Kertész Imre: Sorstalanság – Irodalom és Film kapcsolata
A regény
Kertész Imre 1929-ben született, a huszadik század második felében alkotó regényírónk volt, illetve ő az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk. 1944-ben auschwitzi deportálása során megtapasztalhatta a lágerek rideg, embertelen fogságát – fiatal korának ez a megrázó élménye egész írói pályáján felfedezhető. Első regénye a Sorstalanság, amelyből 2005-ben nagysikerű film is készült Koltai Lajos rendezésében. Érdekes hasonlóságokat és különbségeket figyelhetünk meg a verbális eszközökkel dolgozó irodalmi alkotás és az elsődlegesen vizuális műfajú film összehasonlítása során.
A regény keletkezése
- Kertész 13 éven át dolgozott rajta (1960-1973), végül 1975-ben jelent meg
- megjelennek a személyes tapasztalatok (1944, Auschwitz – felszabadítás 1945, Buchenwald) DE a mű nem önéletrajz, hanem fiktív történet
Bármin gondolkodom, mindig Auschwitzon gondolkodom … Auschwitz beszél belőlem.
A regény témája
- központi témája a Holokauszt –> Auschwitz, mint az ember elaljasodásának konkrét, valóságos jele és példája
- a témát feldolgozó jelentős irodalmi alkotások: Anna Frank naplója, Semprun: A nagy utazás, Pilinszky János alkotásai, stb.
- a téma filmes megjelenései: A napfény íze (2000), Schindler listája (1993), Az élet szép (1998)
- Kertész Imre művének egyedisége megnyilvánul:
- az elbeszélésmódban és nyelvezetben
- nem a győzelem/ a vereség, vagy a túlélés a fő témája
- az emberi lélekről szól, hogy hogyan viszonyul a sorshoz
- nevelődésregény: egy kamasz fiú, nevezetesen Köves Gyuri nevelődésének történetéről olvashatunk
Cím
- sors = a választás szabadsága –> sorstalanság = a választás szabadságának hiánya
Végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.
- sorstalanság = gyökértelenség, az identitás hiánya
∅ igazi családja (elválta, intézet, civakodnak a feje fölött
∅ zsidó hagyományok (Gyuri csak apja elmenetelekor szembesül az üzleti dolgokkal)
∅ konkrét vallási identitása
∅ magyarsága (magyarok közt zsidó, zsidók közt magyar -> a határőr és a vagyontárgyak)
A regény nyelvezete
- a regény kifejezőeszköze az írott nyelv
- a kiadó először visszadobta a „nehézkes, rosszízű” mondatai miatt
- valóban: puritán, éretlen, egyszerű mondatok
- DE Adorno szerint: „Auschwitz után nincs művészet.”
A Sorstalanságot akár nyelvkritikai munkának is mondanám. Nem is annyira a lágerről szól, mint inkább a nyelvből való kirekesztettségről. (Kertész Imre)
Elbeszéléstechnika
A regényben
- egy 15 éves fiú nézőpontja (E/1)
- nem visszatekintés, hanem naiv gyermeki nézőpont
- mindent tudomásul vesz, „természetesen”
- előfordulnak emlékképek, de alapvetően lineáris elbeszélés
- nincsenek felnőtt sablonok
- gyermeki nézőpont: fokozatosan döbben rá a valóságra
- a tapasztalatok megélésének ideje egybeesik a felnőtté válás folyamatával -> nevelődésregény/bildungsroman
- nem ítélkezik, hanem átél
- az olvasó hozzáadja saját tudását -> szubjektív tapasztalat
A filmben
- Gyuri naiv nézőpontjából látjuk az eseményeket (naiv, ugyanakkor bizonyos szempontból koraérett)
- néha nehézkes ábrázolni a belső monológokat (!)
- premier plán -> közelképek, arcrészletek
- lineáris, egyívű történetmesélés
- szükségszerűen vannak benne kihagyások
- színek: egyre fakóbbak, halványabbak -> kifejezi a látásmód változását (a végén újra színes lesz/ amerikai katona)
- a koncentrációs táborokról fekete-fehér fényképek állnak rendelkezésünkre, így él emlékezetünkben
- Gyuri arcának változásában látjuk a szenvedések embert formáló, lelket torzító erejét
- nem naturalista ábrázolásmód -> nem a szenvedések ábrázolásával akar hatni a nézőre a film
A film
- színes, magyar filmdráma, 140 perc, 2005
- Rendező: Koltai Lajos
- Forgatókönyvíró: Kertész Imre
- Operatőr: Pados Gyula
- Zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard
- Forgatás: 11 forgatási hét, 59 forgatási nap (2003-tól)
- Forgatókönyv: 119 oldal, 146 kép, 653 beállítás, 2501 csapó
- Nyersanyag: kb. 70 km exponált nyersanyag
Szereplők
- 145 színész, kb. 10 000 statiszta
- Nagy Marcell (Köves Gyuri)
- Dimény Áron (Citrom Bandi)
- Harkányi Endre (Kollmann)
- Bán János (Apa)
- Schell Judit (Anya)
- Herrer Sára (Annamária)
Eszközök a filmben
- hangok, zene: érzelmes + magyaros motívumok (de a csöndnek is fontos jelentősége van)
- színészi játék: Marcell szövegmondása gyenge, erőtlen, de arcjátéka, tekintete kifejező
- képek: premier plán, nagytotál (a táborról, ellenfényben), félközeli (a pesti rokonokról)
+ amikor Gyurit valaki a hátán viszi -> fejjel lefele látott kép groteszk hatást kelt.
Lapozz a további részletekért