Kertész Imre: Sorstalanság – Irodalom és Film kapcsolata

A regény

Kertész Imre 1929-ben született, a huszadik század második felében alkotó regényírónk volt, illetve ő az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk. 1944-ben auschwitzi deportálása során megtapasztalhatta a lágerek rideg, embertelen fogságát – fiatal korának ez a megrázó élménye egész írói pályáján felfedezhető. Első regénye a Sorstalanság, amelyből 2005-ben nagysikerű film is készült Koltai Lajos rendezésében. Érdekes hasonlóságokat és különbségeket figyelhetünk meg a verbális eszközökkel dolgozó irodalmi alkotás és az elsődlegesen vizuális műfajú film összehasonlítása során.

A regény keletkezése

• Kertész 13 éven át dolgozott rajta (1960-1973), végül 1975-ben jelent meg
• megjelennek a személyes tapasztalatok (1944, Auschwitz – felszabadítás 1945, Buchenwald)  DE a mű nem önéletrajz, hanem fiktív történet

Bármin gondolkodom, mindig Auschwitzon gondolkodom … Auschwitz beszél belőlem.

A regény témája

• központi témája a Holokauszt –> Auschwitz, mint az ember elaljasodásának konkrét, valóságos jele és példája
• a témát feldolgozó jelentős irodalmi alkotások: Anna Frank naplója, Semprun: A nagy utazás, Pilinszky János alkotásai, stb.
• a téma filmes megjelenései: A napfény íze (2000), Schindler listája (1993), Az élet szép (1998)
• Kertész Imre művének egyedisége megnyilvánul:
  • az elbeszélésmódban és nyelvezetben
  • nem a győzelem/ a vereség, vagy a túlélés a fő témája
  • az emberi lélekről szól, hogy hogyan viszonyul a sorshoz
  • nevelődésregény: egy kamasz fiú, nevezetesen Köves Gyuri nevelődésének történetéről olvashatunk

Cím

• sors = a választás szabadsága –> sorstalanság = a választás szabadságának hiánya

Végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.

• sorstalanság = gyökértelenség, az identitás hiánya

∅ igazi családja (elválta, intézet, civakodnak a feje fölött

∅ zsidó hagyományok (Gyuri csak apja elmenetelekor szembesül az üzleti dolgokkal)

∅ konkrét vallási identitása

∅  magyarsága (magyarok közt zsidó, zsidók közt magyar -> a határőr és a vagyontárgyak)

A regény nyelvezete

• a regény kifejezőeszköze az írott nyelv
• a kiadó először visszadobta a „nehézkes, rosszízű” mondatai miatt
• valóban: puritán, éretlen, egyszerű mondatok
  • DE Adorno szerint: „Auschwitz után nincs művészet.”

A Sorstalanságot akár nyelvkritikai munkának is mondanám. Nem is annyira a lágerről szól, mint inkább a nyelvből való kirekesztettségről. (Kertész Imre)

Elbeszéléstechnika

A regényben

• egy 15 éves fiú nézőpontja (E/1)
• nem visszatekintés, hanem naiv gyermeki nézőpont
• mindent tudomásul vesz, „természetesen”
• előfordulnak emlékképek, de alapvetően lineáris elbeszélés
• nincsenek felnőtt sablonok
• gyermeki nézőpont: fokozatosan döbben rá a valóságra
• a tapasztalatok megélésének ideje egybeesik a felnőtté válás folyamatával -> nevelődésregény/bildungsroman
• nem ítélkezik, hanem átél
• az olvasó hozzáadja saját tudását -> szubjektív tapasztalat

A filmben

• Gyuri naiv nézőpontjából látjuk az eseményeket (naiv, ugyanakkor bizonyos szempontból koraérett)
• néha nehézkes ábrázolni a belső monológokat (!)
• premier plán -> közelképek, arcrészletek
• lineáris, egyívű történetmesélés
• szükségszerűen vannak benne kihagyások
• színek: egyre fakóbbak, halványabbak -> kifejezi a látásmód változását (a végén újra színes lesz/ amerikai katona)
  • a koncentrációs táborokról fekete-fehér fényképek állnak rendelkezésünkre, így él emlékezetünkben
• Gyuri arcának változásában látjuk a szenvedések embert formáló, lelket torzító erejét
• nem naturalista ábrázolásmód -> nem a szenvedések ábrázolásával akar hatni a nézőre a film

A film

• színes, magyar filmdráma, 140 perc, 2005
• Rendező: Koltai Lajos
• Forgatókönyvíró: Kertész Imre
• Operatőr: Pados Gyula
• Zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard
• Forgatás: 11 forgatási hét, 59 forgatási nap (2003-tól)
• Forgatókönyv: 119 oldal, 146 kép, 653 beállítás, 2501 csapó
• Nyersanyag: kb. 70 km exponált nyersanyag

Szereplők

• 145 színész, kb. 10 000 statiszta
• Nagy Marcell (Köves Gyuri)
• Dimény Áron (Citrom Bandi)
• Harkányi Endre (Kollmann)
• Bán János (Apa)
• Schell Judit (Anya)
• Herrer Sára (Annamária)

Eszközök a filmben

• hangok, zene: érzelmes + magyaros motívumok (de a csöndnek is fontos jelentősége van)
• színészi játék: Marcell szövegmondása gyenge, erőtlen, de arcjátéka, tekintete kifejező
• képek: premier plán, nagytotál (a táborról, ellenfényben), félközeli (a pesti rokonokról)

+ amikor Gyurit valaki a hátán viszi -> fejjel lefele látott kép groteszk hatást kelt.