Hirdetés

Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés II.

5 perc olvasás
Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés II.

Barbárok (1931)

– a harmincas években M. ismét a falusi és városi szegénységet vette témájául – ijesztő elmaradottság, babonás hiedelmek – a cím is feszültséget kelt: olyan világot készít elő, amely nem csak műveletlen, idegen, hanem kegyetlen, embertelen is – a novella és az elbeszélés határán áll – az 1. és a 3. rész balladaszerű, a 2. pedig népmesére emlékeztet – szereplői gazdag parasztok (saját nyáj) – a pásztorok élete távol esik a civilizációtól – történelmi időn kívül élnek (megállt az idő a világukban) – a novella folklór gyökerei: Megölt havasi pásztor c. ballada + A bárányka c. ballada – minden szónak, gesztusnak nagy a jelentősége, a hallgatás mögött fenyegetés, a szavak mögött kétértelműség rejlik – a pusztán a kutya pótolja az emberi kapcsolatokat ( a juhász és a puli megértik egymást) – a tárgyak szerepe és súlya nagyobb (szíj, kalap, vadkörtefa9 – a szigorú szokások, előítéletek érvényesülnek: Bodri juhász bizalmatlan a „városfélékkel”, míg a „pusztabéliekkel” nem – a vörös juhászt a szíj készteti vallomásra (ősi, pogány hiedelem, babona), a szíj a lelkiismeret szimbóluma – a novella nyelve eszköze a jellemzésnek (hiteles népnyelvet teremt) – hasonlít a népballadákra: ismétlések, kihagyások – a ritmus állandóan változik – a körülményesség a gondolat elleplezését szolgálja, a kétértelműség ironikusan hat – a cím kétértelmű: nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész megrekedt, megmerevedett pásztorélet – az elbeszélő mindvégig személytelen, nem ítélkezik – az ítéletet a vizsgálóbiztos szájába adja (a novella utolsó, leghangsúlyosabb szava) – a fokozatosan kibontakozó, drámai felépítésű cselekményben ismételt váltások vannak – mindegyik egységnek megvan a maga feszültségíve

Hirdetés


Hirdetés

1. rész

– A puli jelzi a közelgő veszélyt, a hallgatás fokozza a feszültséget, a tetőpont a gyilkosság – a novella végén a vizsgálóbiztos igazságot szolgáltat, de megoldódott ezzel bármi is? – a ridegpásztorok társadalmon kívüli, kultúra alatti világa termelte ki azt a kannibál erkölcsöt, amellyel a veres juhász és társa lelkifurdalás nélkül agyonveri Bodri juhászt, 12 éves fiát és kutyáját (érzéketlen szörnyetegek) – a gyilkosság oka a rablás, a vagyonszerzésnek ez az ősi módja – tömören, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot – jóságos és hűséges felesége a népmesék lehetetlent is legyűrő hőseként keresi férjét és fiát ( a hűség, szeretet, kitartás szimbóluma) – Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között él, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség – A hagyományos erkölcsi kategóriák érvénytelenek (egyszerűen nem ismerik, elfelejtették őket) – Társadalomkritika: hogyan létezhet a 20. század 30-as éveiben olyan embercsoport, amelyet nem érintett meg a civilizáció – riportszerű, tárgyilagos írásmód (szociográfia irodalom) – M. visszatérő témája az elmaradottság, a szegénység, a babonák világa, a falu és tanya ábrázolása – Az emberek az életmódjuk által lealacsonyodnak az állati szintre – A gyerek is ugyanolyan, mint az apja – A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció ,nincsenek emberi érzések – 1 rész: expozíció: megérkeznek veres juhászék bonyodalom: veres juhász meg akarja kapni a szíjat, Bodri juhász nem adja tetőpont: a gyilkosság megoldás: temetés, vacsora

2. rész

– expozíció: az asszony elindul otthonról – bonyodalom: nem találja a férjét – kibontakozás: keresés – tetőpont: a puli megtalálja a kalapot – megoldás: Szegedre viszik a szíjat

3. rész

– expozíció: kihallgatás – bonyodalom: nem ismeri be, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani – kibontakozás: vita – tetőpont: meglátja a szíjat – megoldás: beismeri – balladaszerű: kihagyások, balladai homály – nyelve: utánozza a parasztok beszédmódját (tájszavak úgy beszélteti hőseit, amilyenek (valóságtükröző szándék), hangalak, szókincs – a szíj fordulópont mind a három részben – a dialógusok nagyobb szerepet kapnak, mint az elbeszélt részek