Hirdetés

Móricz Zsigmond élete (1879-1942), korszakai

4 perc olvasás
Móricz Zsigmond élete (1879-1942), korszakai

Móricz Zsigmond élete (1879-1942):

  • Tiszacsécsén (Tiszaháton) született, apja paraszt, anyja papleány
  • A kétfajta családi hagyomány nagy szerepet játszott társadalmi érzékenységének, falu képének kialakulásában
  • Debreceni évei alatt vállal először újságírói munkát + első elbeszélése
  • Pesten 1903 végétől Az Újság napilap munkatársa
  • Pályakezdését hosszas készülődés jellemzi, nehezen talál saját hangjára
  • A Kisfaludy Társaság megbízásából több népdal- és népmesegyűjtő utat tesz a Tiszaháton
  • Az induló Nyugat munkatársai közül egyedül ő ismeri a falusi-paraszti világot
  • Időbe telik, míg szakítani tud a kor uralkodó falu-képével, a tréfás-adomaszerű és az érzelmes-idillikus ábrázolással
  • A Nyugatban közölt Hét krajcár c. novella majd elbeszéléskötet megjelenése híressé teszi és összebarátkozik Adyval
  • Ady: Móricz félig kisúri hősei a magyarság erejét és akaratát példázzák, s azt a reményt keltették, hogy képes kiverekedni magának a demokráciát
  • Móricz magáról: Én kíméletlen és lelkiismerettel eltöltött vádlója voltam az elmúlt időknek,…
  • Mindketten a magyar Ugar nyomorúságának kifejezői és ostorozói (elmaradottság, fullasztó légkör), de M. szemhatára nem terjedt túl az Ugaron
  • Kassák Lajos: reális viszonylatokban lát mindent, arra törekszik, hogy a maga valóságában mutassa meg előttünk a világot
  • művei kiváltották az irodalmi körök elismerését, ugyanakkor széle közönségsikert is arattak
  • újszerűsége: témaválasztás, problémaérzékenység, ábrázolásmód, stílus
  • művei egyidejűleg líraiak és drámaiak (kiélezet konfliktusok, határozott vonalvezetés, feszes szerkezet)
  • hősei különleges egyéniségek, mély érzelmekkel, erős szenvedélyekkel, nagyratörő vágyakkal
  • a fojtó környezetből kitörni akaró hősöket azonban visszahúzzák a körülmények, hibáik
  • a főhős ábrázolása, külső-belső jellemzése árnyalt (indítékok, vágyak, ösztönök)
  • lassan érlelődő művész volt, harmincéves koráig kereste magát, mondanivalóját, kifejezőkészletét
  • teológiát, jogot, bölcsészetet tanul: tágítja világismeretét és műveltségét
  • felismeri, hogy azt a világot, amelyet pesti írótársainál sokkal jobban ismer, kell könyörtelen igazságigénnyel ábrázolnia
  • hiteles társadalomkép, mivel hiteles alakok magatartásán keresztül bontakozik ki
  • a legnagyobb magyar novellisták egyike
  • bemutatja a magyar valóság körképét
  • novelláival robban be az irodalmi életbe
  • két réteget mutat be: paraszt, gentri
Hirdetés

Első korszaka (1908-1919)

  • a Hét krajcár c. novella megjelenésével kezdődik
  • hangja szenvedélyesebb
  • korai regényeiben, novelláiban még inkább a naturalizmus dominál
  • pl.: Sárarany (1910), Az Isten háta mögött (1911), A fáklya (1917)

Második korszak (húszas évek):

  • új témák:
    • gyermekkor (Légy jó mindhalálig (1920), Forr a bor (1931)),
    • történelmi múlt (Az Erdély-trilógia),
    • a 19. sz. végének dzsentri-világa (Úri muri (1927), Rokonok (1932))

Harmadik korszak (30-as évek):

  • visszatér a parasztábrázolás téma
  • drámaiság és balladai hangulat a jellemző, később realizmus
  • objektív, riporteri stílus
  • téma: a pusztai élet, a ridegpásztorok világa, a falusi nyomor, babonák


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!