Hirdetés

Kertész Imre: Sorstalanság – Irodalom és Film kapcsolata

6 perc olvasás
Kertész Imre, Nobel-díjas magyar író

A regény

Kertész Imre 1929-ben született, a huszadik század második felében alkotó regényírónk volt, illetve ő az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk. 1944-ben auschwitzi deportálása során megtapasztalhatta a lágerek rideg, embertelen fogságát – fiatal korának ez a megrázó élménye egész írói pályáján felfedezhető. Első regénye a Sorstalanság, amelyből 2005-ben nagysikerű film is készült Koltai Lajos rendezésében. Érdekes hasonlóságokat és különbségeket figyelhetünk meg a verbális eszközökkel dolgozó irodalmi alkotás és az elsődlegesen vizuális műfajú film összehasonlítása során.

Hirdetés

A regény keletkezése

  • Kertész 13 éven át dolgozott rajta (1960-1973), végül 1975-ben jelent meg
  • megjelennek a személyes tapasztalatok (1944, Auschwitz – felszabadítás 1945, Buchenwald)  DE a mű nem önéletrajz, hanem fiktív történet

Bármin gondolkodom, mindig Auschwitzon gondolkodom … Auschwitz beszél belőlem.

A regény témája

  • központi témája a Holokauszt –> Auschwitz, mint az ember elaljasodásának konkrét, valóságos jele és példája
  • a témát feldolgozó jelentős irodalmi alkotások: Anna Frank naplója, Semprun: A nagy utazás, Pilinszky János alkotásai, stb.
  • a téma filmes megjelenései: A napfény íze (2000), Schindler listája (1993), Az élet szép (1998)
  • Kertész Imre művének egyedisége megnyilvánul:
    • az elbeszélésmódban és nyelvezetben
    • nem a győzelem/ a vereség, vagy a túlélés a fő témája
    • az emberi lélekről szól, hogy hogyan viszonyul a sorshoz
    • nevelődésregény: egy kamasz fiú, nevezetesen Köves Gyuri nevelődésének történetéről olvashatunk

Cím

  • sors = a választás szabadsága –> sorstalanság = a választás szabadságának hiánya

Végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.

  • sorstalanság = gyökértelenség, az identitás hiánya

∅ igazi családja (elválta, intézet, civakodnak a feje fölött

∅ zsidó hagyományok (Gyuri csak apja elmenetelekor szembesül az üzleti dolgokkal)

∅ konkrét vallási identitása

∅  magyarsága (magyarok közt zsidó, zsidók közt magyar -> a határőr és a vagyontárgyak)

A regény nyelvezete

  • a regény kifejezőeszköze az írott nyelv
  • a kiadó először visszadobta a “nehézkes, rosszízű” mondatai miatt
  • valóban: puritán, éretlen, egyszerű mondatok
    • DE Adorno szerint: “Auschwitz után nincs művészet.”

A Sorstalanságot akár nyelvkritikai munkának is mondanám. Nem is annyira a lágerről szól, mint inkább a nyelvből való kirekesztettségről. (Kertész Imre)

Elbeszéléstechnika

A regényben

  • egy 15 éves fiú nézőpontja (E/1)
  • nem visszatekintés, hanem naiv gyermeki nézőpont
  • mindent tudomásul vesz, “természetesen”
  • előfordulnak emlékképek, de alapvetően lineáris elbeszélés
  • nincsenek felnőtt sablonok
  • gyermeki nézőpont: fokozatosan döbben rá a valóságra
  • a tapasztalatok megélésének ideje egybeesik a felnőtté válás folyamatával -> nevelődésregény/bildungsroman
  • nem ítélkezik, hanem átél
  • az olvasó hozzáadja saját tudását -> szubjektív tapasztalat

A filmben

  • Gyuri naiv nézőpontjából látjuk az eseményeket (naiv, ugyanakkor bizonyos szempontból koraérett)
  • néha nehézkes ábrázolni a belső monológokat (!)
  • premier plán -> közelképek, arcrészletek
  • lineáris, egyívű történetmesélés
  • szükségszerűen vannak benne kihagyások
  • színek: egyre fakóbbak, halványabbak -> kifejezi a látásmód változását (a végén újra színes lesz/ amerikai katona)
    • a koncentrációs táborokról fekete-fehér fényképek állnak rendelkezésünkre, így él emlékezetünkben
  • Gyuri arcának változásában látjuk a szenvedések embert formáló, lelket torzító erejét
  • nem naturalista ábrázolásmód -> nem a szenvedések ábrázolásával akar hatni a nézőre a film

A film

  • színes, magyar filmdráma, 140 perc, 2005
  • Rendező: Koltai Lajos
  • Forgatókönyvíró: Kertész Imre
  • Operatőr: Pados Gyula
  • Zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard
  • Forgatás: 11 forgatási hét, 59 forgatási nap (2003-tól)
  • Forgatókönyv: 119 oldal, 146 kép, 653 beállítás, 2501 csapó
  • Nyersanyag: kb. 70 km exponált nyersanyag

Szereplők

  • 145 színész, kb. 10 000 statiszta
  • Nagy Marcell (Köves Gyuri)
  • Dimény Áron (Citrom Bandi)
  • Harkányi Endre (Kollmann)
  • Bán János (Apa)
  • Schell Judit (Anya)
  • Herrer Sára (Annamária)

Eszközök a filmben

  • hangok, zene: érzelmes + magyaros motívumok (de a csöndnek is fontos jelentősége van)
  • színészi játék: Marcell szövegmondása gyenge, erőtlen, de arcjátéka, tekintete kifejező
  • képek: premier plán, nagytotál (a táborról, ellenfényben), félközeli (a pesti rokonokról)

+ amikor Gyurit valaki a hátán viszi -> fejjel lefele látott kép groteszk hatást kelt.

  • fény: lámpafény az imánál; általában lassan sötétedik el a kép; a tábor fényei

Nobel-díj

  • 2002-ben A Svéd Akadémia döntése alapján, indoklás:

Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.

  • irodalmi és társadalmi szinten is heves vitákat szült ez a kitüntetés, de tény, hogy Kertész első magyarként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat (ezen kívül még többet között József Attila-díj, Márai Sándor-díj, Kossuth-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje…)

Mindezek alapján láthatjuk, hogy Koltai Lajos rendezése igyekszik hűen megjeleníteni a Kertész Imre regényében fellelhető elbeszélésmódot. Sem a könyvben, sem a mozgóképes feldolgozásban nincsenek kulcsjelenetek, csattank, ehelyett a dolgok csendben, egész egyszerűen megtörténnek. A regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítás nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, hogy jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett.