Hirdetés

Kölcsey Ferenc: Huszt elemzés

A Huszt című epigrammában a dicső múlttal szemben a költő jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghezvinni. Az 1-4. sorig romantikusan színezett elbeszélés, az 5-8. sorban valóságos drámai jelenettel folytatódik. A régi dicsőség árnyalapjának szózata és tanításának szigora egy szállóigévé vált parancsban összegződik: “Hass, alkoss, gyarapíts: és a haza fényre derül”.

Hirdetés

A történelmi körülmények: 1832-36-os országgyűlés felosztása, az 1830-31-es Lengyel felkelés vérbefojtása ismét újabb kétségbeesése taszítja Kölcseyt. Így a három költői korszak 1837-38 között ebben a hangulatban tart. Ennek a korszaknak jellemző verse: Zrínyi második éneke.

 

Kiegészítés

A cím konnotatív értelmű. A költő Huszt várával azonosítja a nemzetet, tehát a cím valójában implicit metafora.

Mivel két részből tevődik össze és a disztichon is fellelhető a műfaja epigramma.

Témának a költő a haza elmaradt fejlődését, a magyarok buzdítását választotta.

1831-ben íródott a vers, az akkori állapotokat mutatja be: „És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?”. Huszt várával azonosítja Magyarországot, tehát ez a vers helyszíne.

A lírai én jelenlétét  bizonyítják a felszólítások és a „felém” határozószó. A költő, aki azonosul a lírai énnel arra figyelmezteti a magyarokat, hogy ne a múlt szépségeiről ábrándozzanak, hanem tekintsenek körül a jelenben és a jövőjüket építsék ki.

Szervező elv a metafora – Huszt várát azonosítja Magyarországgal.

Szerkezete 8 sorból álló szakasz, melynek nincs ríme, a legtöbb epigrammához hasonlóan. Két részre oszthatjuk: az első 4 sor és az utolsó 4 sor.

Az első rész Huszt várának helyzete bemutatásával kezdődik. A „bús” művészi jelző egyben megszemélyesítés is, a hely komorságát, szinte kísértetiességét fejezi ki a „csend”, éjjeli”, „sír”, „rémalak” szavakkal együtt. A domináló kifejező módba, az leírásba, az elbeszélés is beágyazódik. Ennek a résznek a kulcsszava a „romok”, amely a vár történelmét foglalja magába: valamikor ékes vár lehetett, de ma már csak romok maradtak, nem alaptalanul. Hisz magától nem omlik le a vár ha jól karban van tartva. Ez a nép hibája és ezért is vonult sötét lepel alá Magyarország.

A második rész költői kérdéssel kezdődik, érzékelteti a „hazafi” hibásságát. E szakasz a magyar nép felé szól, szónokiasan kérdez és felszólít az ország érdekében. A régi idők dicsőítését hiába valónak tartja, ha a jelen romokban hever. Arra figyelmeztet, hogy ha nem cselekedünk most, a jövő borzalmaival kell szembeszállnunk. Ma már szállóigévé vált felszólítással fejezi be, amely számunkra is hasznos lehet: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül”.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!