Madách Imre: Az ember tragédiája

1., Irodalomtörténeti helye: önmagában áll a korban, a romantika és a realizmus határán.

 

2., Madách élete: Madách egykönyvű szerző, Az ember tragédiája című drámai költemény szerzője. A többi műve csak eszköz ennek magyarázatára.

1823 januárjában született a Nógrád megyei Alsósztregorán, régi, művelt, nemesi családból származott. Gyönge egészségű édesapja korán meghalt. Anyja magára maradva férfias eréllyel irányította a birtokot. Madách a gimnázium hat osztályát magántanulóként végezte. 1837-ben került Pestre, az egyetem bölcsészeti tanfolyamára, majd jogi karára. Már egyetemi évei alatt eljegyezte magát a felvilágosulás eszméivel, a reformkor eszményi liberalizmusával. 1840-ben visszatért Nógrádba, s szerepet vállalt a megyei közéletben. Beteg alkata miatt azonban rövidesen visszavonult. 1845-ben feleségül vette a bihari alispán lányát: Fráter Erzsébet, három gyermekük született.

A forradalom alatt betegeskedett, utána mégis letartóztatták. Kossuth titkárának rejtegetése miatt (1852-1853). Börtönideje alatt felesége megcsalta, 1854-ben elváltak. Madách csak az 1860-61-es országgyűlés idején kapcsolódott be ismét a közéletbe – megyéje képviselőnek választotta meg. Megérte még Az ember tragédiájának sikerét. A Kisfaludy Társaság és a MTA tagja lett, de szívbaja súlyosbodott, s 1864 októberében meghalt.

 

3., A tragédia előzménye:

a., történelmi előzmények:

kiábrándulás

– 1848-49-es forradalom és szabadságharc elvesztése

– magyar függetlenség esélyének elvesztése

– kiegyezés

 

b., filozófiai előzmény

A mű két korszak határán áll, ezek egymással ellentétesek.

bizakodás

– romantikus, liberális történelemfilozófia

– gyülekezés

– szólás, vallás és sajtószabadság

– filozófia megalapozója Hegel. Madách a heigeli teremtést, mely szerint a világot egy abszolút szellem hozta létre, amely maga a tökély, összekapcsolja a bibliai teremtéssel.

– tudományos felfedezések

 

A tragédia

Műfaja és műneme vitatott. A tragédia alapkérdései:

– Mi az élet értelme?  “Mi végre a teremtés?”

– A nő és a férfi kapcsolata hogyan alakul?

– Az emberiség történelme a fejlődés útján halad-e?

 

Keretszínek:

A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el. A tizenöt részből álló mű első három színe és az utolsó szín keretbe foglalja a közbeeső tizenegyet. A keretszínek a Mennyben, a Paradicsomban és a Paradicsomon kívül játszódnak.

 

I. szín: A Mennyben

Az Úr megteremti a világot. Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, részét követeli: “Együtt teremténk, osztályrészemet követelem”. Lucifer célja az Úr világát megdönteni. Be akarja bizonyítani, hogy nincs értelme az életnek. Konkrét célja elérni, hogy Ádám öngyilkos legyen, megszűnjön a népesedés, megakadályozni, hogy elinduljon a dialetika.

 

II. szín: Paradicsomban-bűnbeesés

A Biblia történetének megfelelően Lucifer rábeszéli Ádámot és Évát, hogy egyenek a tiltott fák gyümölcséből. Éva hajlik jobban a bűn felé, azt állítja, az Úr eleve bűnösnek teremtette.

“Miért büntetne? -Hisz ha az utat

kitűzte, melyen hogy menjünk kívánja,

egyúttal olyannak is alkotott,

hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.”

A bűn elkövetése miatt el kell hagyniuk a Paradicsomot.

 

III. szín: Paradicsomon kívül

Ádám meg akarja tudni életének értelmét, meg akarja látni jövőjét. Ezután Lucifer egy manipulált történelmet mutat be. Ádám és Éva nyomorúságban élnek a Paradicsomon kívül. Lucifer megígéri Ádámnak, hogy végigkíséri őt az emberiség múltján, aki álomba merül és megálmodja az emberiség történetét.

 

IV. szín: Egyiptom

Az ókori Egyiptomot mutatja be. Ádám, mint fáraó élvezi dicsőségét. Minden hatalom az övé, de mégsem boldog, mert ezt nem magának köszönheti. Ezt az Úrtól kapta. A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Ádám felemeli magához Évát és ezáltal kiábrándul a zsarnokság rendszeréből.

 

V. szín: Athén

Athénban játszódik, ahol Ádám mint Miltiádész szolgálja a nép ügyét. Sokáig ezért igen népszerű ember. Később a nép ellene fordul, így Ádám kiábrándul az athéni demokráciából.

 

VI. szín: Róma

A császárkori Rómában játszódik, ahol a gazdagok egész nap szórakoznak, mulatoznak. A közügyekkel senki sem foglalkozik. A cselszövés és a gyilkosság mindennapos. Ádám egy új vallástól, a kereszténységtől vár megoldást.