Hirdetés

Katona József munkássága – Bánk bán

13 perc olvasás
Katona József munkássága – Bánk bán

Katona József nemzeti drámánk megteremtője, aki sokféle szerepet játszott a pesti színházi élet kialakításába az 1810-es években. Fő művét, első változatában egy kolozsvári drámapályázatra küldte be (1815-ben). Végső alakjában a Bánk bán 1819-ben készült el.

Hirdetés


A hazai drámairodalom Katona fellépéséig csak kevés jelentős alkotással dicsekedhetett. A korabeli divatos német lovagdrámák a Sturm und Drang szellemében íródtak. Kisfaludy Károly már a magyar nemzeti múlt drámai eseményeit vitte színre, de nem tudta elkerülni az érzelmes hazafiaskodás buktatóit. A Bánk bán jelentős mértékben a kortárs német irodalom (Schiller) hatása alatt született, sőt átvett szövegrészeket is tartalmaz. Katona művének magas fokú drámaisága Shakespeare világára is emlékeztet. A magánélet és a közélet összefonódott tragikuma, a gondolat és a tett konfliktusa, a bosszú kötelezettsége, a sejtés és a megbizonyosodás problémája stb. a dán királyfi alakját is felidézheti. A Bánk bán azonban minden külső hatással, drámatörténeti előzménnyel együtt a nemzeti sorskérdéseinket magas szinten ábrázoló, szerves kompozíciójú tragédia.

A mű középpontjában az idegen hatalom, a vele való szembefordulás és mindezek következményei állnak. Katona a nemzetfogalom tartalmának újragondolását is kezdeményezi: a király, a nemesség, a parasztság, valamint az idegenek helyzetét és szerepét külön-külön is értelmezi. A hazafiság tartalmát is árnyaltan vizsgálja.

1791. szeptember 11-én született Kecskeméten

1802-1807- a pesti és a kecskeméti piarista gimnáziumban tanul

1807-1810- az egyetemi tanulmányokra előkészítő filozófiai osztályokat végzi ugyanott

Hirdetés

1810-1813- Pesten jogot tanul. A pesti magyar színtársulatnál statisztál, színészkedik, dramatizál, fordít és saját darabot ír. Szerelmes Széppataki Róza színésznőbe

1813-1814- drámái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Aubigny Clementina, Ziska, A rózsa- avagy a tapasztalatlan légy a pókok hálójában

1815- a társulat elhagyja Pestet. Katona ügyvédi vizsgát tesz. A Bánk bán első kidolgozását elküldi az Erdélyi Múzeum pályázatára (eredményhirdetés 1818-ban, a Bánk bán említése nélkül)

1819- a Bánk bán előadását a cenzúra betiltja, Katona átdolgozza a művet, könyv alakban 1820-ban jelenik meg

1820- alügyész majd főügyész Kecskeméten

1821- Mi az oka, hogy Mo.-ban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? c. tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben

Hirdetés

1830. április 16-án szívszélhűdésben meghal

Bánk tragikuma

1. Bánkra, a főszereplőre óriási terhek nehezednek. Országjárása során előzőleg személyesen tapasztalhatta az általános nyomort és elégedetlenséget, a királyi udvarba érkezve láthatja a dőzsölést, amely egyszerre ellentéte és oka az ország állapotának. A nemzet egészét érinti a jogtiprás, és Bánk, a király helyettese hivatalból is felelős az ország sorsáért. Az abszolutista zsarnokság azonban nem csupán a nemzeti szabadságot tapossa el, hanem a személyiséget is megtámadja. A Bánk bán az első mű a magyar irodalomban, amely a személyiség integritásáról, sérthetetlenségéről és becsületéről szól. A mű fő konfliktusát tehát az adja, hogy a haza és Melinda egyaránt veszélyben forog, és a szálak Gertrudis, a merániai származású királyné felé vezetnek. A szabadság és a becsület védelme, majd helyreállítása lesz tehát Bánk heroikus feladata. Ez pedig csak úgy volna teljesíthető, ha megváltoztatná azt a hatalmi rendszert, amelynek őréül II. Endre megbízta, és amely megbízatásának teljes lelkiismerettel eleget akar tenni.

2. Az első felvonásbeli expozíció során Bánk még csak veszélyekről értesül, nem látja tisztán a helyzetét és a feladatát. Az emberi tudat tragédiája: a teljes bizonyosság lehetetlensége. Bánk felismerései tehát csak részigazságok lehetnek. Betoppanásakor ugyan személyesen szerezhet tanúbizonyságot Gertrudis becstelenségéről, ő azonban azt is tudni akarja, hogy volt-e a porokról tudomása a királynénak, hogy tettette-e az álmosságot. Bánk csak sejtheti Gretrudis mögöttes szándékait, konkrét bűneit. A téves tudat tragédiája nyilvánul meg abban is, hogy Melinda egyetlen félreérthető gesztusát Bánk, a szerelmes férj azonnal félreérti. A gyarló ember áll tehát szemben a világ kiismerhetetlenségével.

Lapozz a további részletekért

1 2 3