Hirdetés

Ómagyar Mária-siralom

4 perc olvasás
white fountain pen

Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelven fennmaradt vers. A Halotti beszédhez hasonlóan ez is fordítás, azonban nem egyetlen latin eredetire megy vissza, mivel szerzője több forrást használt fel. Ezt a technikát hívjuk kompilációnak. A magyar szöveghez egy Gottfried nevű párizsi apát Planctus ante nescia kezdetű műve áll a legközelebb.

Hirdetés

Az Ómagyar Mária-siralom valószínűleg a 13. század közepén keletkezett, és ugyanezen század végén másolta be egy ismeretlen személy a Sermones (Beszédek) című kódex egyik üres lapjára. Ezt a kódexet később Leuveni kódexnek nevezték el, mert egy ideig a leuveni egyetem könyvtárában őrizték, Belgiumban.

Az Ómagyar Mária- siralom a Leuveni kódexben található meg. Egy korábbi Mária-himnusz (Planctus) szabad átköltése.

Az Ómagyar Mária-siralom egy 1300 táján lejegyzett magyar vallásos vers. Szerzője ismeretlen.

A vers műfaja planctus. Témája Szűz Mária fájdalma Jézus megkínzása és kereszthalála láttán. A vers tehát egy bibliai témát dolgoz fel, ugyanakkor tovább is gondolja az evangéliumban olvasható történetet, hiszen a szenvedő fiát látó anya személyes érzelmeiről szól.

Hirdetés

A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélődő asszony, aki tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol fiát szólítja meg anyai becézgetéssel, hol halálát kéri úgy, hogy önmagát ajánlja fel fia helyett, majd Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.

Az Ómagyar Mária-siralom poétikai, költészettani megformáltsága a korabeli magyar nyelvű líra fejlettségéről tesz tanúbizonyságot. Aligha képzelhetnénk el ilyen remekművet előzmények egész sora nélkül. A vers költőiségét szépen szemlélteti például a sokat idézett 5. szakasz:

„Világ világa, / Virágnak virága! / Keserüen kinzatul, / Vos szegekkel veretül”.

A versszak hangzását a v és k hanggal kezdődő szavak sokszoros alliterációja teszi zeneivé. A „világ világa” figura etymologicája pedig mesterien állítja egymás mellé világ szavunk két jelentését. Ez a kifejezés nemcsak költői játék, hanem Jézus egyik evangéliumi kijelentésére utal:

„Én vagyok a világ világossága” (Jn 8,12).

Az Ómagyar Mária-siralom magyar költője jól megérezte, hogy a latin sorok két ritmikai egységre oszlanak, s végig kétütemű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütemben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, s ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé. Kifejlett rímek, tudatosan alkalmazott alliterációk találhatók benne.

Változatos a rímelhelyezés: előfordulnak páros rímek ( a a b b ), félrímes megoldások ( x a x a ) és bokorrímek is (a a a ). Ezek a verstechnikai megoldások gyakorlott szerzőre vallanak.

Hirdetés

A versben fejlett rímek, szép és tudatos alliterációk találhatók. Előfordulnak páros rímek (a a b b), félrímes megoldások (x a x a) és bokorrímek is (a a a). A régi irodalmi nyelvben gyakori forma, hogy egy szó önmagával alkot birtokos jelzős szószerkezetet (pl.: „halálnak halála”„énekek  éneke”). Ez  vehetjük túlzófoknak is („énekek éneke”  =leggyönyörűbb ének).



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!