Balassi Bálint ( 1554-1594 ) élete
Balassi Bálint élete
Balassi Bálint a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedő alakja. Zólyom várában született arisztokrata, nyers földesúr volt és ugyanaz a gazdag mulatozó életet élte, mint a többi főnemes. Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől. Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták; voltak, akik úgy vélték, hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet ; ő maga különbözőképpen írta saját nevét; a híres família különböző tagjait is hol Balassiként , hol Balassaként említik a kortársak is, az utókor is.
Lehetséges, hogy a kiejtés az idők folyamán módosult, de a család mindig ugyanaz volt: erőszakos, önző, köpönyegforgató nagyurak egymásra következő nemzedékei. Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harcolásért, várakat, birtokokat, asszonyokat gyűjtöttek, cseréltek, raboltak.
Az európai kultúrát a nürnbergi egyetemen sajátította el. 1569-ben apját letartóztatták, szülei vigasztalására írta első művét, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, mely egy németből magyarra fordított vallásos elmélkedés.
1574-75-ben Balassi Bálint beállt a Habsburg hadseregbe. 1575-ben fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem udvarába került. Itt vendégként kezelték, Báthori barátjának tekintette Balassit. Mikor Báthorit 1576-ban lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. 1577-ben hazatért.
1578-ban meghódította Losonczi Annát, Ungnád Kristóf horvát bán feleségét. 1579-ben Eger várában végvári vitéz, zsoldos katona négy évig. 1584-ben török elleni harcok, érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hogy hozományként megszerezze, fegyvereseivel megrohanta Sárospatak várát. Ezekkel a cselekedetekkel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára.
Feleségétől hamarosan elvált. Egy ideig Érsekújváron szolgált, de innen is távoznia kellett, mert a főkapitány felesége beleszeretett. Vakmerő házassági reményeket táplált az időközben özveggyé lett Losonczi Anna iránt, ám a dúsgazdag asszony hallani se akart az egyre inkább lezüllő Balassiról. 1590 – ben megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, Célia-ciklus.
Mindenből kifosztva Lengyelországba menekült Báthory István udvarába. 1591-ben tér vissza Magyarországra. Már nem sokáig élvezhette az életet, Esztergom falainál ahol szinte kereste a pusztulást, hősi halált halt. Zaklatott életű, szerencsétlen bujdosóvá lett. Élete utolsó szakaszában, minden vállalkozása balul ütött ki.
A nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művésze volt. A róla Balassi-strófának elnevezett kilencsoros versszak kialakítását a kor tánczenéi ihlették meg; mai kifejezéssel élve ezek reneszánsz táncdalok. A zenei ihletettség azonban a legtöbb, egyéb formájú költeményénél is felismerhető; versei nagy részét énekszóra képzelte el, s nyilván úgy is adta elő baráti köreiben. (Ő maga több hangszeren is játszott, és szép énekhangja volt.)
Balassi szerelmi lírája Balassi Bálint vitézi versei, Egy katonaének elemzés Balassi Istenes versei, Adj már csendességet, Kiben bűne bocsánatáért könyörgött Balassi – Hogy Júliára talála így köszöne néki, Célia-versek, Kiben az kesergő Céliárul ír Balassi Bálint- szerelmi lírája