Csokonai Vitéz Mihály – Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon

Felvilágosodás Magyarországon

A felvilágosodás elnevezés a 18. század és az azt átölelő időszak európai filozófiáját, társadalomelméleti eszmeáramlatát jelöli. A felvilágosodás Magyarországon a társadalmi megkésettség és a polgárság hiánya miatt megkésettséget mutat, s eszmerendszere is eltérő képet mutat Európa egyes országaihoz képest.

A polgári réteg hiányában az új eszmék a főúri családokban, s a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétegeiben terjedhetett el. Az idegen uralom, s az elmaradottság tükrében a magyar felvilágosodás célkitűzései a kulturális haladás szükségességére, és a magyar nyelv művelésére összpontosultak.

Ennek terjedését Mária Terézia (1740- 1780), majd II. József felvilágosult abszolutizmusa tette lehetővé. Mária Terézia 1760-ban Bécsben megszervezte a magyar nemzeti testőrséget (tagjai: Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor, Bessenyei György. . .), mely később létrehozta az első magyar írótársaságot, melynek vezetője Bessenyei György volt. Bécs az európai kultúra szempontjából kiemelkedő császárváros, ahol a magyar nemes ifjaknak művelődésre nyílt lehetőségük.

II. József uralkodásának idején (1780- 1790) még szabadabban terjedhettek az eszmék. A „kalapos király” politikája kettéosztotta a magyar értelmiséget. Hívei a „jozefinisták” támogatták felvilágosult törekvéseit, mellyel a polgárosodást sürgette. Rendeletei azonban  sértették a köznemesek előjogait, és az ébredő nemzeti érzés kibontakozását. A németesítő politika ellen divatba hozták a magyaros viseletet, és harcoltak a magyar nyelv ügyéért.

A francia forradalom (1789) után a politikai helyzet radikalizálódott. Néhány értelmiségi megszervezte a magyar jakobinus mozgalmat, végső céljuk a köztársaság kikiáltása volt, politikai realitása azonban nem volt. (A demokratikus értelmiség és az ellenzéki köznemesség intézményes egybekapcsolására Martinovics Ignác, saját vezetése alatt, két szervezetet létesített. A Reformátorok Társaságában a köznemesek tömörültek, a Szabadság és Egyenlőség Társaságában a radikális demokraták, a jakobinusok. A jakobinusok társasága, melynek létéről a reformátoroknak nem volt szabad tudni, a már nemzeti államban a polgári átalakulást biztosította volna a nemesség félreállításával. Az első társaság csak eszköz a második kezében, s a kettős lépcsőben bekövetkező forradalom első része a nemesség és a demokraták szövetségén, a második pedig a demokraták és a parasztság összefogásán nyugodott volna.)

 

Irodalmi élet

A felvilágosodás irodalmának első korszakát 1772-től (Bessenyei fellépésétől) 1795-ig, második szakaszát pedig (Kazinczy fellépésétől) a reformkor kezdetéig számítjuk.

1772 újkori irodalmunk kezdetének dátuma.

A század utolsó harmadában a korábbi évtizedekhez képest élénk szellemi élet bontakozott ki. Az igazi irodalmi élet feltételei hiányoztak; Buda és Pest nem igazi kulturális központ, a szellemi élet így némileg szétszórt, vidékies. Azonban rengeteg író és költő alkotott, írói társaságok, szalonok jöttek létre.

• 1790-ben megalapult az első magyar nyelvű színtársulat Kelemen László vezetésével, majd 1792-ben megkezdte működését Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság is.
• Megindultak az első magyar nyelvű folyóiratok:

 

Magyar Museum (Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid által szerkesztett jozefinista- szabakőműves szellemű irodalmi- kritikai folyóirat).

Orpheus (Kazinczy folyóirata, melynek szerkesztésébe Batsányival való szakítása után kezdett)

Mindenes Gyűjtemény (az első ismeretterjesztő folyóirat)

Uránia (az első tisztán szépirodalmi jellegű folyóirat, melyet Kármán József indított el)

• A korszakot különböző nyelvújítási viták tarkították.
• 1777-ben Nagyszombatról Budára, majd Pestre helyezték a Pázmány Péter által alapított egyetemet.

 

A korszakot irodalmi szempontból a stílusirányzatok „beáramlása” , stíluseszközök használatának gazdagsága jellemezte. A felvilágosodással egyszerre érkezett a klasszicizmus, mely először a francia, később a német klasszikát követte. (Képviselői: Bessenyei és testőrírók ill. Kazinczy és követői.

A szentimentalizmus jegyében alkotott Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Ráday Gedeon, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc.