Hirdetés

Déry Tibor: Szerelem

9 perc olvasás

Életrajza:

Hirdetés


Hirdetés

1894-ben jómódú zsidó családban született Budapesten. 1919-ben a tanácsköztársaság mellé állt, majd a bukása után nyugatra emigrált, ahol 1927-ig tartózkodott. Első írásai a Nyugatban jelentek meg. 1920-44-ig, azaz a Horthy rendszer idején nem adták ki műveit, majd az 1945 utáni írásai vitákat váltottak ki. 1956 után politikai konfliktusai voltak. 1977-ben halt meg.

Írói munkássága:

  1. Korai művek: Expresszionizmus, szürrealizmus jellemzi. Hatással voltak rá: Thomas Mann, Franz Kafka, Marcell Proust. Fő témája a kommunista mozgalom.
  2. Realizmus útján: Ekkor keletkezett művei, főleg a novellák közel állnak a groteszkhez. Az élet felelősség, eszme, emberség vállalásának szükségességét sugallja. Felelet (1950-52): Regény, egy munkásfiú és egy egyetemi tanár küzdelmét írja le. Szerelem (1956): Egy ugyanilyen című novellás kötete is megjelent 1963-ban.
  3. Fantasztikum, groteszk: G. AUR X BEN (1964): groteszk, fantasztikus regény. Kiközösítő (1966) Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971)

Déry Tibor – Szerelem (1956)

/novella/

A mű az 50-es évek korjellemzése, amikor szorongás, félelem van az emberekben, kivetkőznek emberi mivoltukból. A mű cselekménye igen egyszerű, a főhőst B-t Déry a börtöncellában indítja útnak. A börtönben senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. B hiszi is, meg nem is, hogy szabadlábra bocsájtják. Nem érti szabadon bocsátásának okát, mint ahogy azt sem, hogy miért zárták be. Nem tudnak többet a börtönőrök és az őrmester sem.

Déry legtöbb művével ellentétben, ebben szinte egyáltalán nem beszélhetünk jellemábrázolásról. Az író nem tisztázza B emberi értékét, sem a hovatartozását. Nem tekinti témának a rabság okát sem. B feleségéről is csak annyit tudunk meg a műben, hogy kitartott a férje mellett. Az író ezekkel az eszközökkel megfosztja művét a napi aktualitástól, de a mű keletkezési dátuma mégis a napi politikába hajló igényt jelzi. Hősei így meg tudják jeleníteni az összes ember közös félelmét, hordozni tudják igényeiket, álmaikat. A szerelem segít nekik abban, hogy újra önmagukra találjanak. A szerelem a jövő biztosítéka egyben.

A műben a külvilágot és a főhős belső világát leíró részek azonos arányúak. A főhős zavart lelkiállapota a valóság tükörképe. Déry képes elővarázsolni hőséből a tragédiák túlélésére való hajlandóságot. Azt a történelemformáló, mindenkor minden jogtörekvését serkentő vágyat, hogy emberhez méltó életet lehessen élni, hogy hozzunk értelmes áldozatot, de a nem szükségszerű tragédiákban fölöslegesen ne vérezzünk el.

A zárójelenet emberi tartalma a szerelemnél is erősebb kapcsolatra utal, a szolidaritásra, az emberségre. A novella mosdatás jelenete konkrét, de ugyanakkor nagyon is jelképes. Utal a megtisztulásra, azért mert Déry szerint valamit el kell felejteni ahhoz, hogy továbbélhessünk.

Hirdetés

Déry Tibor, Makk Károly – Szerelem (1970)

/film/

A magyar és az európai filmművészet egyik legszebb alkotását 1970-ben rendezte Makk Károly. Déry Tibor két novelláját a címadó Szerelem és A két asszony címűt fűzte egy történetté, Déry forgatókönyve alapján. A film fekete-fehér, amely nagyon jól képes kifejezni az 50-es évek múltként megjelenített cselekményét. A két novella és a film ideje is az 50-es években a koncepciós perek idején zajlik.

A film témája, hogy a főhőst Jánost koholt vádak alapján elítélik, börtönben raboskodik. Másik főszereplő a felesége, Luca és János édesanyja, a már nagyon idős és beteg mama. Luca semmit sem tud a férje sorsáról. A mamát azzal a kegyes hazugsággal áltatja, hogy a fia amiatt van régóta távol, mert filmet forgat Amerikában. A mama azonban meghal mielőtt Jánost kiengednék a börtönből.

A film első két nagyobb egységében a rendező újszerű vizuális, drámai elemekkel mutatja be a két asszony egymáshoz és Jánoshoz fűződő kapcsolatát. A két novellát tehát a férfi alakja fűzi egységgé. A film középpontjában kezdettől János áll, de fizikailag csak az utolsó harmadban lesz jelen.

A jelenetek többsége a filmben zárt térben játszódik. Először a mama lakásán, akinek a külső élettel csak Lucán keresztül van kapcsolata. A másik helyszín Luca és János otthona. A rendező mindhárom szereplő egyéni sorsát hitelesen mutatja be, rajtuk keresztül világítva meg a történelmi korszakot, mint hátteret: bizonytalanságot, gyanakvó légkört, magalázó, embertelen körülményeket, kiszolgáltatottságot.

Hirdetés

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!