesében csodás figurák szerepelnek, mint például a griffmadár. Falun kívül jellegzetes mesei fordulatok, csodás segítőtársak (pl. óriáskirály gyermekei, szekeres: akadályozóból segítő lesz Þ jellegzetes mesei fordulat). A továbbírásban szinte csak mesei elemek: tündérország, feltámadás, uralkodás. A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. Az egyik pólus kizárólagossága. Súlytalanító nézőpont: a hősnek semmi baja nem eshet, nem kell érte aggódnunk. Ötvözi a mesét az elbeszéléssel. Elbeszélésben a magasköltészetet használja, de beviszi a népi szereplőket, egyesíti a kettő erényeit. A mű koncepciója két részből áll. 1. Irodalmi program: új ízlés létrehozása. 2. „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjon” (írja levelében Arany Jánosnak). A nép nyelvét, ízlését kell uralkodóvá tenni. Ezért lesz a népmese a vers mintája. Társadalmi program: a népet felemelni, polgárosítani. Ezt fejezi ki az, hogy Jancsi önerejéből kerül a hierarchia legtetejére, és lesz Tündérország uralkodója.