Katona József munkássága – Bánk bán

Lelkiismereti nyugalma azonban ingatagnak bizonyul. Petur átka megrendíti, de még egyszer mindenki fölé magasodik: leteszi a kardját királya, Isten földi képviselője és a haza megszemélyesítője előtt. Tisztaságán azonban rögtön folt esik. Még súlyosabb tőrdöfés Bánk lelkébe: Solom “átkozott”-nak nyilvánítja őt és ezért méltatlannak a bajvívásra. Mind a hazafi, mind a férj bosszújának jogossága megkérdőjeleződött. Bánk önbecsülése, magabiztossága végképp megingott. A családi életbe, a magánszférába való visszavonulás lehetőssége pedig a következő percekben hiúsul meg: Tiborc Behozatja Melinda holttestét.  Bánknak tehát be kell látnia: megsértette a világrendet, amelynek őréül rendeltetett, Isten büntetése jogosan éri.

Melinda holttestének behozatala ugyanakkor Bánk sorspárhuzamát is jelzi II. Endréével, akinek egyrészt Bánk tetteit kell megítélnie, másrészt viszont felesége esetleges bűnösségével kell szembenéznie. A folt Gertrudis becsületén ráadásul a férjre is átszállhat – akárcsak korábban Melindáé Bánkra. Gertrudis mint királyné, mint esetleges bűnrészes Melinda megbecstelenítésében, és mint szeretett feleség méretik meg az V. felvonásban. Endre számára hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a királyné a magyar haza méltatlan uralkodója volt, hogy kizárólag saját dinasztiája érdekeit szolgálta. Ottó bűnös udvarlásával kapcsolatban azonban Endre semmit nem fog megtudni. Endrét a lelkiismeretes embert és államférfit elvakította ragaszkodása a felesége emlékéhez, egyenlőre erőtlenül vádaskodik saját emberi gyengeségével.

II. Endre tehát Bánkhoz hasonlóan szerető férj, felelősségteljes államférfiú és a becsületére kényes, igazságosságra törekvő ember. A tragikus feszültségek kiegyenlítődése a színpadon majd csak akkor jöhet létre, amikor a király személyes veszteségét ellensúlyozni tudja a haza érdeke, és ezzel együtt a felébredő emberi, emberbaráti érzés.

A mű záróképében kiegyenlítődés, megbocsátás és béke uralkodik. Izidóra bosszúszomja már sehonnan nem kap visszhangot, végül is elhallgat. Tiborcon a család bizalmasán kívül a feltétlen lojális Solom is irgalmat kér Bán számára.

Csak a liberális nemzeteszme érvényesülése segít megoldani a személyes tragédiákat, segíti diadalra az emberség parancsát. Az uralkodó mindezeknek a személyes biztosítéka, letétményese és őrzője. Az össznemzeti érdekeket képviselő nemzeti király a XIX. század eleji magyarság eszményképe lehetett. II. Endre az utolsó mondatok után nem jut el Gertrudis ravataláig, mert gyermekei kerülnek elébe, és átöleli őket. így a jövő királyaira esik az utolsó tekintet.