Hirdetés

Csokonai Vitéz Mihály – Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon

15 perc olvasás

Felvilágosodás Magyarországon

Hirdetés

A felvilágosodás elnevezés a 18. század és az azt átölelő időszak európai filozófiáját, társadalomelméleti eszmeáramlatát jelöli. A felvilágosodás Magyarországon a társadalmi megkésettség és a polgárság hiánya miatt megkésettséget mutat, s eszmerendszere is eltérő képet mutat Európa egyes országaihoz képest.

A polgári réteg hiányában az új eszmék a főúri családokban, s a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétegeiben terjedhetett el. Az idegen uralom, s az elmaradottság tükrében a magyar felvilágosodás célkitűzései a kulturális haladás szükségességére, és a magyar nyelv művelésére összpontosultak.

Ennek terjedését Mária Terézia (1740- 1780), majd II. József felvilágosult abszolutizmusa tette lehetővé. Mária Terézia 1760-ban Bécsben megszervezte a magyar nemzeti testőrséget (tagjai: Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor, Bessenyei György. . .), mely később létrehozta az első magyar írótársaságot, melynek vezetője Bessenyei György volt. Bécs az európai kultúra szempontjából kiemelkedő császárváros, ahol a magyar nemes ifjaknak művelődésre nyílt lehetőségük.

II. József uralkodásának idején (1780- 1790) még szabadabban terjedhettek az eszmék. A „kalapos király” politikája kettéosztotta a magyar értelmiséget. Hívei a „jozefinisták” támogatták felvilágosult törekvéseit, mellyel a polgárosodást sürgette. Rendeletei azonban  sértették a köznemesek előjogait, és az ébredő nemzeti érzés kibontakozását. A németesítő politika ellen divatba hozták a magyaros viseletet, és harcoltak a magyar nyelv ügyéért.

A francia forradalom (1789) után a politikai helyzet radikalizálódott. Néhány értelmiségi megszervezte a magyar jakobinus mozgalmat, végső céljuk a köztársaság kikiáltása volt, politikai realitása azonban nem volt. (A demokratikus értelmiség és az ellenzéki köznemesség intézményes egybekapcsolására Martinovics Ignác, saját vezetése alatt, két szervezetet létesített. A Reformátorok Társaságában a köznemesek tömörültek, a Szabadság és Egyenlőség Társaságában a radikális demokraták, a jakobinusok. A jakobinusok társasága, melynek létéről a reformátoroknak nem volt szabad tudni, a már nemzeti államban a polgári átalakulást biztosította volna a nemesség félreállításával. Az első társaság csak eszköz a második kezében, s a kettős lépcsőben bekövetkező forradalom első része a nemesség és a demokraták szövetségén, a második pedig a demokraták és a parasztság összefogásán nyugodott volna.)

Hirdetés

 

Irodalmi élet

A felvilágosodás irodalmának első korszakát 1772-től (Bessenyei fellépésétől) 1795-ig, második szakaszát pedig (Kazinczy fellépésétől) a reformkor kezdetéig számítjuk.

1772 újkori irodalmunk kezdetének dátuma.

A század utolsó harmadában a korábbi évtizedekhez képest élénk szellemi élet bontakozott ki. Az igazi irodalmi élet feltételei hiányoztak; Buda és Pest nem igazi kulturális központ, a szellemi élet így némileg szétszórt, vidékies. Azonban rengeteg író és költő alkotott, írói társaságok, szalonok jöttek létre.

  • 1790-ben megalapult az első magyar nyelvű színtársulat Kelemen László vezetésével, majd 1792-ben megkezdte működését Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság is.
  • Megindultak az első magyar nyelvű folyóiratok:

 

Magyar Museum (Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid által szerkesztett jozefinista- szabakőműves szellemű irodalmi- kritikai folyóirat).

Hirdetés

Orpheus (Kazinczy folyóirata, melynek szerkesztésébe Batsányival való szakítása után kezdett)

Mindenes Gyűjtemény (az első ismeretterjesztő folyóirat)

Uránia (az első tisztán szépirodalmi jellegű folyóirat, melyet Kármán József indított el)

  • A korszakot különböző nyelvújítási viták tarkították.
  • 1777-ben Nagyszombatról Budára, majd Pestre helyezték a Pázmány Péter által alapított egyetemet.

 

A korszakot irodalmi szempontból a stílusirányzatok „beáramlása” , stíluseszközök használatának gazdagsága jellemezte. A felvilágosodással egyszerre érkezett a klasszicizmus, mely először a francia, később a német klasszikát követte. (Képviselői: Bessenyei és testőrírók ill. Kazinczy és követői.

Hirdetés

A szentimentalizmus jegyében alkotott Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Ráday Gedeon, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc.

Népiesség követői: Orczy Lőrinc, Fazekas Mihály.

„Divatot teremtettek az antik verslábakban való írás, többen úgy vélték, hogy a magyar nyelv kiválóan alkalmas az időmértékes verselésre.

Rengeteg regényátdolgozás, regénymagyarítás született. Eredeti regényeket írt Kármán József és Dugonics András. (Az irodalmi hagyomány irodalmunk első regényeként Dugonics András: Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony (1788) című művét tartja számon.)

 

A felvilágosodás egyik legnagyobb költője Csokonai Vitéz Mihály, valamennyi stílusirányzat, műfajban és hangnemben kiemelkedően alkotott.

Hirdetés

 

Csokonai Vitéz Mihály

„Egyenest arra volt hivatva, hogy a lángelme gazdag modulációjával és költői eredetiségével tükrözze egy forrongó korszak egész zsenge tanácstalanságát.” (Horváth János)

Csokonai életműve igen színes palettán mozog: Mindhárom műnemben alkotott, azonban elsősorban lírikusként tartjuk számon. Korának legsokoldalúbb tehetsége volt, művészetére a stílusirányzatok, hangnemek, témák, sokasága jellemző. Műfajaira, versformáira elsősorban a klasszicizmus jellemző, de közel állt hozzá a rokokó ízlés is. A kifejezés könnyedsége nagyfokú zeneiség, a verselés változatossága jellemzi költészetét.

 

Dorottya

Csokonait foglalkoztatta a nemzeti eposz megírásának gondolata. Ezt igazolja Árpádiász című művének töredéke is. A nemzeti történelem, a múlt iránti érdeklődés, a korszakos feladat vezethette, hogy belefogjon művébe. A mű befejezetlensége ellenére nem idegenkedett a epikus kísérletektől, s maradandót alkotott Dorottya című komikus eposzával. A műfaj használatával előtte senki nem próbálkozott.

 

Keletkezésének háttere:

1798- 99 telén keletkezett, somogyi tartózkodása idején. Keletkezésnek körülményeiről maga a szerző tudósít a mű elején található kettős elöljáró beszéd második részében (Előbeszéd). Eszerint a Somogy vármegyei „vidám házaknál” tett baráti látogatások alkalmával állandóan felvetődő téma volt az „idei fársáng” rövidsége. Ez, s a hölgytársaságokban látott „modellek” sarkalhatták az epopeia megírására.

A csurgói évek Csokonai életében válságosabb időszakot mutatnak: kicsapták a kollégiumból, Lillát férjhez adták, s kényszerű vándoréletet élt.

Hirdetés

Műfaji előzményei: Alexander Pope: Fürtrablás illetve Tassoni:Elcserélt veder, melyeket maga a szerző jelöl meg. Pope hatásának fontosságát nem csupán az átvett motívumok sokasága (pl. hölgyek és urak küzdelme, áldozati szertartás) adja, hanem az is hogy Az epopeiáról közönségesen c. tanulmányában a komikus eposz jelentőségéről és eddigi példáiról Csokonai részletes elemzést írt, külön kiemelve Pope művét.

 

Műfaj meghatározása:

A mű teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon. „Furcsa vitézi versezet IV könyvben”. A műfaji meghatározást maga Csokonai magyarázza meg a négy esztendővel később készült, a mű elé szerkesztett Előbeszédben.

Műfaját tekintve komikus eposz, amelyben a szerző felhasználja a klasszikus eposz kellékeit vidám ugyanakkor tanulságos történetének előadásához. Nem parodizál, azaz nem a műfaj kigúnyolása a célja. Ha van a műnek gúnyos, néhol szatirikus éle, az sokkal inkább a szituáció nevetségessé tétele: „Az én szerzeményemnek interesszéje áll a nemzeti luxusnak  és elkorcsosodásnak kigúnyolásában s ifjainknak és leányainknak csintalan, sőt sokszor pajzán mulatságainak megbüntetésében.” 

Az irodalomtörténet hangsúlyt ad a nemzeti érték védelmét kiemelő, az idegenmajmolást pellengérező részeknek. A Dorottya tehát szatirikusnak nevezhető azért, mert a köznemesség üres, vegetatív életformájának eseményit parodizálja.

A magyar irodalomtörténet vígeposz formájú vénlánycsúfolónak nevezi Csokonai művét. Ehhez kapcsolódik az az értelmezés, amely szerint a Dorottya is a Lilla- szerelem elmúltával keletkezett keserűségből vezethető le. Ez azonban nem melankolikus fájdalom és a magány keserűségében, hanem egyfajta cinikus hangnemben kerül felszínre.

Hirdetés

 

Szerkezete:

A mű szerkezetét két elem egymásra hatása eredményezi.

  • Az első a cselekmény tagolása: a mű négy „könyvből”, azaz négy énekből áll, amelyek a négy napszaknak megfelelően tagolják a történetet (ebédig, estvélig, éjfélig, hajnalig) .

Az első könyv az előzményeket foglalja össze, a második a bonyodalom, a harmadik a küzdelem, a negyedik a megoldás foglalata. A cselekmény időtartama 24 óra, helyszíne mindvégig Esterházy herceg kaposvári kastélya, cselekménye lényegében egyetlen fő szálon fut, követve ezzel a klasszicista drámaesztétika szabályait.

  • A szerkezet második meghatározó összetevője az eposzi kellékek alkalmazásából következik.

 

A mű a téma megjelölésével, propozícióval kezdődik:

Hirdetés

„Éneklem a  Fársáng napjait s Dorottyát,

Ki látván a dámák bajos állapotját,

Carnevál s az ifjak ellen feltámada,

S diadalmat is nyert pártára únt hada.”

 

Ezt követi a jó borral telt butéliához (borosüveg) intézett invokáció, amely révén fantázia gyúl a Múzsákban:

Hirdetés

„Te tölts bé engemet élő spiritussal,

Hadd danoljak harcot én is Enniussal”

 

A szerző maga is szereplője művének. Kaposmérőn csatlakozik a Budáról indult Fársáng kompániájához:

      „Álljatok meg! Kedves angyalkák! Álljatok!

      Ímé, egy poéta siet utánatok,

Hirdetés

      Szánkáitok nyomát lantolva kíséri,

      Hogy társaságtokba vegyétek, azt kéri.

      Öröm- innepteket danolni kívánja:

      Aki rám nem hallgat, dűljön fel a szánja!

      Így szólék hozzájok.”

 

Csokonai szelíd iróniával emlékezik meg az úri sereglet „jóságáról”. Arról, hogy nem vették fel szánkáikba, ezért kénytelen volt a Pegazus hátán követni a fársángolókat. ( Így felülről nem csupán a széles társaságot láthatta át, hanem bepillanthatott néhány trompőzbe is. Ennek rendeltetéséről Csokonai szellemes lábjegyzetet készített. A lábjegyzetek egyébként tanulságos és szórakoztató kommentárok, de leginkább Csokonai hatalmas műveltségét, ítéleteit tartalmazzák.)

Hirdetés

Még egy alkalommal jelenik meg a költő. A negyedik könyvben a csata után Dorottya végrendeletében emlékezik meg róla.

     „Továbbá, ha ama költő jó kedvébe,

     Aki most itt mulat ebb a vármegyébe,

     Leírná a dámák mellett tett harcomat

     S hattyú szárnyain zengné halálomat,

Hirdetés

     Minthogy, amint mondják, eddig minden nagyok

     Üresen bocsáták: néki fundust hagyok.

     Lencseni kertemet mezei házommal,

     Minden bankóimat egész smukómmal

     Adják néki: ebből holtig elverselhet

Hirdetés

    S Beócián Parnasz hegyeit emelhet.”

 

Az első könyv folytatásában szabályos seregszemlét, enumerációt olvashatunk. Az Opor vezette nemesi férfitársaság mellett szép és ifjú hölgyek és néhány vénkisasszony tagja a mulatni induló csapatnak. Csokonai alakrajzai miniatűr remeklések, szellemes és lényegrelátó jellemrajzok is egyben. Célja a felszínes nemesi életforma kigúnyolása.

    „Dorottya az egyik, egy öreg kisasszon,

    Ki méltó, hogy reá örök párta asszon;

    Mert úgyis már akkor viselt aggkoszorút,

Hirdetés

    Hogy a burkus kezdte a másik háborút.

    Mégsem ólthatta meg annyi sok esztendő,

    Bár már hatvanötöd- fűre lesz menendő,

    Most is a legényért mindjárt kardra kelne,

    Csak vén oldalához dörgölő- fát lelne.

Hirdetés

 

A történet nem in medias res kezdődik, a konfliktus csak a bálteremben, a mátrikula bejegyzésével  és az azt követő tánccal bontakozik ki. Carnevál, a mulatság megszemélyesítője, a már férjhez adott leányokat és a most házasulandókat kéreti maga elé, és Hymen segítségével veres kereszttel jelöli meg azok neveit, akik már elhagyták a leányság korát. A sérelmek miatt határozza el Dorottya, hogy bosszút áll. Fő ellenségévé Carneval válik.

 

A második könyv a bálteremben lezajló táncok előadásával kezdődik. Csokonai a külföldi módi majmolásáért bírálja a táncoló sereget, véleményét Bordáccsal fejezteti ki, akinek javaslatára verbunkos következik. Megjelenik Eris, a viszály istenasszonya, aki egy farsangi fánk formájában kísérti meg hősünket (deus ex machina), s Dorottya sereget toboroz a vénlányokból, a vezérkart Abelgunda, Orsolya, Rebeka, Magdaléna és Márta alkotja.

 Éjfélig tart a csata (harmadik könyv), melyet Dorottya vezet, pontos haditerv alapján: céljuk  a matrikula megszerzése és Carneval herceg elrablása.

A klasszikus eposz hagyományaihoz híven Csokonai dinamikus csataleírást alkalmaz. Fegyvereik: csiklandozás, csipkedés, a hölgyek még hajtűiket is bevetik. A férfiak azonban könnyen megszelídítik az amazonokat, Ámor nyilai szedik áldozataikat, így a szerelmesek felhagynak a harccal. A csata mozzanatait „marsal Dorottya” egy magasba emelt baldachinról figyeli, amelyet nyolc szűz tart. Innen látja Oport, amint a harc forgatagában hadicselével felbontja a dámák seregét:

    „Még ma egy kisasszonyt kívánok elvenni;

Hirdetés

    S tudom vitézeim is mind így fognak tenni-

    De én annak adom cserébe szívemet,

    Aki legelőször megcsókol engemet.”

 

A negyedik énekben sikerül diadalt aratnia a dámaseregnek. A szerencsés végkimenetelhez hozzájárul, hogy a tűz következtében felfordulás kerekedik, így Fársángnak sikerül megszöknie, illetve Cythere (Venus) felbukkanása, aki gyönyörű fiatal lányt varázsol Dorottyából. Így Opor feleségül veszi őt, s a történet befejezését tréfássá, könnyeddé teszi.

 

Stílus, forma:

  • Versformájában nem követi az eposzi hagyományt. Hexameter helyett magyaros verselésű, páros rímű, felező 12- es soraiban készült a vígeposz.
  • A műben nyíltan tréfálkozó, pajzán hang uralkodik. Ez a diákkori nyelvhasználat színesebbé teszi az eposzt. (Pl. Orsolya bemutatása:
Hirdetés

                             „De abban őrajta sem fog ki Dorottya,

                             Hogy néki is kedves még az Ádám botja.”)

            Rokokó stíluselem a játékosság, pajkosság és az aprólékos mitológiai utalások jelenléte.

  • Csokonai költészetének alapvető jellemzője a stílusirányzatok sokszínűsége. A felvilágosodás eszmerendszere, a klasszicizmus hatása, a szentimentalizmus mind hatással voltak költészetére.

 

A Dorottya a népiesség eszköztárát vonultatja fel. A népies stílus és téma mellett gyakran találunk utalásokat népszokásokra (friss házasok tánca), a vidéki élet szereplőire.

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!