Csokonai Vitéz Mihály: Még egyszer Lillához című versének pozitivista megközelítése
Erre az időszakra esik – pontosan 1795. Június 21. -, hogy nagy port kavart ügyének végén – a Debreceni Kollégium törvényszékének ítélete nyomán – kicsapják az iskolából. Az ezt követő két évben számos helyen megfordul, hogy szerencsét próbáljon. A Sárospatak – Bicske – Pozsony – Bicske útvonal végén úgy tűnik Komárom jelentett ideiglenes „nyugvópontot„ a költő életében. A kifejezés talán annyiban nem helytálló, hogy bár szakmailag úgy látszott megvalósíthatja, amire olyan régen vágyott, magánéletében azonban fordulópontot jelentett az elkövetkező kilenc hónap. Ezzel egyidőben lapkiadási elképzelése sem a tervek szerint alakult.
1796. októberében azzal a nem titkolt szándékkal utazott Pozsonyba, hogy irodalmi folyóiratot adjon ki az országgyűlés ideje alatt. Ám a Diétai Magyar Múzsa címen november 1-jén megjelenő lapnak mindössze tizenegy számát adták ki. S bár december 10-én anyagi okokból kénytelen volt abbahagyni kiadói munkáját, bizakodóan tekintett a jövőbe. Kész tervekkel érkezett Komáromba, hogy ott folytassa megkezdett munkáját és Nyájas Múzsa címmel újabb folyóirat kiadását kezdeményezze. De a lelkes költő hiába fordult anyagi segítségért a királyhoz, hiába adott elő két alkalmi verset az 1797. április 26-i megyegyűlésen, nem talált megfelelő mecénásokat ügye támogatásához. Így hamarosan kénytelen volt elvetni a Nyájas Múzsa kiadására vonatkozó terveit.
Ám kapcsolata itt Komárommal korántsem szűnt meg. A város költőnője, Bédi Jánosné Fábián Julianna jóvoltából Csokonai bekerült egy kis versszerető közösségbe, amelynek rövidesen ő is rendszeresen látogatója lett. Itt találkozott egy estén Vajda Juliannával. A fiatal lány Csokonaira gyakorolt hatása már rögtön az első találkozásuk alkalmával megnyilvánult. Ezután többször találkoztak a társaság révén, és idővel sikerült az egyre inkább szerelmes költőnek megnyernie Julianna vonzalmát. Bár ez a találkozás eléggé kurtán – furcsán sikerül. Lilla, akit a költő később hol Lilinek, hol Lillának nevez, eleinte merő udvariasságból reagál a költő közeledésére. Bertók László művéből azt is megtudhatjuk, hogy költőnk korántsem tett túl jó benyomást a lány édesapjára. Ruházata egy kissé szegényes, s amint kiderült, hogy költő egyből felmerül a gyanú, hogy csak teszi a szépet, igazán komoly szándékai nincsenek.
Bertók László tényként említ meg egy esetet, ahol Csokonai szépen felöltözve jelenik meg Bédiné estjein, de megjegyzi, hogy a hirtelen szerzett elegáns ruhában egy előző alkalommal a költő egyik barátja, név szerint egy bizonyos Laky Bálint fiskális feszített. Bontakozó kapcsolatukról kevés adat maradt fenn. Az előbb említett műből az is kiderül, hogy Lilla már egyre nagyobb érdeklődéssel viszonyul a költőhöz, Bédinénél már nem véletlenül keresi a költőt személyesen. Az egyik ilyen Csokonai levéltöredéke – „Én most eltávozok, hogy tágulást adjak gondolkodásidnak, s jelen létemmel ne gáncsoskodjam egyenes ítéletednek. „ – amely aztán, mint a költő későbbi leveléből megtudhatjuk pozitív válaszra talált.
Az a tény, hogy Vajda Julianna egy gazdag komáromi gabonakereskedő lánya volt, a kezdetektől fogva bizonyos feszültséget keltett kettejük között. Bár ez az érzés korai verseiben még nem mutatkozik meg. Megfigyelhető viszont, hogy már ezekben a versekben Lillának szólítja kedvesét. A fogadástétel című vers találkozásuk pillanatát örökíti meg:
„Egy nyári este Lillát,
A gyenge rózsaszájú,
A tűzszemű leánykát
Megláttam, és azonnal
Látnom, szeretnem – egy volt. „
Hogy mit is jelentett a költőnek Julianna szerelme, ezt az akkori lelkiállapotát híven tükröző A fekete pecsét című vers mondja ki:
„ …Mit jelentesz bús fejemnek?
Élet – é ez, vagy halál?
Óh egek,
Rettegek! „
Ettől kezdve folyamatosan születtek a Lillához szóló költemények, amelyek túlnyomórészt a kötet második könyvének és a harmadik könyv első harmadának versei. Julianna kedvező válasza után, maga a költő is levélbe fog. Úgy tűnik semmi sem árnyékolhatja be boldogságát. Sorra születnek a boldog szerelem versei.
Ám a kezdeti heteket követően harmonikus kapcsolatukat megbontja a kettejük közti társadalmi különbség. Hiszen Vajda Pál a gazdag gabonakereskedő apa személyében a szegény poéta nem számít megfelelő vőlegénynek leány számára. Így Csokonainak szembesülnie kell a ténnyel, hogy megfelelően jövedelmező foglalkozás nélkül nem nyerheti el Lilla kezét. Álmait, vágyait kényszerül feladni, mikor Julianna kérését teljesítve, polgári foglalkozás után néz. A keszthelyi Georgikonban, majd az új csurgói gimnáziumban is megpróbál tanári állást elnyerni, de próbálkozásai egyik helyen sem eredményesek.
Lapozz a további részletekért