Petőfi Sándor látomásköltészete, Egy gondolat bánt engemet verselemzés

6 perc olvasás

Bevezetés:

Hirdetés

irodalmi kor: a magyar romantika kiemelkedő alakja
mind a 3 műnemben alkotott, de legfontosabb műneme a líra
műveiben a népiesség jegyei fedezhetőek fel, legfőképpen írói pályafutása elején

Fő témái:

tájköltészet (az Alföldet ábrázolja, ez jelentős újítás a tájköltészetben, idáig leginkább a hegyeket ábrázolták az alkotók)
szerelem (fő múzsája felesége és szerelme Szendrei Júlia volt)
közélet: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem” fő értékei

Látomásköltészet:

1846-tól költészete középpontjában állt
a költő vátesz szerepben jelenik meg (Latin eredetű szó, jelentése: látnok jós. A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megnevezésére használt elnevezés. Jellegzetes költői szerep a romantika irodalmában)
látomásköltészetének két legmeghatározóbb verse: Egy gondolat bánt engemet, A XIX. sz. költői (ide tartozik még Az ítélet c. vers)

Egy gondolat bánt engemet (1846) elemzése:

Hirdetés

Petőfi történelemszemlélete: szerinte hamarosan jön egy nagy, véres és kegyetlen háború, amiben a jó és a rossz fognak összecsapni, és a jó végül győzedelmeskedni fog.
műfaja: rapszódia (A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. A romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság kötetlen külső forma, illetve ritmus, emelkedett hangnem, a személyes kifejezésmód és a kötetlen szerkezet, ez utóbbi annak a következménye, hogy a szerkezeti egységek nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz.)

a.) A vers nyomtatási képe:

Nincsenek versszakok.
A sorok változó hosszúságúak.
A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát.
A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz.
Rímtechnika: páros rímek – ez ellentétben áll a szabálytalan versformával.

b.) Beszédhelyzet és költői szerep:

c.) Metaforizáció:

3-6. sor hasonlatai: leírják, pontosítják, hogy hogyan nem akar meghalni.
9-12. sor hasonlatai: pontosítják, leírják, hogy hogyan szeretne meghalni.
13-30. sorban lévő viharmetaforák: „mennydörgés” „harsong” „ágyúdörely” „zendül” – A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi (viharral) problémákkal.
hangvétele ünnepélyes

d.) Értékszerkezet:

A haszontalan és a hasznos halál áll egymással szemben.
A hősi halál pozitív, a hasztalan halál negatív , a közjóért való élés pozitív,a haszontalan élet pedig negatív értéket képvisel.
A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja.

Hirdetés

e.) Versritmus és tempóváltás:

A XIX. század költői (1847) elemzés:

a.) Cím vizsgálata:

A cím elmondja, hogy költőkről szól, de elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel.
A címet többféleképpen is ki lehetne egészíteni pl. költőiről, költőinek feladata.
A cím alapján az olvasó kritikát várna.

b.) Beszédhelyzet:

Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából.
A lírai én vátesz költői szerepben van.
Kora költőihez szól.
A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott
A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok.

c.) Költőszerepek:

1. vsz.: elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait.
2. vsz.: új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
3. vsz.: kijelöli a költők feladatát: álljanak ki a nép mellett és buzdítsák őket.
4. vsz.: megemlíti a hamis prófétákat, vagyis azokat, akik a saját és a nemesség érdekeit védik.
5. vsz.: a cél elérésének feltétele az, hogy mindenki egyenrangú legyen, jólétben éljen és ha ez megvan akkor eljön a Kánaán, a gazdasági, jogi és kulturális egyenlőség.

d.) Költői képek:

Lapozz a további részletekért

Kedvenc tételeid